A tudós ezt annak kapcsán mondta el, hogy nyilvánosságra hozták az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága által készített jelentés első részét. A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság az eddigi leghatározottabb figyelmeztetését fogalmazta meg. Magyarországot nem említik, "de az anyagban szereplő világtérképekből kiolvashatók a következő 50 vagy 100 év tendenciái: felmelegedéssel, az időjárás szélsőségesebbé válásával és a csapadék mennyiségének további csökkenésével lehet számolni" - fűzte hozzá. 

A Kárpát-medencében a modellek szerint a globális átlagnál nagyobb felmelegedésre lehet számolni. "Amennyiben a globális átlag 1 Celsius-fokkal emelkedik, a Kárpát-medencében körülbelül 1,4 fokos növekedéssel lehet számolni. Ez megvalósulhat a következő 25-30 évben, ami azért veszélyes, mert ennél kevesebb, 1 fokos melegedés már bekövetkezett az elmúlt 30 évben. Ha a következő 30 évben további másfél fok hozzáadódik, 2 és fél fokos melegedés következik be, ami lényegében másfajta életfeltételeket jelent a növényzet szempontjából" - mondta Zágoni Miklós. 

Az átlagnál nagyobb felmelegedés nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a mérsékelt égöv egészében érvényesül. "Az Egyenlítőre az átlagnál kicsit kevesebb jut a hőmérséklet-emelkedéséből, az Északi és a Déli-sarkra valamivel több, így Magyarország, amely a 47-48. északi szélességi fok mentén fekszik, már inkább a melegedés magasabb zónájába tartozik" - mondta a szakember.

Magyarországon az elmúlt ötven évben 12 százalékkal csökkent az átlagos csapadékmennyiség. Míg 1950-ben éves szinten 720 milliméter csapadék hullott, napjainkban csupán 640 milliméter esik. "Ez azt jelenti, hogy átlagosan 80 milliméter csapadék elveszett, s különösen veszélyessé válik a folyamat, ha figyelembe vesszük, hogy a nyarak szárazabbá és melegebbé válnak. E két tényező egymást kedvezőtlenül erősítve fejti ki hatását" - mondta. Amennyiben folytatódik ez a tendencia, akkor további 10-15 százalékos csapadékvesztéssel kell számolni. "Ez úgy valósulhat meg, hogy a telek valamelyest enyhébbek és csapadékosabbak lesznek, a nyarak pedig forróbbak és szárazabbak. Úgy tűnik, hogy kissé elveszíti a jelentőségét a tavasz és az ősz, s egymásba kezd érni az enyhe hosszú tél és a hosszú, forró nyár". Ez csak tendenciájában érvényesül, s nem minden egyes évre érvényes. "Előfordulhatnak ezzel ellentétes évek. Míg korábban 100 év átlagában 25-30 forró, aszályos évünk volt, a jövőben ezek száma ötvenre-hetvenre növekedhet. A maradék 30 évben pedig továbbra is előfordulhat hűvös, hideg, csapadékos időjárás" - magyarázta Zágoni Miklós.
 
A klímakutató szerint számolni kell az időjárás átstrukturálódásából, az égövek eltolódásából származó nem várt fejleményekkel, amelyeket egyelőre nem tudnak megjósolni. Mint mondta, az alkalmazkodás összetett, önkormányzati, árvízvédelmi, katasztrófavédelmi, biztosítási, közegészségügyi, mezőgazdasági feladat. A hatékony cselekvéshez koncentrált, legfelső színtű, a miniszterelnök alá tartozó szerv létrehozására lesz szükség, mint ahogy ezt Nagy-Britanniában és számos más országban tették.
Zágoni Miklós szerint "kemény feladat" elé állítja az országot az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának csökkentése is. "Máris el kell gondolkodni az energiatakarékossági programokon, az alternatív üzemanyagokon, a kőolaj és földgáz felhasználásával és a villamos energia előállításával kapcsolatos politikánkon. Be kell építeni az energiapolitikába a klímapolitikát. Ez elengedhetetlen" - mondta Zágoni Miklós. Hozzátette: a jelentés további részei a tavasz és a nyár folyamán jelennek meg, s mindkettő nagyon fontos modelleredményeket tartalmaz.