Hirdetés
Forrás: nepszava.hu

Hiába léteznek szabályok és szabványok: az elektronikus hulladéknak csak kis részét hasznosítják újra. 2012-ben az EU országaiban az egy év alatt megtermelt 9,5 millió tonna csupán egyharmadát sikerült begyűjteni, ami nemcsak gazdasági veszteség, hanem súlyos környezetvédelmi probléma is.

Komoly probléma az EU számára az e-hulladék, ugyanis csak a harmadát sikerül begyűjteni és újrahasznosítani – derült ki az EU által létrehozott szervezet, a CWIT felméréséből.

A 2012-es adatokat feldolgozó jelentés szerint az EU-ban egy év alatt 9,5 millió tonna e-hulladék (számítógépek, okostelefonok, tévék stb.) keletkezett, ám ebből mindössze 3,3 millió tonnányit gyűjtöttek be, majd dolgoztak fel újra. A maradék kb. 6,2 millió tonna hulladékkal a következők történtek:

 

1,5 millió tonnányi e-hulladékot illegálisan exportáltak
3,5 millió tonnányit szabálytalanul és helytelenül dolgoztak fel
750 ezer tonna esetében ellopták az értékesebb alkatrészeket
750 ezer tonnányi szemetet szemétbe dobtak a tulajdonosok

A lakosok számához viszonyítva Norvégia és Svájc termeli a legtöbb elektronikai hulladékot. Az első tízbe került még Izland, Dánia, Nagy-Britannia és Franciaország is. Még soha nem keletkezett a bolygón annyi elektronikai hulladék, mint tavaly: 41,8 millió tonna. A hanyagul feldolgozott e-hulladékon a tisztességes újrafeldolgozás költségeit akarják megspórolni: a jelentés készítői 150-600 millió euróra becsülik azt az összeget, melyet az érintettek így megtakarítanak. A még begyűjtés előtt ellopott drága anyagok és alkatrészek is hatalmas értéket képviselnek: ezt 800 millió-1,7 milliárd euróra becsüli.

A jelentés rámutat, hogy mindez nemcsak gazdasági veszteség, hanem súlyos környezetvédelmi probléma is, ugyanis a leselejtezett elektronikus eszközök jó része tartalmaz mérgező, a környezetet károsító anyagokat, például ólmot vagy higanyt.  

wellu_seregious.jpg

– Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak nagy részét illegálisan exportálják szegény országokba. Itt mindenféle munkavédelmi eszköz nélkül, szabad kézzel szedik szét alkatrészeire az ott élők, mivel minimális megélhetést remélnek tőle. A kábelek PVC bevonatát leégetik, mely során dioxin, azaz rákkeltő anyag képződik" – mondta lapunknak Urbán Csilla a Humusz Szövetség programvezetője. Hozzátette, az elektronikai eszközök életciklusuk alatt is többször problémát jelentenek a környezet és a társadalom számára, mivel előállításuk során nehézfémeket (ólom, higany, ón, kadmium), valamint ritkaföldfémeket használnak fel. Ezek kitermelése nagymértékű környezeti károkat okoznak, mivel csak bizonyos területeken – Afrika, Kína – bányászhatóak – mondta a szakember.

Az e-hulladékok a hazai viszonyokban is problémát jelentenek: az EU 2002-es irányelveinek megfelelően Magyarországnak kötelessége ugyan 4 kilogramm/fő mennyiségű hulladékot átvenni és újrahasznosítani, ezt azonban utoljára csak 2008-ban sikerült teljesíteni – mondta lapunknak Urbán Csilla a Humusz Szövetség programvezetője. – Ha ezek az eszközök viszont hulladéklerakókba kerülnek, fenn áll a veszélye annak, hogy idővel a veszélyes anyagok kimosódnak belőlük, így a talajba, talajvizekbe, vagy a levegőbe juthatnak. S ugyan ez a helyzet a hulladékégetőkkel is: a megsemmisítés során a dioxinokon kívül sok más veszélyes anyag is felszabadulhat – tette hozzá.

Az e-hulladékok lerakását egyébként kormányrendelet szabályozza. Eszerint a gyártónak és a forgalmazónak kötelessége átvenni a használt vagy hulladékká vált berendezéseket, még akkor is, ha az ügyfél nem vásárolt új terméket. A feltétel csupán az, hogy az üzlet forgalmazzon hasonló készülékeket. Például egy hűtőszekrényt – márkától függetlenül – minden olyan boltban le lehet adni, ahol kínálnak hűtőszekrényeket.

A programvezető emlékeztetett arra, hogy az unió előírása szerint 2016-ra legkevesebb 45 százalékra kell emelni a szakszerűen begyűjtött lakossági elektromos, elektronikus hulladék arányát, 2019-re pedig 65 százalékra. – Persze javulást nem csak rendelet idézhet elő, Urbán szerint a probléma megoldása a megelőzés lehet. Az e-hulladékok- a folyamatos fejlesztések miatt – a leggyorsabban forgó eszközök a piacon, a régebbi típusú eszközöket a fogyasztók folyamatosan újabbra cserélik – mondta. – Ebben közre játszik a javíthatóság csökkenése is, amit viszont tudatos tervezéssel, úgynevezett ökodizájnnal meg lehetne oldani.

Megoldási javaslatok
A jelentés megoldási javaslatokat is felsorolt. Így például jobban kellene képezni a rendőrséget, az ügyészséget és a bírókat; a bűnüldöző hatóságok információit nemzetközileg kellene koordinálni és az európai uniós tagállamoknak meg kellene állapodniuk az egységes irányelvekben. További probléma, hogy eddig a tagországok körülbelül egyharmada nem integrálta a saját jogrendszerébe a szükséges szabályozásokat.

Kapcsolódó anyagok:

Idén kevesebb TV mérgez

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás