Szili Katalin szocialista politikus szerint az alacsony fosszilis energiafelhasználású gazdasági szerkezetre való áttérés olyan szükségszerűség, amivel Magyarországnak is előbb-utóbb szembe kell néznie. Szili Katalin az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén tegnap a parlamentben kiemelte: ez a kerettörvény egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozza. Mint mondta, a javaslat világos célokat fogalmaz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kapcsán: e szerint Magyarország az 1990-es bázisévhez viszonyítva 2020-ig negyven százalékkal, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását.
Kiemelte, hogy a gazdasági szerkezet átalakulása következtében 2005-re ebből a csökkentésből az ország már 23 százalékot teljesített, és ez a szám a 2008-as évben már meghaladta a 30 százalékot. Szili Katalin közölte: a 2020-as cél eléréséhez szükséges csökkentések a lakossági és kommunális szektor energiatakarékossági és hatékonysági potenciáljából fedezhetők, tehát nincs szükség az ipar korlátozására az uniós kötelezettségek teljesítésén túl. Mint hangsúlyozta, a javaslat elfogadását az a tény sürgeti, hogy Magyarország függősége a fokozatosan kimerülő fosszilis tüzelőanyagok behozatalától jelentős társadalmi és gazdasági problémákat eredményez.
Kőolaj tekintetében 86 százalékban, földgáz esetében 82 százalékban, szén esetében pedig 40 százalékban függ az ország az importtól. Szili szerint ilyen mérvű kiszolgáltatottság teljesen függő és zsarolható helyzetbe hozza az országot. Szili Katalin közölte: a törvény nem ró többletterhet az iparra, az Éghajlatvédelmi Alap létrehozásával pedig konkrét segítséget is nyújthat az iparvállalatoknak az uniós kötelezettségek teljesítéséhez. A szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény elfogadását közel 500 civil szervezet is sürgeti. A volt házelnök a klímatörvény még ebben a ciklusban történő elfogadását kérte a képviselőktől.
A Koscsó Lajos és Magda Sándor MSZP-s képviselők által benyújtott indítványok többek között 40-ről 20 százalékra mérsékelnék az üvegházgázok 1990 és 2020 között előírt kibocsátás-csökkentését, mivel érvelésük szerint a 40 százalékos mérték túlságosan korlátozná a magyar gazdaság fejlődését.
Mint Láng István akadémikus, a klímatörvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) társelnöke már többször rámutatott, a legfrissebb adatok szerint már mostanáig 30 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Ebből következően a javasolt 20 százalékos mérséklés valójában - a jelenhez viszonyítva - kibocsátás-emelkedést jelent. Láng István a gazdasági bizottság tegnapi ülésén megerősítette, hogy a klímatörvényben kitűzött célok nem követelik meg nagy iparvállalatok bezárását, és elbocsátási hullámokhoz sem vezetnek majd. Mint emlékeztetett rá, Európa eddig egyetlen, brit klímatörvénye a magyar törvényhez hasonlóan 80 százalékos kibocsátás-csökkentést ír elő 2050-ig. A módosító indítványok ehelyett 2025-ös dátumot javasolnak, 25 százalékos céllal.
A módosító indítványok, amelyeket a gazdasági bizottság mellett a környezetvédelmi tárca és a jogszabály előterjesztői sem támogatnak, meghiúsíthatják a klímatörvény jelen parlamenti ciklusban történő elfogadását. A Ház február 22-i, ebben a ciklusban utolsó ülésen főszabály szerint csak akkor kerülhet sor végszavazásra, ha visszavonják a módosító indítványokat. (MTI)
Négypárti egyetértés dacára csúszhat az éghajlatvédelmi törvény. A tervezet az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentette és a meg nem újuló energiaforrások felhasználását korlátozta volna. Két MSZP-s képviselő viszont több módosító indítványt is benyújtott a javaslathoz.
Elvileg csütörtökig kellene ezeket visszavonni ahhoz, hogy az utolsó ülésnapon, jövő hétfőn elfogadhassa a parlament a törvénytervezetet. Magda Sándor közölte: nem vonja vissza a módosító javaslatait. Hozzátette: érdemi módosító indítványokról van szó, de az időnyerés a cél. Szerinte még pár hónapig dolgozni kell a jogszabályon. Kifogásolta, hogy az érintettekkel nem egyeztettek.
„A komoly változtatások előtt minden oldalról hatástanulmányokat kell készíteni. Azokat a térségeket is meg kell nézni, amelyeket ez a törvényjavaslat érint. Az én választókörzetemben, a Mátrai Erőmű környezetében ezek a vizsgálatok nem történtek meg, legalábbis az erőmű vezetésével egyeztetve nem, ezért nem áll módomban támogatni.”
Magda Sándor elmondta, ha elfogadták volna a törvényjavaslatot, az korlátozná a Mátrai Erőmű fejlesztését. Ő az erőmű vezetésével folyamatosan konzultált, mielőtt elszánta magát erre a lépésre. Mint mondta, a módosító javaslatok nem a Mátrai Erőmű érdekeit képviselik, hanem „a magyar valóságot tükrözik vissza. Mert abban az esetben, hogyha ezt gyorsan bevezetnék, akkor Magyarországon hatvanezer embernek szűnne meg a munkahelye” – mondta. Magda Sándor azzal érvelt: évek kellenek ahhoz, hogy elég biomassza legyen, addig nem tudnak átállni az erőművek. Szerinte ehhez képest túl hamar szankcionálták volna a sok embert foglalkoztató erőműveket.
A javaslat egyik benyújtója, Szili Katalin meglepődve és sajnálattal vette tudomásul MSZP-s képviselőtársának módosító indítványát. Azt mondta: amint sikerül beszélnie Magda Sándorral, elmondja neki, hogy az aggodalmai alaptalanok. Szili Katalin továbbra is bízik abban, hogy az Országgyűlés elfogadja hétfőn a törvényt. „Megoldás esetleg az, hogy a házszabálytól eltéréssel döntsünk jövő hétfőn, és kerüljön végszavazásra ez a törvény. A volt házelnök szerint a négypárti egyetértésnek köszönhetően erre minden esély megvan. (MR1) |
