Az MTA SZBK-ban már a nyolcvanas években elkezdték az agronómiailag fontos gének elkülönítését és beépítését a növények genetikai állományába - ismertette az akadémikus a Zöld biotechnológiai piac értékelése című konferencián.

A Szegeden működő növénybiológiai kapacitás a gének azonosításától kezdve a vetőmag-előállításig a teljes innovációs láncot magában foglalja. Az évek során számos, betegséggel és környezeti hatással szembeni rezisztencia szempontjából fontos gént sikerült azonosítani - közölte a szakember.

A klímaváltozás jelenségének előtérbe kerülésével európai uniós szinten is egyre fontosabbá válnak az ezzel kapcsolatos kutatások. A szakember a 2003-as aszályt hozta példaként, amikor a 25 százalékos mezőgazdasági terméskiesés az agrárium exportját tette kérdésessé. Kormányzati támogatással létrejött egy konzorcium, amely a szárazság-, hő- és fénytűrő búzafajták nemesítésével foglalkozik - mondta Dudits Dénes.
Pauk János, a Gabonatermesztési Kutató Kht. biotechnológiai osztályának vezetője arról számolt be, hogy az intézetben már 1992 óta folynak transzgenikus növények termesztésének kockázatait vizsgáló kísérletek. A programban vizsgálták a bevitt idegen gének terjedésének lehetőségét, és élelmezési kísérletek is folytak. Ilyen jellegű vizsgálatokhoz azonban 2000 óta lényegében nem lehet pályázati támogatást kapni - közölte a szakember.

A mai tanácskozást az Agrobiotech Xchange címet viselő makroregionális projekt részeként szervezték meg. Az unió támogatásával megvalósuló 1,637 millió eurós, 2008 áprilisáig tartó programban magyar, olasz, román, bolgár és szlovák cégek, intézmények és kutatóintézetek vesznek részt. A kezdeményezés célja a kutatóintézetek közötti információcsere, együttműködés elősegítése, a technológiai transzferfolyamat erősítése az agrár-biotechnológia és az élelmiszerbiztonság területén.