A "medveepe üzlet"

Bajomi Bálint - Greenfo

2002. november 4. 6:05

A kínai medvefarmok kulcsszerepet játszanak a medvékkel való illegális nemzetközi kereskedelemben

A Nemzetközi Állatvédelmi Szervezet (World Society for the Protection of Animals, WSPA) jelentéséből kitűnik, hogy a veszélyeztetett fajokat védő nemzetközi törvények nem képesek visszaszorítani a medve-szervekkel való, sok millió dollár értékű törvénytelen kereskedelmet, amely nagymértékben veszélyezteti ezen állatok fennmaradását. madve készítmények kínában madve készítmények kínábanA medvéből készített termékekre nagy a kereslet a tradicionális kínai gyógyászat egyes felhasználói körében, mivel általános csodagyógyszernek tartják. A „The Bear Bile Business” („A medveepe-üzlet”) című nemrég nyilvánosságra hozott jelentés a WSPA tagszervezetei által nyolc országban (USA, Kanada, Japán, Malájzia, Indonézia, Szingapúr és Tajvan) három éven át végzett kutatások eredményeit összegzi. A szervezet több száz bolt és cég tevékenységét vizsgálta meg. Japánban, Malájziában, Szingapúrban és az USA-ban a felkeresett helyszínek 70%-nál árultak medvés termékeket; de a többi országban is magas volt ez az arány (Kanada: 68%, Indonézia: 62%, Ausztrális: 49%, Tajvan: 30%). Az illegális kereskedelemben olyan további országok vesznek részt, mint a Fülöp-szigetek, Korea, Hond Kong, Oroszország, India, Pakisztán és Vietnam. Kína hírhedt medvefarmjai állnak az illegális kereskedelem középpontjában. Az ország több, mint 200 farmján mintegy 7000 medvét tartanak, s nyílt sebeken keresztül „fejik” őket az epéjükért. A kegyetlen módszer nagy kínokat okoz az állatoknak; némelyikük a mancsát harapdálja fájdalmában. A kegyetlenség és gondatlanság felháborító szintjeit kénytelenek elviselni; kis fémketrecekben tartják őket, melyekben gyakran még felegyenesedni se tudnak. medvefarm kína medvefarm kína A farmok a vad populációk megfogyatkozásához is hozzájárulhatnak, mivel valószínűleg a vadonból szerzik be az utánpótlást a farmon lassú halállal kimúló medvék pótlásához. A farmokon az állatok átlagos élettartama tíz év, ami csupán harmada a vadon élőkének. A WSPA becslése szerint csak Japánban évente 200 kg. medveepét fogyasztanak évente, ami akár több ezer vad medve halálával is járhat. A medveepével való kereskedelem magas profitot termel, hiszen a medvefarmoktól grammonként 0,24 dollárért vásárolt epét 15-20 dollárért lehet értékesíteni a nemzetközi piacon. Óvatos becslések szerint Kína évente több, mint 100 millió dollár értékben termel medveepét. Ez a kereskedelem az „Egyezmény a veszélyeztetett fajokkal való nemzetközi kereskedelemről” (Convention on International Trade in Endangered Species, CITES) megszegése. A WSPA delegációja lobbizni fog a november 3-tól 10-ig tartó Sanziagó-i (Chile) CITES- konferencián annak érdekében, hogy sürgősen történjenek lépések az ügyben: biztosítsanak nagyobb védelmet az összes medvefaj számára, illetve tegyék hatékonyabbá és szigorúbbá a nemzetközi kereskedelem szabályozását. A WSPA angol nyelvű jelentése megtalálható itt 2002.11.04.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés