2010. szeptember 3., péntek, Hilda
Utolsó frissítés: 2010. szeptember 3. 7:47
Eddigi látogatóink száma: 41456938

A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
Vissza a nyitóoldalra!
Természet- és környezetvédelmi hírek
Környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisok
Programajánló
Sajtótájékoztatók, környezetvédelmi témájú sajtófigyelő
Természetvédelemmel kapcsolatos hírek, cikkek
Álláshirdetések
Környezetvédelmi témájú kiadványok ismertetői
Zöld szervezetek adatbázisa
Vélemény
Környezetvédelmi témájú tematizált linkgyűjtemény
Környezetvédők bemutatása
Környezetvédelmi jog
Küldje be fotóit jó és rossz példákról!
Az Európai Unióval kapcsolatos anyagaink
Apróhirdetés, csere-bere
Zöld mozgalmak anyagai
Kérdezzen Ön is
Regisztrált felhasználóink által használható fórumaink
Regisztráció
Képeslap küldés
Galériák
Galériák
In english
In english

Fidesz-KDNP
Jobbik
Lehet Más a Politika
Magyar Demokrata Fórum
Magyar Szocialista Párt

GMO helyett vadon termő rokonok
[2010. márc. 10. 8:42]

Az éghajlatváltozásra való felkészülés jegyében a mezőgazdasági növények, így a búza, a rizs vadon termő rokonait kutatják, ezek esetleg olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek révén kibírják a globális felmelegedéssel járó hőséget, szárazságot, vízhiányt.

 
 
Az élelmiszerek által biztosított tápérték 80 százalékát világszerte 12-15 féle mezőgazdasági növény biztosítja. Ezek közül a legfontosabb a rizs, a búza, a kukorica és a burgonya, de idetartozik a cirköles és a köles, a bab és a banán, valamint a cukortartalmú növények. A mezőgazdasági növények vadon termő rokonainak a megkeresését célzó programot az az alapítvány, a Global Crop Diversity Trust indította, amelynek kezdeményezésére Norvégiában a sarkkörön túl létrejött az "ítéletnapi" vetőmagbank.

"A kutatás korai szakaszában járunk: azonosítanunk és be kell gyűjteni a legfőbb mezőgazdasági növények vadon élő rokonait, hogy felmelegedő világunk számára ellenállóbb kultúrákat nemesíthessünk" - nyilatkozta Cary Fowler, az alapítvány vezetője. Az Andokban vadon termő burgonya például jól tolerálhatja a szárazságot, a hőséget, vagy ellenálló lehet a betegségekkel szemben. Az ilyen tulajdonságok segítenek a növénynemesítőknek olyan mezőgazdasági kultúrák előállításában, amelyekkel garantálható a világ élelmiszerellátása az eljövendő évtizedekben.
"A vadon termő növények sokszor olyan extrém alkalmazkodási képességekkel rendelkeznek, amelyek szükségesek lehetnek, hogy megküzdjünk az éghajlatváltozás következményeivel" - magyarázta.

Cary Fowler szerint a projekt, amelynek keretében a 30-50 legfőbb mezőgazdasági növény vadon termő rokonait kutatják fel, 30-50 millió dollárba (5,9-9,8 milliárd forintba) kerül majd. Mint mondta, a nemesítők már korábban is támaszkodtak a vadon termő növényekre. Így például az Egyesült Államokban termesztett búzát oly módon tették ellenállóvá a betegségek iránt, hogy keresztezték egy vadon termő "gazzal", amelyet az 1940-es években Törökországban fedeztek fel.

Az alapítvány a Trópusi Mezőgazdaság Nemzetközi Központjával (International Centre for Tropical Agriculture) együttműködve határozza meg bolygónkon azokat a térségeket, ahol sikerrel találhatók ilyen növények. A szárazságtűrő fajtákra jó eséllyel Afrikában, elsősorban Szudánban, Eritreában, vagy Kamerunban lehet bukkanni. A legfontosabb tulajdonság a hőség iránti rezisztencia. "Olyan növények szükségesek, amelyek gyorsabban érnek be, vagyis még a perzselő nyári hőség beköszönte előtt learatható a termés" - magyarázta Cary Fowler. Hozzátette: nincs más választásunk, mint az ellenállóbb fajták megkeresése, ha életképes társadalmakat, elfogadható élelmiszerárakat és élelmiszerbiztonságot akarunk.
Forrás: greenfo/mti
Kapcsolódó anyagok:
Veszélyben az érdi génbank
Késésben a klímabiztos növények