A jók között végzett a magyar almaföld a Greenpeace nagy európai vizsgálatában. A szervezet szakértői 12 ország almáskertjeit vizsgálták, és összesen 53-féle növényvédő szert találtak a 85 talaj- és vízmintában. A magyar termesztési körülmények a jobbak közé tartoznak: a nálunk vett talajmintákban mindössze 3 növényvédő szer maradványait mutatták ki. A 3 szer közül 2 engedélyezett permetezőszer, a harmadik pedig az a DDT, amely bár sok talajban jelen van még, de 1968-as betiltása óta használata mára gyakorlatilag megszűnt.
Az alma nemcsak Magyarországon az egyik legnépszerűbb gyümölcs, de szerte Európában is. A Greenpeace ezért talaj- és vízmintákat vett 12 európai ország almáskertjeiből, hogy felmérje az azokban meglévő növényvédőszer-maradványokat. A talaj tekintetében a legszennyezettebbeknek az olasz és a belga almáskertek bizonyultak, a vizeket pedig Lengyelországban és Szlovákiában szennyezték leginkább.
A 2015. április közepén vett 6 magyarországi talajmintában mindössze 3 növényvédő szer maradványát mutatta ki a vizsgálat. Ebből kettő engedélyezett permetezőszer volt, egy pedig a DDT, utóbbi azonban nem friss vegyszerhasználat eredménye. A közel 50 éve betiltott DDT lebomlási ideje nagyon hosszú, ezért sajnos sok talajban még mindig jelen van. Ezzel a magyarországi almáskertek talaja európai összehasonlításban, a 12 országban vett minták alapján környezeti és egészségi szempontból a jók közé tartozott. Hiszen több olyan talaj- és vízminta is előfordult más európai országban, amiből akár 13 növényvédőszer-maradvány jelenlétét is ki lehetett mutatni egyszerre; a három olaszországi mintában pedig összesen 18-féle vegyszer volt jelen. A leggyakrabban fellelhető vegyszer a boszkalid nevű gombaölő szer volt (a talajminták 38, a vizek 40 százalékában), ami ráadásul sok mintában igen magas koncentrációban fordult elő. A magyar talajmintákban ennek a szernek maradványa nem fordult elő.
Ugyanakkor a talajminták közel negyedénél tiszta termesztési körülményeket talált a kutatás. Ez azt mutatja, hogy igenis lehetséges szintetikus növényvédő szerek nélkül, ökológiai gyümölcstermesztés keretében almát termeszteni Európában és Magyarországon is.
Az alma a legnépszerűbb gyümölcs Európában, termesztése azonban a legvegyszerigényesebb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik. A Greenpeace abban szeretné segíteni a gazdálkodókat, hogy az egyre drágább, és az egészségükre is veszélyt jelentő szintetikus permetezőszerek helyett megfelelő ismeretek álljanak rendelkezésükre arról, hogy miként lehet ezek nélkül is eredményesen egészséges gyümölcsöt termeszteni.
Ezért a tesztelési eredményeket bemutató kiadvány második részében röviden azt ismertetjük, hogyan lehet a természet adta lehetőségeket felhasználva az ökológiai almatermesztést megvalósítani. Az ökológiai almatermesztés több évtizedes európai tapasztalatainak összefoglalásával olyan gyakorlati tanácsokat ad, amelyek alkalmazásával jelentősen csökkenthető, vagy teljesen megszüntethető a szintetikus növényvédő szerek használata. [ Vannak olyan kézenfekvő módszerek például, mint amilyen a tájba illő ellenállóbb almafajták ültetése; az istálló és a zöldtrágya; a megfelelő módon érlelt komposzt használata műtrágyák helyett; a takarónövényzet jó megválasztása; más növényekkel való együtt termesztés; valamint a rendszeres metszés. Ezek segítik az almafákat, és csökkentik a fa és a gyümölcs betegségekre való fogékonyságát. Az ökológiai gazdálkodás keretében azonban a megelőzés mellett konkrét védekezési módszereket is alkalmaznak, például feromonos csapdákat az almamoly, vagy granulózis vírust a hernyók ellen. És egy példa arra is, hogy a régi módszereket, tudást is fel lehet éleszteni: bebizonyosodott, hogy a mezei zsurló kivonata nagyon eredményesen használható a gombás megbetegedések ellen. ]
A Greenpeace által javasolt agro-ökológia elvein alapuló élelmiszer- és mezőgazdasági rendszer védelmezi a gazdálkodók és környezetük egészségét, a biológiai sokféleséget; biztosítja az egészséges ételt és termőföldet, a tiszta vizet; növeli élelmiszer-előállításunk biztonságosságát. Ezzel az élelmiszerlánc ellenőrzése az óriáscégektől az emberekhez kerül át, és jótékony hatást gyakorol a gazdálkodókra, valamint a vidéki közösségekre is.
A Greenpeace azt szorgalmazza, hogy az EU támogatási rendszere a jövőben a közösségi pénzekkel valóban a közösségi érdekeket támogassa – jelen esetben az ökológiai gazdálkodást a vegyipari lobbi érdekei által meghatározott ipari módszerekkel dolgozó mezőgazdasági termelés helyett.
Az almáskertek vizsgálatáról szóló eredeti, angol nyelvű jelentés itt érhető el.
