A rovat kizárólagos támogatója

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett különösen az óvodák, az általános és középiskolák részvételére számít január 19-22 között.

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja! Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly is csatlakozhat. A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag kisrágcsáló (egér- és pocokfajok) zsákmányállat-kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra.

A baglyok jelenléte természetesen semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra! A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont „gombóc”) az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. Utóbbi könnyen összesöpörhető, és a kommunális hulladékba, komposztba helyezhető.

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez.

A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.

A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt. Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva az általuk biológiai úton eltávolított, mezőgazdasági kertevő egerek és pockok száma 18-27000 (36-54000), nem számolva a már néhány hetesen korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait – melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb. Ha a baglyok (és más ragadozómadarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani. Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára.

Hogyan és hol vehetek részt az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos lakossági felmérésében?

• a felmérés részletes tájékoztatója a letölthető, papíralapú jelentőlappal >>>

• internetes Google form jelentőlap  >>>

• a felmérés Facebook oldala >>>


Baglyok érdekességek

A baglyok a madarak osztályának egyik rendje, 2 család és 217 faj tartozik ebbe a rendbe. A Kárpát-medencében 13 fajuk fordul elő. Érdekességük például, hogy a baglyok összes faja rendelkezik szemöldökkel és nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, látásuk is kitűnő viszont a szemüket nem tudják mozgatni. Az OzoneTv mai Egyenlítő c. műsorának vendége Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője személy szerint nagyon kedveli a baglyokat és sok ismerettel is rendelkezik ezekről a madarakról. A műsorban szó esik többek között az erdei fülesbagolyról, az uhuról, a hóbagolyról és több kuvikról is. 

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. A telet sokszor a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Egy-egy fenyőn nem ritkán több tucat egyed is nappalozik, majd sötétedéskor vadászatra indulnak.
Az uhu tipikus csúcsragadozó, a táplálkozási piramisnak ténylegesen a legmagasabb pontján helyezkedik el. Minden nála apróbb állatot elfog. Nem ritka, hogy más kisebb ragadozókat, így macskabaglyot, erdei fülesbaglyot, egerészölyvet is zsákmányol.
A füleskuvik az egyetlen Magyarországon költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Tollazata a fa kérgéhez hasonló, ezért jól el tud rejtőzni a fák lombkoronájában. Éjjel aktív. Tollfüleit nyugalmi állapotban lelapítja.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás