A rovat kizárólagos támogatója

A kormány mai, augusztus 18-i ülésén dönthet az állami földek eladásáról, ezért az Élőlánc Magyarországért tegnap Nem adjuk a földünket! címmel tiltakozást tartott a Parlament előtt. Az állami földeket piaci áron adnák el helyieknek? És ki a helyi? Betervezett kiskapuk.

A Kossuth téri hársfánál meghirdetett akción aránylag kevesen vettek részt, de a kezdeményezők olyan ismert személyiségeket vonultattak fel, akik az utóbbi években országos hírre tettek szert az állami földek „baráti alapú” bérbeadása ellen tiltakozva.

„Alulírott magyar állampolgárok, a magyar állami földek tulajdonosaiként ezúton kinyilvánítjuk, hogy az állami földek eladásához nem járulunk hozzá. Továbbá kinyilvánítjuk, hogy az állami földek jelen kormány általi kezelését elfogadhatatlannak, egyenesen nemzetellenes bűnnek tartjuk. Követeljük, hogy a 2011 októbere óta zajló színlelt és törvényellenes ál-pályázati rendszer „nyerteseivel” megkötött szerződéseket semmisítsék meg, és az állami földeket a 2012-ben közmegegyezéssel elfogadott Nemzeti Vidékstratégia szerint a gazdákkal érdemi egyeztetésben kialakított, tisztességes pályázati eljárás útján az NFA-törvény birtokpolitikai irányelvei szerint hasznosítsák!”
Így szól az az aláírásgyűjtő ív, amelyet először Ertsey Attila, az Élőlánc Magyarországért ökopárt egyik és Ács Sándorné, a szervezet másik elnökségi tagja, a kishantosi vidékfejlesztési központ vezetője, Ángyán József professzor, aki az állami földek bérbeadásának gyakorlata miatt mondott le az előző kormányzati ciklusban államtitkári rangjáról és Nagy Béla enyingi gazda írt alá.

A nyilatkozathoz csatlakozni lehet e-mailben az acsne.eva@gmail.com e-mail címen a név, és a település megadásával, vagy a Facebook-on a NEM ADJUK A FÖLDÜNKET! Facebook csoporthoz való csatlakozással.

Az Élőlánc Magyarországért ma reggel továbbította 127 magyar állampolgár és egy gazda érdekvédelmi szervezet nyilatkozatát a Miniszterelnöknek és a Kormány tagjainak.

Nem adjuk a földünket! tüntetés 2015 aug. 17. Kossuth tér Dr. Ángyán József Ács Sándorné és Ertsey AttilaNem adjuk a földünket! tüntetés 2015 aug. 17. Kossuth tér Dr. Ángyán József Ács Sándorné és Ertsey Attila

Az állami földvagyon privatizációja nem közérdek.

Az sem, hogy olyanok jussanak közpénzen földtulajdonhoz, akik a föld bérleti jogát csalárd módon vagy jogtalanul kapták meg. A titkosított, alkotmányos aggályokat is felvető pályáztatás miatt nem is tudható, hogy a jelenlegi bérlők mely hányada jutott ilyen módon bérleti joghoz, de hogy vannak ilyen esetek, azt igazolja egyebek közt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ javára szóló jogerős ítélet, amely szerint egy pályázat nyertese még csak pályázni sem volt jogosult – érvelt Ácsné.

Az egyre szélesedő mozgalom kielegyenafold.hu honlapja úgy fogalmaz: „Mert ha valaki elhiszi, hogy az a magyar gazdálkodók és a magyar föld védelme, hogy odaadjuk ajándékba az állami földvagyont a műkörmösöknek, tetőfedőknek és milliárdos gázszerelőknek – az sürgősen menjen orvoshoz.”
A fő gond az, hangzott többször, hogy az új Földtörvény szerint az állami földekre a Nemzeti Földalapra vonatkozó törvény vonatkozik, az pedig lehetővé teszi azok eladását, tehát a kormány az Országgyűlés nélkül, egyetlen tollvonással dönthet.
Ácsné Sándorné, annak az Élőláncnak az elnökségi tagjaként, amely – ma az agrárkormányzat és a kamara vezetését adó – Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) szövetségben korábban gazdatüntetéssel is a Fidesz mellett kampányolt, most felszólította egykori partnerét, hogy ezzel a felelősséggel most, még időben nézzenek szembe.

Az Élőlánc a Civil Összefogás Fórumához (CÖF) és Békemenet Egyesülethez is nyílt levelet írt, s abban azt kéri, nyilatkozzanak az állami földek eladásával kapcsolatban, s tegyék közzé álláspontjukat a nemzeti vagyon stratégiailag nélkülözhetetlen részét képező 500-1000 milliárd értékű földvagyon „kedvező feltételekkel” való – azaz kvázi ingyenes privatizációjáról – melyről a kormány a MAGOSZ kezdeményezése alapján akár már augusztus 18-án, azaz ma is dönthet. (feol.hu)

Az állami földeket piaci áron adnák el helyieknek

Mai ülésén tárgyalhat a kormány az állami földek privatizációjáról szóló javaslatról – értesült a Napi Gazdaság. A lap szerint a földművelésügyi miniszter által előterjesztett kezdeményezés piaci áron, 20 éves elidegenítési tilalom mellett adná a gazdák tulajdonába a termőföldet.
A lap úgy tudja, az előterjesztés célja, hogy a korábban, az államosítás során elvett földrészletek tulajdonjoga ismét a földet megművelő gazdálkodókhoz jusson. A termőföld-privatizációról szóló javaslat indoklása szerint a kabinet a kisebb, ám életképes családi gazdaságokat szeretné a földvásárlási programmal helyzetbe hozni, a nagyobb és stabilabb birtokméret ugyanis javítaná a gazdálkodók versenyképességét. Az előterjesztés egyelőre 400 ezer hektárnyi állami föld értékesítését irányozza elő, ez a teljes hazai termőföldállomány közel tíz százaléka.

A javaslat több ponton is módosítaná, illetve pontosítaná a Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó földrészletek hasznosításáról szóló kormányhatározatot. A nyilvános árverést csak a 10 hektár feletti területek esetén tennék kötelezővé, ez alatt pályáztatás útján nyerhetnék el a földet a gazdák. Árverésre és a pályázatra csak azok a földművesek jelentkezhetnek, akik megfelelnek a földtörvényben foglalt szabályoknak, a meghirdetett terület húsz kilométeres körzetében élnek vagy gazdálkodnak, illetve befizették az árverési biztosítékot és regisztrációs díjat. Bár a jogszabályok szerint a föld jelenlegi bérlőjét elővásárlási jog illeti meg, a területet azonban csak akkor szerezheti meg, ha az árverésen a legnagyobb összeget ajánlja.

Az árak egyébként a javaslat szerint sem térhetnek el a piaci szinttől; bizonyos esetekben nem lesz kötelező az értékbecslés, ilyenek például a szőlők, gyümölcsösök és halastavak. Ahol nem kötelező az értékbecslés, ott a megyénként kialakult aranykoronánkénti átlagáron hirdetik majd meg a területet. Ha eredménytelenül zárul a pályázat, a következő körben az eredeti ajánlat legfeljebb felével csökkentett áron hirdethetik meg ismét a földet. Azokon a jelenleg haszonbérleti szerződéssel művelt területeken pedig, ahol a bérlő komolyabb beruházást hajtott végre az elmúlt időszakban – például ültetvényt telepített –, az elszámolás után az NFA – az agrárminiszter jóváhagyásával – megtéríti a beruházás értékének bizonyos százalékát. Ha pedig az érintett bérlő maga venné meg a földet, a vételárba beszámítják a beruházás összegét.

A tervezet többek közt olyan biztosítékokat is tartalmaz, amelyek célja távol tartani a spekulációs céllal vásárlókat. Ilyen rendelkezés például, hogy az adásvétel után a tulajdoni lapra 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be. Így a megvásárolt föld 20 évig a törvényes öröklés kivételével más tulajdonába nem kerülhet, ellenkező esetben a terület visszakerül az NFA-hoz. A banki hitelből finanszírozott földek esetében is jelentős biztosíték kerül a rendszerbe. E szerint ha az érintett – három hektár feletti – területet kölcsönből fizeti ki a vásárló, a tulajdoni lapra – a hitel futamidejére – a magyar állam számára visszavásárlási jogot jegyeznek be.

A földvásárlási program terveze­tében ugyanakkor a Napi Gazdaság információi szerint egyelőre nem jelenik meg a kedvezményes banki finanszírozásról szóló konstrukció, holott a gazdák tulajdonszerzését sürgető Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) javaslatának fókuszában épp a finanszírozás áll. Jakab István, a Magosz elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a kormánytól a jegybank sikeres növekedési hitelprogramjához hasonló konstrukció kidolgozását várják. Jakab István szerint azért kell mielőbb elindítani a földvásárlási programot, mert a külföldiek tulajdonszerzését megakadályozó hazai földtörvény ellen két európai uniós eljárás is van. Ezért a Magosz elnöke szerint félő, hogy egy esetleges negatív döntés eredményeként a hazai termelők helyzeti előnye megszűnik a külföldi tőkés társaságokkal szemben.

Kapcsolódó anyagok:

Elfogadták a Vidékfejlesztési Programot

Nincs elfogadható szakmai érv az állami földek privatizációjára

Ismét hazudott a Fidesz föld ügyben – tiltakozz!

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás