A 2010-es esztendőt az ENSZ a Biológiai Sokféleség Világévének nyilvánította. Arra szeretné ráirányítani az emberek figyelmét ezzel, hogy a biológiai sokféleség (a biodiverzitás) védelme nem pusztán erkölcsi kötelességünk, hanem az emberiség fennmaradása érdekében egyben mindannyiunk felelőssége is. Az 1992-ben, Rio de Janeiro-ban született Biológiai Sokféleség Egyezmény (angolul Convention on Biological Diversity) értelmében a biodiverzitás védelme a földi élet változatos megjelenési formáinak megóvását jelenti, beleértve ebbe a növény-, állat-, gombafajok sokszínűségét, továbbá a fajok genetikai sokféleségét, valamint az élőhelytípusok változatosságát is.
„Azért lett 2010 a Biológiai Sokféleség Világéve, mert tíz évvel ezelőtt döntöttük el azt, hogy meg kívánjuk állítani, illetve legalábbis le szeretnénk lassítani a biológiai sokféleség fogyását. Sajnos tudjuk, hogy ez nem teljesült. Szinte minden fajnak csökken az állománya, a trendek ugyanolyan negatív irányba mennek, mint eddig” – mondta el a Greenfo-nak Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Biodiverzitás Osztályának vezetője. „Az egyetlen megoldás az lenne, hogy az embereket rádöbbentjük arra, hogy mindenkinek a saját életében is tennie kell valamit a tendencia jobbra fordulása érdekében” – tette hozzá a természetvédelmi szakember. Elmondása szerint az év során az egész világon január elsejétől december végéig rendezvényeket tartanak, és Rodics Katalin arra buzdít mindenkit – például civil szervezetek tagjait, nemzeti parkok munkatársait, hogy szervezzenek rendezvényeket. Az egyezmény keretében ebben az évben fogják kitűzni a jövőre vonatkozó új célokat - remélhetőleg ezek között több lesz a konkrétum, mint az eddigi általánosabb célkitűzések esetében.
A hóvirágok Alcsúton még sokan vannak
A Világév magyarországi ünnepélyes megnyitóját a Hóvirágünneppel egybekötve tartották csütörtökön, a Palocsa Egyesület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a KvVM közös szervezésében. A helyszín az Alcsúti Arborétum volt, ahol február közepe óta lehet megcsodálni a két és fél hektáron elterülő, egybefüggő mediterrán hóvirágmezőt. Az összegyűlt mintegy hetven látogatót Halász Ferenc, az Arborétum vezetője kalauzolta a parkban, amely különösen hangulatos volt a hóesésben. Halász Ferenc mesélt a hely történetéről, és az ide telepített növényekről, illetve az 1944-ben leégett kastélyról, melynek most már csak a homlokzata látható.
A március közepéig nyíló hóvirágokról Halász Antal természetvédelmi őr tartott szakvezetést. A területen hét hóvirágfaj huszonnégy fajtája található meg. A hazánkban is honos kikeleti hóvirágból viszonylag kevés látható itt, a fák tövében pompázó tövek nagy része mediterrán származású. A leggyakoribb a krími, más néven redőslevelű hóvirág.
Krími hóvirágok
A Világévet és a Hóvirágünnepet Haraszthy László, a KvVM természetvédelmi szakállamtitkára nyitotta meg. Köszöntő beszédet mondott a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója, Füri András és Habsburg-Lotharingiai Mihály Főherceg is, a parkot a XIX. század első felében létrehozó József nádor leszármazottja. Véletlen egybeesés, hogy a napnak három Halász nevű szereplője is volt, hiszen a kápolnában látható csángó kiállítás megnyitó beszédét Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke tartotta.
|
Az Alcsúti Arborétumban tartott, hóvirágnézéssel egybekötött eseményen kiderült, hogy nem teljesültek a 2010-es célkitűzések a negatív trendek csökkentésére.
