A kvóták eladása és a bevételek kezelése, felhasználása továbbra is átláthatatlan, ezért az LMP hivatalos adatkérés keretében a kvótaeladási szerződésbe való betekintési igénnyel fordul a minisztériumhoz. Az LMP szerint a kormány átláthatatlanul értékesíti a kiotói egyezmény kvótakereskedelmi rendszere alapján eladható kibocsátási jogait. Például a mai napig nem tudni részleteket arról a 8 milliárd forintos szerződésről, mely a kibocsátási jogokról egy ismeretlen japán céggel még tavaly nyáron kötetett. Érthetetlen, de a hírek szerint ezen bevétel egy részéből romániai erdőtelepítéseket támogatnának. A magyar kvótabevételekből megvalósuló erdősítés így Románia számára biztosítja az értékesíthető kibocsátási jogok felszabadulását.
Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy mit tervez a kormány azzal a mintegy 120 milliárd forintos bevétellel, mely nagy mennyiségű kvóta eladásából vagy közeljövőben tervezett értékesítéséből származik. A magyar költségvetésben eddig is zavaros volt a kvótaeladásból származó, kizárólag környezetvédelmi beruházásokra fordítható pénzek kezelése, késésekkel, nem kellően átlátható módon kerültek sokszor kifizetésre. Mindeközben az ország energiafelhasználása aránytalanul nagy, lakások tízezrei szorulnának energiahatékony korszerűsítésre.
Az LMP meggyőződése szerint ráadásul a mostani nem a legmegfelelőbb pillanat a kibocsátási jogok értékesítésére. Később, kedvezőbb piaci viszonyok között sokkal jelentősebb bevételre tehet szert Magyarország az értékesítésből.
A Lehet Más a Politika a tavalyi, ismeretlen japán céggel kötött és az új eladásról szóló szerződés nyilvánosságra hozatalát követeli, az alábbi kérdésekre pedig választ vár Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztertől:
• Igaz-e, hogy a tavalyi szerződésben szerepel a felhasználási lehetőségek között - a bevétel 5 százalékának erejéig - erdőtelepítés támogatása?
• Az ebből származó 400 millió forint kiírására sor került-e? Milyen formában? Ha még nem, milyen feltételek mellett kívánja felhasználni azt a minisztérium?
• Elképzelhető-e, hogy a Corvinus Zrt. által kiírt, romániai erdőtelepítéseket támogató klímaerdő pályázat (melynek keretösszege a pályázati kiírásból szokatlan módon nem derül ki), az ebből a szerződésből származó bevételekkel gazdálkodik?
• Megfelel-e a valóságnak, hogy dr. Molnár József, a KvVM kabinetfőnöke 2009 novemberéig a Corvinus Zrt. Igazgatóságának is tagja volt?
• Kötött-e új kvótaeladási ügyletet a zöld tárca a közelmúltban, illetve tervezi-e azt a közeljövőben? Ha igen, milyen nagyságrendben és áron? Ki vagy kik a szerződő parner(ek)?
• A bevételek felhasználása teljesíteni fogja-e az ún. addicionalitás feltételét, azaz új forrásként adódik hozzá a jelenleg klímaváltozás elleni küzdelemre fordítható összegekhez, vagy csupán helyettesíteni kívánja a kormányzat az egyéb költségvetési forrásokat a kvótavagyon értékesítésével?
Az LMP korábban már határozottan kiállt a kvótaeladások és a Zöld Beruházási Rendszer nyilvánosságának megteremtése mellett. Az ökopárt megismétli javaslatát egy önálló, a kvótaeladásokból származó bevételeket, és más, klímaváltozás elleni küzdelemre szánt forrásokat kezelő Klímavédelmi Alap felállítására.
A kvótaértékesítésből befolyt bevétel maradéktalanul rendelkezésre áll, és semmi másra nem költhető, mint a Zöld Beruházási Rendszerre (ZBR) - reagált a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) azokra a szakmai és politikai aggályokra, amelyeket a kvótapénzek kezelésének átláthatóságával kapcsolatban fogalmaztak meg többen is a napokban.
A tárcánál hangsúlyozzák, hogy a kvótaértékesítésből befolyt bevételt a minisztérium elkülönített kincstári számlán kezeli, amelyet ellenőrzött az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága és a zöld ombudsman is. Leszögezik azt is, hogy a kvótapénz semmi másra nem költhető, mint a Zöld Beruházási Rendszerre (ZBR), s ezt az eladó országok képviselői is ellenőrizik a közös monitoring bizottság tagjaiként. A bizottság legutóbbi ülésére február 26-án került sor - teszik hozzá.
A KvVM megerősíti, hogy a kvótaértékesítésből eddig összesen csaknem 36 milliárd forint folyt be, ebből a ZBR keretében a Klímabarát Otthon panel alprogramjának pályázói már mintegy 15 milliárd forintot lekötöttek, a hagyományos építésű épületekre pedig folyamatosan érkeznek a pályázatok. A ZBR részeként a tárca hamarosan további pályázatokat ír ki, melyekkel energiatakarékos háztartási gépek és energiatakarékos izzók beszerzését támogatnák.
A reakcióban azt is megemlítik, hogy a kvótaértékesítésből befolyó keret felülről nyitott, azaz az esetlegesen újonnan befolyó pénzek ugyancsak kizárólag a ZBR keretében költhetők el. (MTI) |
