 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
| Mi lesz a sportpályával Őrmezőn? |
| [2008. nov. 6. 9:44] |
|
A sportpályák megszűnése és a levegőszennyezés növekedése miatt aggódik a Levegő Munkacsoport őrmezei tagszervezete. |
| |
|
| |
„Minden egyes négyzetméter füves pálya, amit megszüntetünk, egy-egy évet vesz el gyermekeink, unokáink életéből”- mondta Grosics Gyula, az Aranycsapat még köztünk lévő legendája 2007 nyarán a XI. kerületi, őrmezei Vasútépítő Törekvés SK. sporttelepén. S jelképesen szögre akasztotta a stoplis cipőt a 4-es metró beruházása által megszűnésre ítélt sporttelepen. Fájdalmas, megrázó pillanat volt.
A Levegő Munkacsoport több mint egy éve e pályára összehívott sajtótájékoztatóval akarta felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszerváltás óta tartó, a sportpályák megszüntetését magába foglaló folyamat olyan helyzetbe hozhatja a tömeg- és versenysportot, amely már a működésképtelenséghez vezethet. Sportpályák tucatjai szűntek meg az elmúlt egy-másfél évtizedben.
Közhely, hogy az ország lakosságának egészségi állapota igen rossz, a magas halálozási szám mögött egyik fő ok a mozgáshiány. Mert nincs hol mozogni, sportolni. Ami új terem vagy szabadtéri lehetőség (ez utóbbi főként az oly divatossá vált műfüves pálya) születik, az gyakran fizetőssége miatt nem elérhető mindenki számára.
A 2008-as pekingi olimpia tanulságai - köztük a magyar sportot ért nagy kudarc és trauma -, és a magyar labdarúgás hosszú évek óta tartó mélyrepülése még inkább felhívják a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. A sport ma sajnos Magyarországon nem érdemel minisztériumi szintet, csupán egy államtitkársági kategóriába kerül besorolásra.
Magyar foci
De nézzünk egy konkrét példát, Újbudát, Budapest legnagyobb és legnépesebb (közel 150 ezres) kerületét. 2008 őszére a kerületben 3 db nagy füves pálya maradt, az egyik a Lágymányosi-híd mellett a BEAC-sporttelepén, a másik kettő pedig Kelenvölgyben, az Újbuda TC./Kelen SC. sporttelepén. Elgondolkoztató, hogy az 55 ezres Sopronban tíz pálya van. Igaz, épült két nagy műfüves pálya a kerületben (Kelenvölgyben és Kőérberken), de minden örömünk ellenére a műfű sohasem helyettesítheti a fű valódi illatát és tulajdonságait.
Kicsit tágabban nézve Dél-Budán 1989 óta az alábbi pályák szűntek meg többek között a 6-os út, a Szerémi út építése vagy éppen magánbefektető megjelenése miatt: Budapesti Hőerőmű, Kábelgyár, KELTEXT, BHG, Csőszer, ÉPGÉP, HITEKA, Hárosi Falemez, Nagytétényi Gumigyár, Nagytétényi Kinizsi, Szellőző Művek és legutóbb a Vasútépítő Törekvés SK. (VTSK) sporttelepe. Mivel egy sporttelepen nem egy pálya van, a megszűnt nagypályák számát minimum kéttucatra tehetjük. Némelyiket több egyesület is működtette, többnek a története az 1920-as évekig nyúlt vissza.
A KELTEXT-pálya megszűnése igazán érdekes, hiszen az arra épülő 6-s út nem a szomszédos Caola udvarából vágott le területet, hanem ebből az elnyúló sportpályából. Úgy, hogy mindent tönkretett. A büntetőpontnál már egy kis fa nőtt. Ha csak 200 sportolót számolunk a kisgyermektől az öregfiúig, mely átlagban használ egy pályát, ez kb. 5000 sportolni vágyót jelent Dél-Budán, mely versenyszerűen űzné valamely szabadtéri sportágat. S a tömegsportra eseti módon vágyókról még nem beszéltünk.
Az őrmezei vasutas pályán 2008. március 29-én volt az utolsó bajnoki mérkőzés. A pályát már akkor fenyegetően vették körül a 4-es metró kivitelező cégének munkagépei, ugrásra készen. 2008 szeptemberében a sportpálya ¾-ének helyén egy hatalmas, lassan már 40 méter (!) mély és hasonló hosszú gödör tátong. E „gödör” aljába kerül a metró záróalagútja s fölé a mélygarázs. Elterelésre került a Sasad-gyűjtőárok, amelyről sokáig a kivitelezők nemigen tudták hol van (!). Ennyit a tervezésről.
Ami megmaradt és működik a sportpályából, az nevetségesen kevés, talán 3-4 teniszpálya méretű az egész. XI. kerületi bizottsági szinten elhangzottak bátorító szavak, miszerint a záróalagút, az őrmezei metrókijárat és mélyparkoló fölé egyszer visszaállításra kerül a sportpálya, de a Kelenföldi pályaudvar és térsége rendezési tervében a rajzokon nemigen látni mást, mint P + R parkolót és BKV, ill. Volánbusz pályaudvart. Pedig az ígéretek bőven elhangzottak az elmúlt években minden oldalról – főként 2006-ban -, hogy az őrmezei lakótelep házainak előterébe nem kerül további levegőszennyező tényező. S hogy a kivitelezők és tervezők ügyelnek az itt élő mintegy tízezer ember életminőségére.
A legfőbb veszélyt egyébként a helyi környezetvédő civilek az egyre fokozódó levegőszennyezésben látják. A lakótelep mellett megy el a Budaörsi út, amely mára első helyet szerzett – nem a sportban, hanem – a levegőszennyezésben. Naponta több mint 130 ezer (óránként kb. 5500) gépjármű halad erre. Reggel fél 7 és 9 óra között például a budaörsi benzinkúttól több kilométeren araszol három-négy sávban a kocsisor, s csak ontja magából a kipufogó a mérgező gázait. Hihetetlen légszennyezés ez. Az Őrmező szélén lévő Kérő utcában néha már elviselhetetlen a levegőtlenség, többen beszélnek rákos daganatban elpusztult kutyákról is. Örömteli, hogy vége felé halad a lakótelepi házak panelfelújítása, külső szigetelése, de az ablakcseréket igazán csak tiszta levegőben lehetne élvezni.
Egyszóval, a kerületi és fővárosi rendezési terv ide képzeli Budapest Kapuját 45-55 méter vagy annál magasabb új toronyházakkal az ún. budaörsi szélcsatornában. Ide tervezi az ideiglenesnek mondott (de a budaörsi virágpiacig jelen állás szerint inkább csak szóban továbbtervezett) kelenföldi-őrmezei végállomását, ide tervez több ezer gépkocsinak mélygarázst, ide akar hozni a volt vasutas sportpályára buszvégállomást. Ezt a kicsiny terület biztosan nem bírja el.
Az őrmezei lakók és civilek többéves tiltakozása, 2005 őszi területi népi kezdeményezése kevés, szinte semmi eredményt sem hozott. A rendezési terv halad előre, a metróberuházás a Kelenföldi pályaudvar két oldalán soha nem látott természetátalakítást hajtott végre. Még annyit sem sikerült elérni a 4-es metró tervezőinél, hogy a néhány száz méterre lévő Budaörsi útig kijjebb tolják a metrót. Talán egy zajvédő falat kap a vasút felől Őrmező, aztán kész.
S mikor lesz itt újra rend, nyugalom? Évek múlva talán. S mikor lesz itt újra sportpálya? Ez utóbbira jól látható a válasz: soha többé. A VTSK-pálya a 65. volt a sorban, mert a rendszerváltás óta itt tart a megszüntetett pályák sora. S ami még fontos: a megszüntetett sportpályák ára nemigen tűnt fel a tömeg- és versenysportban, nem került visszaforgatásra, az eladás komoly milliárdjai a gazdaság más ágazait „erősítették”.
Költői kérdés: s hol készülnek majd a jövő labdarúgó palántái a bajnoki mérkőzésekre? Talán a sorra épülő plázák tetején épített műfüves pályákon. Mert minek ide zöldterület, minek ide fű, csak gond van vele, mert ápolni és gondozni kell. London külső kerületeiben nagyon sok a szabad zöld terület, ahol focizhat bárki. A gyep rendben van tartva, s ez a szemlélet meg is látszik a szigetország sporteredményein. S abban is, hogy a következő olimpia megrendezésére készülnek.
A Levegő Munkacsoport jelen volt az ETK Önkormányzati Klub által szervezett 2008. június 12-i Országos Sportkonferencián, ahol az előadások utáni hozzászólás lehetőségével élve felhívtuk a jelen lévő sportvezetők figyelmét a budapesti sportpályák helyzetére, áldatlan állapotára. Ekkor még a pekingi olimpia előtti bizakodó állapotban voltunk. A figyelem felkeltése sikeres volt, de akkor mondhatjuk el, hogy eredményt értünk el, ha látjuk, hogy megfordul valahol a tendencia. Ha nem sportpályát szüntetnek meg, hanem új épül. Új, méghozzá valódi fűvel. S akkor öröm lesz nézni a rajta, a labdarúgás alapjait próbálgató piciny palántákat vagy éppen öregfiúkat.
Sajnos Őrmezőn, a vasutas pályán ettől az élménytől 2008 őszén egyre távolabb kerültünk, az itt élőknek a „Budapest Kapuja” modern projektjével és az intermodális központ fogalmával kell egyre inkább megbarátkozniuk.
|
|
|
|
|
|
|
| Kapcsolódó anyagok: |
|
Egy sportpálya halála - éjjel...
|
|
|
|
|
