Látványos tánccal hívták fel a figyelmet a nemek közti esélyegyenlőség fontosságára civil szervezetek képviselői az ENSZ klímakonferencia tárgyalótermeinek előterében. A rövid bemutató közben a csoport a „mind the gap” szlogent harsogta, rámutatva arra, hogy sok helyen még mindig hátrányban vannak a nők az élet különböző területein. A greenfo helyszíni tudósítása Bonnból.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény nemi esélyegyenlőséget szorgalmazó csoportja (UNFCCC Women and Gender Constituency, WGC) minden olyan nem-kormányzati szervezetet (NGO) magába foglal, mely a nők helyzetének javítását és a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését tűzi zászlajára. A WGC az egyike a kilenc civil érdekképviseleti csoportnak, amely részt vesz a klímapolitikai tárgyalásokon a részes felek (országok delegációi) mellett. 2009-ben alapult, és jelenleg 27 civil szervezet tartozik a csoportba, melyek a nemek közti egyenlőség, valamint a környezet ügyét támogatják.
Vajon miként kapcsolódik a nemek közötti esélyegyenlőség kérdése a klímaváltozáshoz?
A globális éghajlatváltozás következményei mindenhol a Földön érezhetőek, viszont nem egyenlő mértékben sújtja a fejlődő és fejlett térségeket, vagy ahogy a tárgyalásokon emlegetik, a „Global North” (az északi félteke országainak túlnyomó része, melyek a fejlettek közé sorolhatók) és a „Global South” (a déli félteke fejlődő térségei) országokat. A fejlettebb térségek és tehetősebb társadalmi csoportok jobban képesek kezelni a klímaváltozás káros hatásait, hiszen megvannak a szükséges ismereteik és pénzügyi/technológiai forrásaik. Ugyanakkor a fejlődő térségek és szegényebb társadalmi csoportok gyakran híján vannak mindezen forrásoknak, ami sérülékenyebbé teszi őket például környezeti katasztrófákkal szemben.
cop23 mind the gap
A WGC állásfoglalása szerint, a környezeti katasztrófákhoz hasonlóan, az éghajlatváltozás további fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket a különböző nemek között mind lehetőségeik, mind pedig általános jólétük szempontjából. Az esélyegyenlőtlenség a világ fejlett és fejlődőnek számító térségeiben egyaránt tetten érhető. A Nők a Környezetért és Fejlődésért Szervezet (Women’s Environmental Development Organization, WEDO) 2015-ös jelentése alapján a környezeti ügyekkel foglalkozó minisztériumokban csupán 12 % a női vezetők aránya világszerte. A fejlődő országokban élő nők kulcsfontosságú szerepet játszanak az élelemtermelésben, az Afrika Szaharától délre eső országaiban a nők közel fele dolgozik a mezőgazdaságban, ugyanakkor mindössze csak 15 %-uk birtokolja a földet, amin dolgozik. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) 2016-ban megjelent jelentéséből az is kiderül, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség terén Magyarország sem teljesít túl jól. Hazánkban a nők átlagosan 46 perccel dolgoznak többet naponta, mint a férfiak, ugyanis a nem fizető munkák, mint például a háztartásvezetés, a gyermeknevelés vagy az idősgondozás, még mindig a nőkre rónak terheket. A felmért 144 országból hazánk a 101. helyet foglalja el. A WGC által kidolgozott Gender Action Plan (GAP) többek között a nők életszínvonalának javítását tűzi célul, és biztosítja érdekképviseletüket a klímapolitikai tárgyalásokon.
A témáról Shradha Shreejaya-val az Ázsia–Csendes-óceáni Fórum képviselőjével (Asia Pacific Forum on Woman, Law and Development) beszélgettem, aki Indiából utazott a tárgyalásokra. Shradha Shreejaya Shradha elmesélte, hogy környezeti katasztrófák idején a nők és gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben a fejlődő térségekben, mert a hagyományos családi szerepek alapján a nők otthon vannak, nem vezetnek autót, s így például egy földrengés idején rosszabbak az esélyeik a menekülésre.
Majd a katasztrófát követő rehabilitációs folyamatot is hátránnyal kezdik, mivel a patriarchális társadalmi berendezkedéshez kötődő konvenciók sokszor korlátozzák őket a gyors cselekvésben. A család férfi tagja nélkül gyakran nem tudnak hivatalos ügyeket intézni vagy segélyért folyamodni, ezért csak nehézkesen tudják újjáépíteni otthonuk és visszatérni a régi kerékvágásba egy krízis helyzet után.
Shradha azt is megemlítette, hogy a konfliktus zónákban a nők elleni erőszak is gyakoribb, tehát például az éghajlatváltozás által előidézett aszályos időszakok és az azt követő élelmiszerválság és társadalmi konfliktusok tovább rontják a nők helyzetét. Összességében, a nemek közötti egyenlőség megteremtése elősegítené a megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodást, valamint a hatékonyabb katasztrófavédelmet és konfliktuskezelést a fejlődő országokban.
Shradha szerint ehhez elkülönített pénzforrásokra van szükség a „Loss and Damage”, azaz „Veszteségek és Károk” kezelésére. Ez a témakör egy viszonylag új vitatéma a tárgyalásokon, és elsősorban a fejlődő országok nyomására került napirendre. A „Veszteségek és Károk” mérséklése különösen fontos olyan térségekben, mint például a tengerszint-emelkedés által veszélyeztetett Fidzsi-szigetek. A tárgyalószobákban többek között erről a témáról is szó volt tegnap.
Ugyan a „Veszteségek és Károk” mérséklésére elkülönített büdzsé nagyságrendjéről és forrásáról konkrét szó nem esett, de úgy tűnik a delegátusok egyet értenek egy ilyen alap létrehozásával. A tegnapi nap legfontosabb híre Szíria bejelentése volt, miszerint alá fogják írni a Párizsi Megállapodást. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) országai közül már csak Szíria és Nicaragua késlekedett a döntéssel (Nicaragua pár héttel a tárgyalások megkezdése előtt jelezte csatlakozási szándékát). Mindez annyit jelent, hogy az USA az egyetlen fél a Keretegyezményben, amelyik nem kíván részt venni a globális megegyezésben.
A COP23 éghajlatváltozási konferenciáról Lehoczky Annamária klímakutató tudósít a Greenfo-nak.
Mindannyian egy kenuban evezünk. A greenfo tudósítója a bonni COP23 ról
November 7-én megkezdődött Bonnban az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia (COP23), melynek logója egy hullámok által mardosott parányi sziget. De hogy kapcsolódik a németországi Rajna-melléki Bonn ehhez a szigethez? Sajnos nem vakációzási szokásokról lesz szó ebben a két hétben, hanem arról, miként is lehet megoldásokat találni az éghajlatváltozás olyan égető következményeire, mint például a parti területeket veszélyeztető tengerszint-emelkedés.
Kapcsolódó anyagok:
Mindannyian egy kenuban evezünk. A greenfo tudósítója a bonni COP23 ról
Most dőlhet el a klímaegyezmény sorsa
