Szubszaharai Afrikában a népesség kétharmadának nincs hozzáférése az elektromos hálózatokhoz, az oktatási és egészségügyi intézményeknek pedig mintegy 30 %-a nem rendelkezik megbízható energiaellátással. A Szaharára eső napfény 0,3 %-a elegendő lenne Európa teljes energiaszükségletének kielégítésére.
Miközben Afrika rendelkezik a világ legnagyobb mértékű megújulóenergia-készletével, a Szubszaharai Afrikához hasonló régiókban a népesség kétharmadának továbbra sincs elektromos hálózati hozzáférése. Az energiaszegénység nem csak a lakosság életszínvonalának meghatározója, hanem az oktatás, az egészségügy és az üzleti szektor fejlesztési lehetőségeit is nagymértékben leszűkíti. A modernizációra fordítható források szűkössége miatt az infrastruktúra árának folyamatos csökkenése és a rendelkezésre álló zöldenergia-mennyiség révén a megújuló energiaforrások még kézenfekvőbb megoldást jelenthetnek a fekete kontinens számára.
Szubszaharai Afrikában a népesség kétharmadának, vagyis 585 millió embernek nincs hozzáférése az elektromos hálózatokhoz, az oktatási és egészségügyi intézményeknek pedig mintegy 30 százaléka nem rendelkezik megbízható energiaellátással. Az energiaszegénység ugyanígy érinti a turizmust, a kis-, közép- és nagyvállalatokat is, hiszen a digitalizált világban így szinte lehetetlenné válik az eredményes üzletkötés és kapcsolatfelvétel. Jelenleg a régió energiaellátásának túlnyomó részét az Eskom (Electric Supply Commission) garantálja, eszközkészlete és a szolgáltatás elérhetősége azonban komoly problémákat mutat. Miközben egyértelmű, hogy a modern energiaszolgáltatás elengedhetetlenül szükséges a régió gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, a térség nem rendelkezik a konvencionális energiaszektor kiépítéséhez szükséges tőkével.
már a jelen is a napelemeké Tanzániában
A megújuló energiaforrásokra épülő eszközök ára azonban nagymértékű és folyamatos csökkenést mutat az elmúlt években, így a zöldenergia elérhető megoldást jelenthet az afrikai energiaproblémákra. Annál is inkább igaz lehet ez, mert Afrika rendelkezik a világon a legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásokkal. A mérések szerint ugyanis a Szaharára eső napfény 0,3 százaléka elegendő lenne Európa teljes energiaszükségletének kielégítésére. Ráadásul a sivatag napenergiájának kiaknázása semmilyen alternatív költséget nem eredményez, hiszen sem olaj, sem más nyersanyag kitermeléséről nem kellene lemondani a napenergiafarmok felépítése kedvéért.
Mindezek révén egyre szélesebb körben elfogadott ötlet az, hogy Afrika energiaiparát a megújuló energiaforrásokra alapozva szükséges kiépíteni, felfejleszteni. A jelenlegi trendeket, technológiát és pénzügyi lehetőségeket tekintve mintegy 450 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy a régió energiaszükségletének 45 százalékát megújuló energiaforrásokból lehessen fedezni. Afrika első magánfinanszírozású és fejlesztésű geotermikus létesítménye a közeljövőben Naivashában, Kenyában fogja megkezdeni működését. Emellett a ghánai a 155 megawattnyi új kapacitások a tervek szerint az idei év végétől termelnek majd energiát. Ehhez társul majd az etiópiai 120 megawattos Ashegoda szélenergia farm, valamint a Kongó folyó vízesésére telepített negyvenezer megawattos Grand Inga Dam vízenergia komplexum-írta a chikansplanet.blog.hu.
India berobban a napenergetikába
India Új és Megújuló Energia Minisztériuma öt év alatt 200 milliárd dollárnyi tőkét, illetve mintegy 300 külföldi és hazai céget kíván bevonni a megújuló-energetikai fejlesztésekbe. A korábban kitűzött, egyébként is merész célértéket sokszorosára növelve India 100,000 MW-osra bővítené napenergia kapacitásait 2022-re.
Kapcsolódó anyagok:
