 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
| Fogyasztóvédelmi jogaink |
| [2010. febr. 7. 22:36] |
|
A Csalán Egyesület reprezentatív közvéleménykutatásából kiderült, hogy Veszprém megye lakossága többségében tisztában van azzal, hogy milyen fogyasztóvédelmi lehetőségei vannak, mégis csak mintegy harmaduk él aktívan ezekkel a jogokkal.
|
| |
|
| |
A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület „Mert mindenki fogyasztó – tájékoztató kampány a Közép-dunántúli régióban” programja reprezentatív közvéleménykutatás keretében mérette fel a Veszprém megyeiek véleményét, attitűdjét és ismeretszintjét a fogyasztóvédelem témakörében.
„ A Balatoni Integrációs Non-profit Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportja által végzett 400 fős reprezentatív közvéleménykutatás 3 dologra terjedt ki, utánajártak a passzív ismeretszintnek, azaz, hogy mit tudnak az emberek a fogyasztóvédelemről, az aktív ismeretszintnek, amely azt tudakolta, hogy ők maguk tettek-e már panaszt, kihez fordultak illetve mely területeket látnak problémásnak, valamint rákérdeztek az ökológiai fogyasztóvédelem témakörére. „ – ismertette Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője.
„Veszprém megye lakosságának közel 60% tudja, hogy a fogyasztóvédelmi kérdéseket törvény szabályozza, és csupán 0.5 % azok aránya, akik szerint a kérdés semmilyen szinten nem szabályozott. A megkérdezettek 46% azt is tudta, hogy a fogyasztók, vásárlók érdekképviselete a cél. Ha a passzív jogérvényesítésről van szó, sokan tisztában vannak vele, hogy módjuk van helyszíni reklamációra (34%), illetve beírhatnak a vásárlók könyvé(34%) – ebből az látszik, az emberek azt hiszik, hogy nekik kell megoldaniuk a fogyasztói problémáikat.” – mondta el Oláh Miklós, szociológus, a kutatás vezetője. Megtudtuk azt is, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségeket ismerik, de nem látják még az átalakult intézményrendszert, amely őket segítheti. A megkérdezettek csupán 7,5% tudta, hogy a hatósági eljáráson kívül más segítség is létezik (pl. Békéltető Testületek, civil szervezetek, önkormányzati fogyasztóvédelem).
„Az aktív fogyasztóvédelmi érdekvédelmi aktivitást vizsgálva az emberek legtöbbször az áru minőségét kifogásolták (16%), reklamáltak a jótállás hiánya (11%), magyar nyelvű kezelési útmutató hiánya (9%) és az áru elégtelen mennyisége miatt (8%). Sok megkérdetett beismerte, hogy bár lett volna rá oka, nem élt fogyasztóvédelmi jogaival. Ez egyébként leginkább a szolgáltató, eladó magatartása miatti panasz (33%) és az ár feltüntetésének hiánya miatt (22%) lett volna jogos. Azok között, akik már tettek vásárlói panaszt, a reklamáció címzettjei jellemzően az üzlet alkalmazottai (35%) és az üzletvezető voltak (18%), a vásárlók könyvébe már csak 6% „ír be” (azzal szemben, hogy 34% megnevezte, mint reklamációs lehetőséget). – tette hozzá a kutatásvezető. A kutatási anyagból kiderül, hogy néhányan a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordultak (4%), de a megkérdezettek közül senki sem kereste fel a Békéltető Testületeket illetve a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket. A felmérés szereplői szerint a felsorolt lehetőségek közül a leginkább problémás területek a termékbemutatók, a direkt marketing, illetve a pénzintézeti szolgáltatók tevékenysége.
Az ökológiai fogyasztóvédelem kérdései azt vizsgálták, hogy vásárláskor mi alapján döntenek a megkérdezettek.
Mennyiben számít az ár, a minőség, illetve, hogy magyar termék-e. A megkérdezettek elmondása szerint döntéseiket elsősorban az ár (48%) befolyásolja, utána a minőséget mérlegelik (33%) és az, hogy magyar termékről van-e szó, 19%-ban számít. Kérdeztük azt is, hogy visz-e magával bevásárló táskát vagy kosarat (45% igen, 4,5 % soha) , ír-e vásárlás előtt bevásárló listát (21% mindig, 19% soha). A bevásárló lista készítési szokásokban az is érdekes, hogy a 65 év felettiek készítenek leggyakrabban bevásárló listát (40% mindig), a legfiatalabbak pedig a legritkább esetben.
„ A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy Veszprém megye lakossága bizonyos szintig tisztában van fogyasztóvédelmi jogaival, azok érvényesítése azonban még nem erőssége. Különösen elgondolkodtató az a tény, hogy a Fogyasztói Tanácsadó irodákat, a Békéltető Testületeket és a civil szervezetek fogyasztóvédelmi tevékenységét milyen kevesen ismerik, nagy feladat ezért, hogy az intézményrendszer tevékenységét megismertessük a lakossággal. Fontos, hogy mindannyian tudjuk, nem vagyunk egyedül, nem kell mindent magunknak megoldanunk, létezik szakszerű és költséghatékony megoldása problémáinknak. „ összegezte a kutatás tanulságait a Csalán Egyesület programvezetője. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
