A független szakértők által készített tanulmány a Szigetköz vízpótlásának lehetséges műszaki megoldásait tárja a tárca döntéshozói elé, azt a jövő héten tárgyalja majd a tárca vezetői testülete. A szóba jövő megoldásokat a minisztérium szakmai és társadalmi vitára bocsátja majd, csak ezt követően alakítja ki a hivatalos magyar álláspontot, melynek célja a Szigetköz vízpótlása és ökológiai rehabilitációja. A munkaanyag előzetes kiküldése ügyében a miniszter a mai napon belső vizsgálatot indított.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a mai napon belső vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy Bős-Nagymarossal kapcsolatban a tárcánál ki és milyen felhatalmazás alapján juttatott el a szlovák félnek egy olyan köztes, külső szakértők által készített munkaanyagot, amelyet előzetesen nem tárgyalt a tárca vezetői testülete. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jövő hétre a miniszteri értekezlet napirendjére tűzte a Bős-Nagymarossal kapcsolatos szakértői jelentés megtárgyalását. Ezt követően a minisztérium széleskörű társadalmi vitára és szakmai egyeztetésre bocsátja a munkaanyagban szereplő lehetséges műszaki megoldásokat a Szigetköz vízpótlására. A zöldtárca a természetvédelmi szempontok gondos mérlegelésével alakítja majd ki a hivatalos magyar álláspontot, amelyet eljuttat a szlovák félnek.

A magyar-szlovák közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat előkészítését irányító testület a Bős-nagymarossal kapcsolatos jogvita rendezésére jött létre. A munkacsoportjában magyar és független nemzetközi szakértők vesznek részt. A mostani munkaanyagot egyébként ugyanaz a szakértői kör készítette, amelyben részt vett számos olyan személy, akiket annak idején az Orbán-kormány is felkért erre a feladatra.

A szóban forgó munkaanyag hat lehetséges műszaki megoldást ismertet a Szigetköz vízpótlására. Az egyik lehetőség a Duna vízhozamának növelése oly módon, hogy a szlovák fél a mindenkori vízhozam felét a közös főmederbe terelné. A több víz így természetes úton keletkező hordalékával képes lenne újra feltölteni a folyó medrét, és emelkedne a vízszint is. Egy másik verzió egy új, kanyargós ág építését javasolja az ártérben, amely több ponton keresztezi a Dunát, és így újra összekapcsolhatóvá válnának a korábban elkülönült, megemelkedő szintű vizek. A munkaanyag egy harmadik változata szerint – amelyet a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javasol - a főmeder vízszintjének megemelésére átmenetileg mobil fenékgátakat helyeznének el, így a vízszintek kiegyenlítődése után elbonthatóak lennének a Dunát elterelő műtárgyak, és a felduzzasztott Duna így magától folyna át a Szigetköz azon részeibe, ahol korábban természetes úton folyt.

Egy további megoldás – melyet az ausztriai WWF javasolt – a Duna főmedrének szűkítése a főmeder anyagával, azaz a mederpartot „betolnák” a főmederbe. Egy másik szakértői javaslat szerint az optimális vízszint elérése a Duna régi főmedrének feltöltésével érhető el, a hordalék mellett egyéb anyagok felhasználásával, a vízszint így 3-4 métert emelkedne. Végül a lehetséges megoldások között szerepel a mederszélesítés olyan módja, amely szerint egyes pontokon a partvédő szerkezetek lebontásával a kanyarok külső ívén a folyó bemosná a talajt a mederbe. Így szélesülne a folyó medre és lassulna a folyása, hordalékréteg kialakulásával pár évtized alatt akár 2 métert is emelkedhetne a mederszint, és a Duna főmedre újra összekapcsolhatóvá válna a Szigetköz ágrendszerével.