A rovat kizárólagos támogatója

Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja szerint a magyar kormány a német származású Klaus Mangold (képünkön) üzletember segítségével fizetett le brüsszeli döntéshozókat, hogy az ügyben indított kötelezettségszegési eljárást megszüntessék.
Lázár brüsszeli útja után is uniós várólistán Paks 2.

ƒ„Sérült-e államtitok akkor, amikor egyébként titkos szerződéseket megmutattak egy olyan embernek, aki nem volt átvilágítva? Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság tagja kezdeményezni fogja, hogy betekinthessen ezekbe a szerződésekbe illetve, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnál számoljon el a Miniszterelnökség, számoljanak el azok, akik ezt a teljesítési igazolást kiállították. Hogy hogyan férhetett hozzá egy erre felhatalmazással nem rendelkező ember államtitkokhoz" – fogalmazott Ungár Péter.  

„Látjuk azt, hogy az ügy egyre szövevényesebb, egyre kétesebb. Követeljük azt, hogy a szerződéseket hozzák nyilvánosságra! Hiszen, hogyha egy olyan ember is hozzáférhetett ezekhez, akinek nincs nemzetbiztonsági átvilágítása, akkor nem indokolható az, hogy miért nem ismerjük meg. Ha azonban ez valóban érdekeket sért, akkor viszont államtitok megsértése történt, hiszen egy olyan ember fért hozzá, akinek ehhez semmilyen jogosultsága nincs, ellenőrzésen sem esett át” – közölte Szent-Iványi István, az MLP külügyi szakpolitikusa, aki Ungár Péterrel tartott sajtótájékoztatót- melyről a hírtv számolt be. 

Brüsszeli lobbisták a paksi bizniszben?

Brüsszeli lobbisták a paksi bizniszben?

Május 19-én Budapesten járt Günther Oettinger, az Európai Bizottság német biztosa, aki jelenleg a digitális ügyekért és a technológiai fejlesztésekért felelős Brüsszelben. A Moszkvában is befolyásos német üzletember segíthetnek a magyar kormánynak. Oettinger, Mangold és Orbán titkos találkozóján állítólag szóba került a paksi bővítés. Talán a német cégek is kaphatnak a koncból?

  •  
  • – Brüsszel lassan egy éve vizsgálja, hogy leállítsa-e a paksi atomerőmű bővítését.

    – A magyar kormány abban bízik, hogy német közbenjárással át lehet tolni az Európai Bizottságon a beruházást.

    – Egy Moszkvában is befolyásos német üzletember és az EU német biztosa segíthetnek a magyar kormánynak.- írtuk fél éve.


Lázár brüsszeli útja után is uniós várólistán Paks 2.

Nem hozott előrelépést Lázár János tegnapi brüsszeli látogatása Paks ügyében: a miniszterelnökség vezetője nem találkozott az energiaügyért felelős uniós biztosokkal, és nem tartott sajtótájékoztatót sem a kormány által remélt eredményekről. Az atomerőmű-bővítés tiltott állami támogatásáról továbbra sincs bizottsági álláspont, mint ahogy a beruházói tender elmaradása miatt indított eljárást lezáró döntés tartalmát és indoklását sem ismerjük.

Az Orbán-kabinet Lázár tegnapi vizitjétől remélte, hogy a bővítés uniós engedélyezésének ügye kimozdul a holtpontról. Novemberben boldogan tették közzé, hogy az Európai Bizottság lezárta a bővítési beruházás verseny nélküli odaítélése miatt indult kötelezettségszegési eljárást. Csakhogy a döntés részletes tartalma és indoklása máig nem vált nyilvánossá, ami szinte példátlan a bizottsági gyakorlatban. Pedig ebből derülhetne ki, hogy milyen jogi megalapozást találtak az uniós versenyjog valamint az Euratom szerződés betűjét és szellemét is sértő tender nélküli eljáráshoz, az orosz Roszatom uniós piacra való beengedéséhez.

A Népszava információi szerint a napokban a Bizottság belső piaci főigazgatósága levelet írt a furcsa eljárás okait és hátterét firtató Jávor Benedeknek: a Párbeszéd EP-képviselőjének küldött irat azt tartalmazza, hogy az érdemi válasz „további elemzést és konzultációt igényel”, ami azt jelzi, hogy az uniós testület nem találja a megfelelő jogi indoklást a minden bizonnyal politikai alapon meghozott döntéshez.

A múlt év végi optimista hangulatban Orbánék még decemberre (mindenképpen karácsony előttre) remélték a másik, a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárás befejezését is – itt azt kellene elhitetni a Bizottsággal, hogy a bővítési projekt nem tartalmaz állami támogatást, vagy ha mégis tartalmaz, akkor a magyar állam indokoltan költi az adófizetők ezermilliárdjait egy nukleáris beruházásra.

Úgy tudjuk, Lázár sem Maros Sefcovic, a Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, sem pedig Miguel Arias Cañete klíma- és energiaügyekért felelős főbiztossal nem találkozott, bár a brüsszeli útnak nyilvánvalóan célja volt a függőben lévő eljárások felgyorsítása. A magyar kormány és az Európai Bizottság helyzetét egyaránt nehezíti, hogy az LMP-s Ungár Péter és a Liberálisok lépései nyomán kiderült: a bővítési üzlet tető alá hozásában tisztázatlan, de jelentős szerepet játszó Klaus Mangold lobbista (a német sajtóban „Mr. Oroszország") négy szerződést is kötött a magyar állammal, miközben nem szerepel az EU lobbijegyzékében. Az LMP vizsgálatot is kezdeményezett ellene tiltott lobbitevékenység gyanúja miatt.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás