2010. szeptember 3., péntek, Hilda
Utolsó frissítés: 2010. szeptember 3. 7:47
Eddigi látogatóink száma: 41457326

A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
Vissza a nyitóoldalra!
Természet- és környezetvédelmi hírek
Környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisok
Programajánló
Sajtótájékoztatók, környezetvédelmi témájú sajtófigyelő
Természetvédelemmel kapcsolatos hírek, cikkek
Álláshirdetések
Környezetvédelmi témájú kiadványok ismertetői
Zöld szervezetek adatbázisa
Vélemény
Környezetvédelmi témájú tematizált linkgyűjtemény
Környezetvédők bemutatása
Környezetvédelmi jog
Küldje be fotóit jó és rossz példákról!
Az Európai Unióval kapcsolatos anyagaink
Apróhirdetés, csere-bere
Zöld mozgalmak anyagai
Kérdezzen Ön is
Regisztrált felhasználóink által használható fórumaink
Regisztráció
Képeslap küldés
Galériák
Galériák
In english
In english

Fidesz-KDNP
Jobbik
Lehet Más a Politika
Magyar Demokrata Fórum
Magyar Szocialista Párt

Vita az elefántcsont-kereskedelemről
[2010. márc. 9. 8:40]

Az elefántok védelmében és az elefántcsont értékesítésének világszintű tilalmáért is síkra szállnak a szombaton kezdődő fajtavédelmi konferencia résztvevői Dohában.

 
 
A március 13. és 25. közötti tanácskozáson a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírói vesznek részt.
Julius Kipngetich, a kenyai természetvédelmi hatóság (KWS) igazgatója felszólította a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon a kelet-afrikai országoknak az elefántok védelméért folytatott harcához. A konferencián két ország - Tanzánia és Zambia - szeretne engedélyt kapni a raktárokon lévő elefántcsont értékesítésére. Bár ez nem jelent kilövési engedélyt, a KWS és több természetvédő attól tart, hogy a legalitás álcája mögé bújva, a csempészek is könnyebben tudnak majd kereskedni a vadorzók által kilőtt állatok csontjával.

Kenya az afrikai országok azon csoportjának élére állt, amely tiltaná az elefántcsonttal való kereskedelem minden formáját. Afrika azonban kettéosztott: Tanzánia és Zambia engedélyért folyamodik, hogy legálisan értékesíthessék a kormányok elefántcsont-állományát, amely elsősorban elhullott állatok agyaraiból áll. A bevételt természetvédelmi célokra fordítanák.

Már a legutóbbi, 2007-ben Hágában tartott fajtavédelmi konferencián is lazítottak az addig érvényben lévő totális értékesítési tilalmon. A Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Botswana és Zimbabwe számára akkor engedélyezték, hogy eladják az elefántcsont-tartalékokat, amelyek 2007. január 31-ig felhalmozódtak. Japán és Kína számára pedig engedélyezték az elefántcsont importját.

Paul Udoto, a KWS szóvivője szerint a vadőrök számára gondot jelenthet, ha éppen a Kenyával szomszédos Tanzánia engedélyt kap az elefántcsont értékesítésére. Rámutatott arra: "a kenyai és tanzániai elefántok vándorolnak az egyes nemzeti parkok között, nem tartják magukat a határokhoz. Ezért is nagyon fontos lenne, hogy országaink egyetértsenek a problémát érintő kérdésekben".
1989-ig hétszázezer afrikai elefántot öltek meg az agyaráért. Kenya elefántállományának 85 százalékát veszítette el tizenöt év alatt. Csak a nemzetközi kereskedelmi tilalom bevezetésével sikerült elérni, hogy az 1989-ben csupán 19 ezer példányt számláló állomány 35 ezerre növekedjen.

A tilalmak ellenére is nagy a kereslet az elefántcsont iránt, elsősorban Délkelet-Ázsiában. Az elmúlt években egyre inkább lábra kapott a vadorzás és a csempészet. Kenyai, ghánai, kongói, ruandai és egyéb természetvédők attól tartanak, hogy a legális elefántcsont-piac Tanzánia és Zambia által kért, korlátozott megnyitása a vadorzás további erősödéséhez vezethet. A két ország kérelmére reagálva a dohai fajtavédelmi konferencián hét afrikai ország az elefántcsont-kereskedelem húszéves, az egész világra kiterjedő tilalmát követeli majd.
A CITES-t, más néven a Washingtoni egyezményt 1973-ban hívták életre, hogy korlátozzák vagy teljesen betiltsák a veszélyeztetett fajok kereskedelmét. Az egyezményt 175 ország írta már alá.
Forrás: greenfo/mti