Sarkadi Márton úri cipő helyett mellcsizmában

A fotó és az új film készítésének helyszíne (piros pont)

A tiltakozók által tartott sajtótájékoztatón Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök, az Élőlánc Magyarországért tagja elmondta, hogy a folyamatban lévő miniszteri vizsgálattal kapcsolatban csalódtak a civilek. Kaptak ugyanis egy határozatot arról, hogy csak egy kisebb területet érint a vizsgálat, és nem is azt, amelyik igazán fontos lenne. Ez annak ellenére így alakult, hogy a minisztérium megígérte, hogy az egész területre elvégzi a vizsgálatot. Dr. Kriska György, az ELTE biológusa azt is kifogásolta, hogy a miniszter, mintegy előre megszabva a felülvizsgálat irányát, már a vizsgálat befejezése előtt arról beszélt a médiában, hogy a területnek csak az egyötöde láp. A sajtótájékoztatón bejátszottak egy felvételt Szabó Imre környezetvédelmi miniszter nyilatkozatáról. Ebben arról beszélt, hogy a terület már nem természetes, hanem bolygatott. „Kétségtelen tény, hogy a terület magántulajdonosai természetkárosító tevékenységeket folytattak a területen, hogy degradálják a lápot, és azt elpusztítva egy értékes építési telekhez jussanak” mondta Kriska Görgy. A szárazabb részeken mélyszántást végeztek a tulajdonosok, és idegenhonos fajokat próbáltak betelepíteni. Ugyanakkor a biológus véleménye szerint megfelelő helyreállítás után a talajban található magbank (azaz az ott korábban élt növények elhullajtott magvainak összessége) segítségével jó eséllyel visszaállna az eredeti értékes életközösség. 

Kriska György a lápról beszél a sajtótájékoztatón

A láppal kapcsolatban egymásnak ellentmondó közigazgatási határozatok születtek évről évre – jelentette ki Sarkadi Márton. Véleménye szerint ha a miniszteri vizsgálat feltárja, hogy születtek kifogásolható döntések, akkor azokat számon kell kérni a felelősökön. Erre viszont a tiltakozók nem kaptak határozott ígéretet a minisztertől. Sarkadi Márton szerint „az önkormányzat legalább olyan fontos résztvevője az ügynek, mint a természetvédelmi hivatal - 50-50%-ban felelősek a kialakult helyzetért. Nem igaz Kecskeméthy Géza polgármester azon állítása, hogy ők a természetvédelmi hatóság előírásait követték a helyi rendeletek alkotásakor és "jogkövetők" lettek volna, hiszen a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét nem vonhatták volna belterületbe. Törvénysértő rendeletet alkottak, s hozzátehetjük, hogy a civilek konkrét bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat Dunakeszi más természeti értékei esetében is hasonló eljárást készített elő, egyes magántulajdonosok üzleti érdekeit előtérbe helyezve."

Lenkei Péter (Levegő Munkacsoport) elmondta, hogy a Pest Megyei Főügyészség jogellenesnek találta és megsemmisítette azokat a határozatokat, amelyek kimondták, hogy a terület nem védett. Ezek a határozatok ugyanakkor csak a terület egy részére vonatkoznak, és a jogi helyzet korántsem tisztázott. Így nem lehet kijelenteni, hogy helyreállít a terület védettsége attól, hogy megsemmisítették a védettséget megszűntető 2003-as határozatot. Kertész Károly a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány képviseletében ehhez hozzátette, hogy jelen pillanatban több bírósági, illetve ügyészségi eljárás is folyik az ügyben.

Dr. Kriska György egy kompromisszumos megoldást javasolt. „Ha az Auchan tényleg ennyire fontosnak tartja a környezettudatos nevelést, a szemléletformálást, a természeti értékek megóvását, akkor ez egy lehetőséget is jelent a számára. Ha a saját tulajdonában van egy értékes tőzegláp, akkor akár programokat is szervezhet oda. Tehát amíg a szülők vásárolnak a hipermarketben, addig az iskolás, vagy akár óvodás gyermekeiknek vezetést tarthatnának egy olyan tanösvényen, ami a láp élővilágát mutatja be. Úgy gondolom, hogy egy ilyen elképzelést sokkal európaibbnak tekinthetünk, mint azt, ami az élőhelyek megszerzésére, átminősíttetésére és lebetonozására irányul.”


Itt és itt olvasható két részletes cikkünk a lápról, melyekben több oldalról is bemutattuk a vitát.