 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
| Duna-stratégia: irodahálózatra van szükség |
| [2010. márc. 21. 8:8] |
|
|
A Duna-stratégia budapesti konferenciáján valamennyi előadó egyetértett abban, hogy a siker kulcsa az együttműködésben rejlik. Ennek érdekében egy irodahálózat létrehozását javasolták az érintett régiókban, segítve ezzel a hatékony konzultációs folyamatot. |
| |
|
| |
A Duna-stratégia (EDS) szempontjából fontos lesz a 2011-es magyar soros elnökség időszaka. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) alelnöke, Simon László véleménye szerint azért, mert abban a félévben hagyhatják jóvá a stratégiát. Ezzel Molnár Csaba, kancelláriaminiszter is egyetértett. Hozzátette, éppen ezért fontos, hogy Magyarország a kezdetektől vezető szerepet játsszon a folyamatban.
„Miért van szükség az Unióra az EDS végrehajtásához?” - tette fel a kérdést a RegionálisPolitikai Főigazgatóság munkatársa, Olivier Baudelet. Elmondta, ugyan vannak az Unión belül olyan régiós kezdeményezések, amelyeket az Unió közreműködése nélkül hajtanak végre, de az EDS nem ilyen. Baudelet ezt a következtetését azzal magyarázta, hogy a makro-régió viszonylag nagy területet képvisel az Unióból, ráadásul a stratégia végrehatásának hatásai nem csak azon régiókban lenne érezhető, amelyeken a Duna keresztülfolyik, hanem - a kereskedelmi hatásokat nézve – a távolabb eső régiókra is befolyással lenne. Hozzátette, hogy az Unió szerepe azért is fontos, mert kell egy olyan szerv, amely megadja a jelet: „most kezdjük el!”.
Együttműködés!
A konferencia résztvevői egyhangúlag kulcskérdésnek ítélték meg az együttműködés minőségét. A minőségi kooperáció kialakulásának érdekében Franz Kaps, a német Dél-Kelet Európai Egyesület elnöke felhívta a figyelmet a fentről lefelé irányuló megközelítés kudarcaira. Az elnök úgy gondolja, hogy a kudarcokból tanulni kell, és a Duna-stratégiánál a lentről felfelé irányuló megközelítést kell alkalmazni. Johannes Yung, a német alsóház tagja szerint viszont a kétféle irány együttes használatával lehetne hozzájárulni leginkább a stratégia sikeréhez.
Az NFÜ alelnöke is hangsúlyozta, hogy az EDS sikere, a tagállamok együttműködésének és a projekt végrehajtásának koordinációján fog múlni. Simon úgy gondolja, hogy ehhez a megfelelő módszer, a Duna irodák hálózatának kialakítása. Ennek lényege, hogy olyan irodahálózatot hozzanak létre a tagállamokban, amelyek segítik a koordinációt, és így biztosítják egy aktív és működő stratégia létrehozását. Az irodahálózat keretében „olyan kapacitásra van szükségünk, amely a helyi és regionális szinteken összehozza ezeket az embereket.” – állítja Simon. Tehát az irodák helyi szinten szerveződve, a helyi érdekek figyelembevételével segítenék az együttműködést.
A civil társadalom képviseletében Stefan Lütgenau is kiemelte a helyi érdekérvényesítés fontosságát. Elmondta, hogy mivel a régióban élő emberek éltéről van szó, ezért oda kell figyelni arra, hogy a társadalom minden rétege képviselhesse érdekeit és érvényesíteni is tudja azokat. Szerinte az a stratégia, amiből az emberek nem profitálnak, nem állja meg a helyét. Bár a balti-tengeri stratégia során nem esett túl sok szó a civil társadalmi együttműködésről, panaszolta Lütgenau, a Duna-stratégiánál azonban szerinte biztosítani kell, hogy a civil társadalmat bevonják a konzultációs folyamatba. Lütgenau úgy gondolja, így lehet érni, hogy az emberek érezzék, hogy a stratégia az ő érdeküket szolgálja.
Miből finanszíroznák?
Jelenleg a pénzügyi keret nem hivatalos tárgyalásai folynak, mondta Simon László. A hivatalos tárgyalások jövőre kezdődnek csak el, és az alelnök úgy gondolja, hogy 2012-ig le is zajlanak. Szerinte így lenne lehetőség arra, hogy 2013-ra elkészíthessék a pénzügyi tervet, és 2014-re már minden készen álljon a kezdésre.
Az NFÜ alelnöke továbbá elmondta, hogy a finanszírozásnak három szintje lehetséges. Az első a transznacionális szint, amely inkább csak hátteret, segítséget biztosít a kifizetésekhez. A második, a határon átívelő együttműködés szintje, ahol a makro-régiós és helyi érdekek keverednek. Ebben az esetben két tagállam működik együtt, és kisebb infrastrukturális projekteket finanszíroznak. A harmadik, a nemzeti szint, ahol jelen vannak a helyi, a régiós és a nemzeti érdekeke is. Simon szerint ezen a szinten kell megegyezni a makrocélokról úgy, hogy azok harmóniában legyenek a nemzeti célokkal.
Ami a finanszírozás technikai hátterét illeti, az alelnökkel együtt, Olivier Baudelet is hangsúlyozta, hogy nincs szükség új szabályozásra, új intézményrendszerre és nem kell létrehozni új forrást sem. Simon ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy a meglévő rendszer működött már a Balti-stratégiánál is, ezért véleménye szerint a Duna-stratégiánál is életképes lesz. |
|
| Forrás: kitekinto.hu |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
