A budapestiek 88 %-a megvédené a közparkokat, és 94 százalékuk támogatja, hogy a fővárosnak kiemelt stratégiai célja legyen a zöldterületek védelme. A Római-parton 58 %-uk megóvná a Duna-part jelenlegi, természetközeli állapotát, és a védművet a parttól beljebb, a Nánási út–Királyok útja mentén fejlesztené. Csak a lakosság 19 %-a gondolja úgy, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét a főváros jelenlegi elképzelései szerint kell megoldani.

A friss reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a Greenpeace Magyarország úgy látja: a Fővárosi Közgyűlésnek kiemelt védelmet kell biztosítania a budapesti zöldterületeknek, így a Római-part természetközeli partszakaszának is, és vissza kell vonnia áprilisi, a parti mobilgát nyomvonalát megszavazó határozatát.

A fővárosi zöldterületekkel kapcsolatos legfrissebb, telefonos közvélemény-kutatást a Závecz Research Közvélemény-kutató Intézet végezte a Greenpeace megbízásából 2017. augusztus 18-22. között, a budapesti lakosságra reprezentatív 500 fős mintán.

„Budapesten vannak olyan kiemelten értékes közparkok, közkertek melyek a helyi lakosság számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget, miközben a főváros légszennyezettségét is csökkentik – ilyen például a Városliget, a Margitsziget, az Óbudai-sziget, a Gellérthegy, a Kopaszi-gát vagy a Népliget. Egyetért-e Ön azzal, hogy a közparkokat / közkerteket ne lehessen épületekkel beépíteni?”

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a budapestiek számára kiemelkedően fontos a zöldterületek védelme. A megkérdezettek döntő többsége, 88 százaléka szerint nem szabad beépíteni a meglévő közparkokat, közkerteket. A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a budapestiek fokozottabb védelemben részesítenénk olyan értékes zöldterületeket mint például a Városliget, a Margitsziget vagy a Népliget, és nem támogatják ezeken a területeken az ingatlanberuházásokat.

„Egyetért-e azzal, hogy legyen Budapest kiemelt stratégiai célja a meglévő zöldterületek megőrzése és a zöldterületek növelése?”

A fővárosiak 94 százaléka szívesen látná, ha Budapesten kiemelt stratégiai célnak számítana a meglévő zöldterületek megőrzése: 23 százalék a jelenlegi helyzet fenntartására helyezné a hangsúlyt, 71 százalék pedig a megőrzés mellett támogatná a zöldterületek fejlesztését is a fővárosban. Mindössze a budapesti lakosság 3 százaléka látja úgy, hogy nincs szükség arra, hogy a zöldterületek védelme és fejlesztése a főváros kiemelt stratégiai célja legyen. A beérkezett válaszok értelmében kimondható, hogy a budapestiek azt szeretnék, ha a Főváros kiemelten foglalkozna a zöldterületek védelmével és azok növelésével is. Ennek tükrében a Városliget, a Római-part, a Margitsziget, a Népliget, a Gellérthegy és minden kisebb közpark és közkert mind olyan területek, melyek védelmet kéne élvezzenek az amúgy alacsony, egy főre eső zöldfelületi aránnyal rendelkező Budapesten. 

„Vita alakult ki a budapesti Római-part árvízvédelme kapcsán. Vannak, akik közvetlenül a Duna-parton építenének mobilgátat. Ez a Duna-part jelenlegi természetközeli állapotának felszámolásával járna, de megvédene minden – esetenként szabálytalanul felépített – partmenti épületet az árvíztől. Mások a parttól beljebb, a Nánási –Királyok útja mentén fejlesztenék a jelenlegi gátat, így megmaradna a part menti természetközeli állapot, azonban több, az út és a part közötti sávban lévő – esetenként szabálytalanul felépített – ingatlant nem óvna meg az új gát. Ön inkább közvetlenül a Duna partján támogatná a gát építését vagy a parttól beljebb, a jelenlegi nyomvonalon fejlesztené a gátat?”

A közvélemény-kutatás foglalkozott a Római-part természetközeli Duna-partjának mint értékes fővárosi zöldterületnek a rendezésével is. Az árvízvédelmi nyomvonalra vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a budapestiek abszolút többsége (59 százaléka) nem a part mentén, hanem beljebb, a jelenlegi nyomvonalon fejlesztené az árvízi védekezést. A part menti mobilgátat csupán 19 százalék támogatja és majdnem ugyanennyi (16 százalék) azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. 7 százaléknak egyik megoldás sem tetszik. Megállapítható tehát, hogy a két gátnyomvonal között választani tudók háromnegyede elveti a parti nyomvonalat, azaz a Római-part jelenlegi állapotának megőrzése mellett teszi le a voksát. A válaszokból az is kiderül, hogy a lakosság mintegy ötöde nem tud választani a felajánlott két nyomvonal közül, melynek oka lehet az is, hogy egyre több független szakértői vélemény szerint [1] nem nyújt megfelelő megoldást a mobilgát az árvízi biztonság szempontjából.

„Ön szerint az előző kérdésben említett, a III. kerületi Római-partot és az árvízvédelmet érintő ügyben kinek kellene döntést hoznia?”

A kutatás rákérdezett arra is, hogy kinek kéne döntenie a Római-part árvízvédelmének kérdéséről: a III. kerületieknek, a budapestieknek, a Fővárosi Közgyűlésnek vagy egy szakértői zsűrinek, bizottságnak. A válaszadók 57 százaléka népszavazással döntene a kérdésben. Többségük (38 százalék) a III. kerületi lakosság népszavazásos döntésére bízná a kérdést, míg 19 százalékuk az összes budapestit kérdezné meg népszavazáson. A megkérdezettek 27 százaléka pártatlan szakértő zsűritől várná a döntést. A legkevesebben azok vannak, akik a Fővárosi Közgyűlésre bíznák a kérdést: mindössze a megkérdezettek 11 százaléka hagyná a politikusok kezében az ügyet.

A jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények tükrében a Fővárosnak konkrét lépéseket kell tennie a budapesti zöldfelületek védelméért és fejlesztéséért. A Greenpeace Magyarország ennek érdekében a következőket javasolja:

• Budapest a kerületekkel együtt dolgozzon ki stratégiát a fővárosi zöldterületek védelmére és növelésére.
• Feleljen főkertész (városi tájépítész) a stratégiai program megvalósulásáért.
• A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet.
• A zöldterületen és egyéb közterületeken képződött forrásokat (pl. közterület-foglalás, közterületi reklám, közterületi parkolás) forgassák vissza a zöldterületek kezelésébe és fenntartásába.

Mindebből következik, hogy a Római-part árvízvédelmére is olyan megoldást kell találni, mely a lakosság mellett a Duna-part természeti, táji, parthasználati értékeit is megvédi.

„A mostani közvélemény-kutatásból egyértelműen kiderül: a budapestiek számára fontosak és védendők a főváros fái és összefüggő zöldterületei. Azt várjuk ezért a  Fővárosi Közgyűléstől, hogy ezzel összhangban járjon el a Római-part védelménél is: vonja vissza a mobilgát nyomvonalát megszavazó áprilisi határozatát, és készíttessen olyan alapos, ökológiai, szociológiai és árvízi biztonsági szempontokat egyaránt tartalmazó alternatív tervet, amellyel megőrizhető Budapest e rendkívül értékes, természetközeli Duna-partja” ̶ nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace zöldterületi kampányfelelőse.

Civil javaslat a Római-part árvízvédelmére

Civil összefogással elkészült egy szakértői tanulmány, amely javaslatot tesz a Római-part környezetbarát rendezésére. Tarlós István, Budapest főpolgármestere idén július elején felajánlotta, hogy ha a Római-part megmentéséért küzdő civilek elő tudnak állni egy álláspontjukat alátámasztó tudományos szakvéleménnyel, amelyet az árvízvédelem terén elvitathatatlanul illetékes szerző jegyez, akkor ő azt a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti.