Ki vállalja majd a felelőséget, ha a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” megépítése miatt a Tokaj-hegyaljai borvidék elveszíti a világörökségi címét és miért támogatná ezt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.? Továbbra is határozottan ellenzik környezetvédelmi és civil szervezetek a Világörökséghez tartozó Tokaj-Hegyalja kapujában, Szerencsen felépítendő szalmatüzelésű erőmű létesítését, miközben felépítésének jószerivel már semmi jogi akadálya nincs.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága jelenleg eljárást folytat a Kormány felé a világörökségi címre és értékekre veszélyt jelentő "szerencsi szalmatüzelésű hőerőmőmű" ügyében. Az ügy megoldásáról a következő jelentést a Kormánynak 2011. február 1.-ig kell eljuttatnia az UNESCO Világörökség Bizottság felé, amely 2011. nyarán dönt majd annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A fenti UNESCO döntésig az adott területen semmilyen építési munka nem támogatható, mert az súlyosan veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásait és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi címét.
Egy teljesen hasonló építési engedélyezési eljárás és a megindult munkák miatt 2009. júniusában Drezda elveszítette világörökségi címet („völgyhíd építése a kulturtáji környezetben”).

Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter döntése nyomán a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egy olyan magánberuházás állami, közpénzeken történő finanszírozására készül, amibe eddig piaci alapon nem tudtak befektetőt találni, és amely beruházás megépülése esetén Tokaj-Hegyalja elveszítheti a világörökségi címet - közölte Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője.

Tegnap több Tokaj-hegyaljai szőlész és borász egyesület nyílt levélben tiltakozott közjogi méltóságoknál az erőmű megépítése ellen. Hiller István oktatási és kulturális minisztertől - aki a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága vezetője, a világörökségi ügyek kormányzati felelőse is - egyebek mellett azt kérik, hogy "intézkedjen Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felé, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a beruházóval kötött szerződést azonnali hatállyal bontsa fel és annak tartalmát hozzák nyilvánosságra". A szövetség 12 pontban foglalta össze kérelmét, ebből egyértelmű az álláspontjuk: az erőműnek nincs helye a történelmi borvidéken, a Világörökség egyik helyszínén.
Szerencs nyílt levél Hiller Istvánnak (52 KB word)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság egyébként januárban jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a szerencsi szalmatüzelésű erőmű engedélyezési eljárásával kapcsolatos kifogásait. A verdikt szerint jogszerűen adta ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű hőerőmű építéséhez szükséges engedélyt. A beruházó BHD Hőerőmű Zrt. a hegyaljai város határában korábban egy 50 megawatt teljesítményű szalmatüzelésű hőerőmű építését tervezte, a jelenlegi elképzelés szerint azonban már csak egy 25 megawatt teljesítményű létesítményt építene, mintegy 20 milliárd forintból. A projekt megvalósítása ellen környezetvédők, borászok és civil szervezetek mindvégig tiltakoztak, a szerencsi önkormányzat ugyanakkor nem látja akadályát az erőműnek, amelynek felépítése és működtetése több tucat új munkahelyet teremtene a városban, a térségben.

A Tokaj-hegyaljai szőlész és borász egyesületek sajtónyilakozata: Szerencs Sajtóanyag (62 KB word)

Varga István miniszter (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) levele az erőmű megépítésének MFB-finanszírozásáról: Szerencs Varga István levele Demeter Ervinnek (53 KB pdf.)