Tegnap délben az összesen 14, különböző nemzetiségű - többek között szlovák, cseh, lengyel és magyar - aktivista "Hová lett 28 a milliárd? Zöld beruházást most!", "Magyarország ne legyél klímaöngyilkos!" és "Ne lopják el a pénzt a klímapolitika elől!" feliratú molinókat tartott a kezükben.
A Környezetvédelmi Minisztérium már márciusra ígérte a Zöld Beruházási Rendszer elindítását, azonban ez a mai napig nem történt meg. A zöld szervezet aggódik, hogy a pénz esetleg már nem is áll rendelkezésre teljes egészében, ezért elsősorban Bajnai Gordon miniszterelnöktől várja az ügy tisztázását.
A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pályázatok útján kívánja a Kiotói Jegyzőkönyv által felállított üvegházhatású gázok kvótakereskedelméből befolyó összeget a megújuló energiák elterjedését és az energiahatékonyság növelését elősegítő beruházásokra fordítani. Magyarországon jogszabály rendelkezik arról, hogy a kibocsátásjog-kereskedelemből származó bevételt az addicionalitás elvének szem előtt tartásával csak és kizárólag a zöld energiaszektor élénkítését szolgáló projektekre lehet felhasználni.
Kiotói kvótáinkat tavaly a világon elsőként, ráadásul rendkívül magas áron tudtuk értékesíteni Belgium és Spanyolország számára, amiből az ország 28,2 milliárd forint bevételhez jutott. A gyors és eredményes üzlettel nemzetközi elismerést vívtunk ki, ami egy újabb nagyszabású tranzakció lehetőségét helyezte kilátásba Japánnal. Azonban az első két bevétel körüli titkolózások és a pályázatok kiírásának halogatása elrettentette leendő üzleti partnerünket, aki így Csehországtól és Ukrajnától vett végül kvótát.
A Greenpeace látványos akciójának célja felhívni a figyelmet a kvótabevételek körüli gyanús titkolózásokra és a késlekedésre. „Követeljük, hogy Bajnai Gordon, mint az ország felelős miniszterelnöke, számoljon el a kvótakereskedelemből származó bevétellel, és haladéktalanul írják ki a ZBR pályázatokat a teljes összegre. Amennyiben ez nem történik meg, vagy nem a teljes összeg kerül megpályáztatásra, félő, hogy ennek a pénznek a sorsa hosszú távon nyomon követhetetlenné válik, és elvesztve a nemzetközi partnerek bizalmát további kvóta bevételektől esünk el.” – mondta el Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányosa.
A megújuló energia szektor támogatása nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelem alapvető feltétele, de gazdaságélénkítő hatása is van, hiszen új munkahelyeket teremt és csökkenti a külföldtől való energiaimport-függőségünket. Idén decemberben rendezik meg Koppenhágában az ENSZ 15. Klíma Konferenciáját. A találkozó egyik legfontosabb célkitűzése a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok drasztikus csökkentése az elkövetkezendő évtizedekben. Ehhez azonban az energiahatékonyság és a megújuló energiaipar serkentése elengedhetetlen feltételek. A
Zöld Beruházási Rendszer ezt a célt szolgálná, így a civilek szerint alapvető követelmény annak mielőbbi elindítása.
A rendőrség fél órával a sátrak felverése után érkezett meg. Legalább negyven rendőr szállította el egyenként az aktivistákat. A rendőrség közleménye szerint ugyanis a környezetvédők sem a magyar, sem pedig az angol nyelvű felszólításra nem reagáltak. A 12 előállított aktivistát a VII. kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol szabálysértés miatt hallgatták ki őket.
TOVÁBBI KÉPEK SAJTÓSZOBÁNKBAN >>>
A Környezetvédelmi Minisztérium közben reagált az akcióra.
A zöldtárca elkötelezett a klímavédelem mellett és rövidesen meghirdeti az épületek energiahatékonyságát javító Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatokat, jelenleg ezek előkészítése zajlik. A Zöld Beruházási Rendszer részeként kiírandó pályázatokkal biztosított lesz jó hatásfokú, mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkentés elérése. A szaktárca szén-dioxid kibocsátásokból befolyt teljes bevételt kizárólag klímavédelmi célokra költi majd.
Az új, klímavédelmi célt szolgáló pályázatok javítják az épületek energiahatékonyságát és így csökkentik az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását. Az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai kibocsátások 30 százalékát, számítások szerint ezek energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményezhet.
A Zöld Beruházási Rendszer keretében meghirdetendő Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény beruházások közös és legfontosabb vonása, hogy jó hatásfokú, mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkentést kell felmutatniuk. A pályázatok értékelése során e klímavédelmi cél megvalósulását műszaki számításon alapuló szén-dioxid emisszió-csökkentési monitorozás és auditálás biztosítja. A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés várható és vállalt mértékét, valamint annak igazolási módját. A támogatások felhasználását a pályázatot lebonyolító szervezet teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzéssel zárja.
A június 3-i kormánydöntéssel teremtődtek meg azok az eljárási, intézményi feltételek, melyek nyomán elindulhatott a klímavédelmi pályázatok lebonyolítása. Az új pályázatok fogadását a KVVM Fejlesztési Igazgatóságánál létrejövő szervezeti egység koordinálja majd, a pályázatok kezelésében az épület-energetikai ügyekben gyakorlattal rendelkező Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI) és az Energia Központ Kht. is közreműködik.
A megtakarított kibocsátási kvótákból befolyt és az állami költségvetés elkülönített során nyilvántartott teljes bevétel elköltésére átlátható és hatékony módon kerül sor, azt a tárca kizárólag klímavédelmet – a klímaváltozást okozó, légköri üvegházhatású szén-dioxid kibocsátások csökkentését - is szolgáló célokra fordítja a Zöld Beruházási Rendszer keretében.
A Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatok segítik a jelenlegi válságból való kilábalást is, mert ösztönzik az építőipart, munkahelyeket teremtenek mind a tervező, mind a kivitelezői oldalon. A támogatásokkal megvalósuló építőipari beruházások szabályozottsága miatt többlet áfa-bevétel keletkezése várható. Az energiahatékonyságot ösztönző támogatások a lakosságot szociálisan jobb helyzetbe hozzák azzal, hogy csökkentik az energiára kiadott költségeket. A klímavédelmi mintaprojektek ösztönzik az energiatudatos épületfelújítás elterjedését, meghosszabbodik a régi épületállomány élettartama, hosszú távon pedig csökkenhet az ország energiafüggősége.
Budapest, 2009. június 17. KVVM Sajtóiroda
|
