Az egyetemi tanár szerint az úgynevezett koegzisztencia-törvény tervezete nem akadályozná meg a keveredést, túlzott adminisztrációs terhekkel járna, és egyébként is legfeljebb 4-8 évig lenne fenntartható. Heszky László ugyanakkor elismerte, hogy a gm-növények termesztési tilalmának kényszerű feloldása esetén szükség van egy olyan szabályra, amely az új technológia terjedését valamelyest korlátozza. A professzor szerint a kérdés megfelelő kezelése érdekében az Európai Uniónak kellene felülvizsgálnia hozzáállását a gm-növényekhez.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke közölte, hogy az ötpárti támogatást élvező törvénytervezetet a parlament várhatóan a jövő héten elfogadja. Heszky László szerint a törvény csak a termesztés szintjén foglalkozik azzal, hogy a gm-növények pollenjei ne termékenyíthessék meg a hagyományosan termesztett növények virágját, azaz a génáramlás ne történjen meg. Ugyanakkor a termés betakarítása, a magok tisztítása, illetve csomagolása során is bármikor megtörténhet a keveredés emberi hanyagság miatt. Úgy vélte, a keveredést párhuzamos termelési rendszerek kiépítésével lehetne kizárni, ám ez a megoldás a magas költségek miatt elképzelhetetlen. A professzor elmondta, hogy a két technológia egymás melletti alkalmazása az igazolások miatt a gazdáknak, a valószínűsíthető pereskedések miatt pedig a bíróságoknak jelentene jelentős adminisztrációs feladatot.

A koegzisztenciának végül az élet adhat kegyelemdöfést - mondta Heszky László. Utalt az Amerikai Egyesült Államok példájára, ahol a gm-növények vetésterületen belüli 30-40 százalékos arányával értelmetlenné vált a két agrotechnológiai rendszer megkülönböztetése. Szerinte ez az arány Magyarországon az engedélyezéstől számítvaleg később 8 éven belül teljesül, azt követően pedig hagyományosan termesztett növényekről gyakorlatilag már nem lehetne beszélni.

Ángyán József, fideszes képviselő arról beszélt, hogy a magyarországi tilalom fenntartásával kapcsolatos döntés az EU környezetvédelmi miniszteri tanácsának kezében van. A miniszterek legkorábban decemberben szavaznak a kérdésről. Legutóbb szeptember közepén a tagországok képviselőinek 51 százalék a magyar álláspont mellett tette le voksát, ez azonban kevésnek bizonyult. A miniszteri tanácsi ülésen kétharmados támogatás nélkül az ország kénytelen lesz feloldani a tilalmat, ezért a szavazásig minél több tagországot meg kell győzni a magyar álláspont támogatásáról - mondta Ángyán József.