A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: 24.hu

Több jel utal arra, hogy a sertéspestis már régebben megjelent Magyarországon, noha a hatóság tagadja ezt. Ám nehezen elképzelhető, hogy a betegség korábban megállt a magyar határnál. Az, hogy eddig nem volt regisztrált eset a Fidesz-közeli vállalkozóknak is jól jött. Állami milliárdokkal tömték ki pl. Lévai Anikó, Tiborcz István, Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc, vagy éppen Kósa Lajos családjának disznó beruházásait.

Nemes Imre, a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) elnökhelyettese egy márciusi konferencián, az afrikai sertéspetisről szóló előadásának végén a következő kérdéseket tette fel: Hol és mikor találjuk meg az első fertőzött állatot? Házisertés vagy vaddisznó lesz? A hivatalos válasz azóta megszületett: az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki egy Heves megyében elpusztult vaddisznóban április 21-én a hivatal laboratóriuma.
Azonnal reagált erre a híre a nemzetközi piac: Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a Magyarországról származó sertéshúsokat és sertés eredetű termékeket. Romániában és Ukrajnában már tavaly a magyar határnál regisztrálták a vírust, de nálunk – hivatalosan– mégsem bukkant fel.

Mintha Magyarországot akkurátusan megkerülte volna a járvány, vagy megtorpant és egy helyben ácsorgott volna az országhatárnál.

A balti államokat, Romániát, Ukrajnát, Csehországot már rég elérte, Németországban akciótervet dolgoztak ki a kór terjedésének megakadályozására, a lengyelek tömegesen mészárolták a fertőzésgyanús állatokat, a dánok kerítést építettek a határon a vaddisznómigráció kivédésére, miközben Magyarország egyre növelte a sertéstelepek számát. Az országos főállatorvos a múlt hónapban írta elő a védekezési feladatokat: az Ukrajnával határos fehérgyarmati járásban nyolc települést érintő megfigyelési körzetet alakított ki. A megfigyelési körzet nem lehet kisebb, mint a kitörés helye – vagyis az észlelt fertőzés – körüli 10 kilométeres sugarú kör, ahol a kór szinte biztosan jelen van. Jó néhány magyar település fekszik közel a romániai Mikola községhez, ahol még január közepén mutatták ki a pestist. Az ukrajnai Rafajnaújfalu pedig mindössze nyolc kilométerre van a magyar határtól, itt január második felében lőttek ki ASP-vel fertőzött vaddisznót.

Vajon mi köze a Fidesz-közeli családi vállalkozások sikerének az elhallgatott kórhoz?
Egyáltalán mi is ez az ASP? E kérdésekre is kereste a válaszokat a 24.hu. Részletek a portál cikkében >>>

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás