A dunakeszi Auchan-áruház és parkolója.

Tulajdonosi háttér

A tervezett beruházáshoz szükséges területet az 1990-es évek elején a helyi termelőszövetkezet felszámolásakor privatizálták. Vevője a TSZ egykori elnöke, Murvai Zoltán és családja volt. 2003-2005 között a láppal borított területek egy részét (a mai 7401-14. hrsz. telkeket) a természeti védettség megszüntetése után megvásárolta egy ingatlanfejlesztő kft., amely 2005-ben továbbadta az Immochan Kft.-nek. Ez utóbbi az Auchan csoport üzletsorok és kereskedelmi parkok fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó tagja. 2009. júniusában Murvai Zoltánné további területeket adott el az Immochan-nak. A Murvai család sokat kereshetett az adásvételeken, mert a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan telkeket időközben belterületbe vonták, beépíthető övezetbe sorolták és mentesítették a természeti védelem alól. Az elmúlt évtizedben a tulajdonosok kezdeményezésére a terület helyrajzi számai többször változtak, a külső érdeklődők számára megnehezítve a viszonyok áttekintését.


Tiltakozás, perek és ombudsmani vizsgálat

A beépítés ellen a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület, az Élőlánc Magyarországért Mozgalom és más támogató szervezetek és egyének hosszú ideje tiltakoznak. Régóta húzódó vita és bonyolult jogi huzavona folyik arról, hogy a Dunakeszi Budapest felé eső szélén, az M0-ás mellett elhelyezkedő terület láp-e, vagy sem. Ha ismét lápnak minősítenék, akkor a törvény szerint automatikusan védettséget élvezne, és nem lehetne beépíteni. A „nevezéktani” vitáról lásd részletes cikkünket.

A dunakeszi tőzegláp

Az ügyben a tiltakozó civilek a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának hivatalához (JNOB) fordultak. Decemberben a JNOB „egy tájékoztató levelet adott ki, ami tartalmazza, hogy milyen körben folytak vizsgálatok, illetőleg hogy az anyag előzetes áttekintése nyomán milyen visszásságok merültek fel, és milyen lépéseket tehet a hivatal.” – mondta el a Greenfo-nak dr. Pálvölgyi Ákos, a hivatal munkatársa. „Ez a vizsgálat eléggé széleskörű, tehát nem csak a lápnak a jogi jellegével, illetőleg a láppal, mint környezeti kategóriával foglalkozunk, hanem a jogalkotással, tehát az önkormányzat jogalkotásával, a helyi építési szabályzattal, vagy az egyéb településrendezési eszközökkel. Vizsgáljuk az önkormányzatnak az erre a beruházásra vonatkozó helyi építési szabályozását, és azt próbáljuk feltárni, hogy ez ütközik-e bármilyen törvényi rendelkezésbe. Amennyiben ütközik, úgy az egyik eszközünk egy alkotmánybírósági beadványnak az elkészítése és megküldése.”

A vizsgálathoz már beszerezték a legtöbb lényeges adatot, így nemsokára várható a végleges állásfoglalás. Pálvölgyi még korainak tartotta, hogy ennek megállapításairól nyilatkozzon. Ugyanakkor a tiltakozók által nyilvánosságra hozott, ifj. dr. Zlinszky János, a JNOB Stratégiai és Tudományos főosztályának vezetője által jegyzett levél több visszásságot is felsorol – ezeket az alábbiakban részletesen körbejárjuk.


Létezik-e a láp?

A régóta húzódó vitában Zlinszky a terület lápos jellege mellett teszi le a voksot. Megállapítja ezenfelül, hogy a másodfokú természetvédelmi szakhatóság ezzel ellentétes döntését alátámasztó szakértői vélemény jogsértő és szakmailag hibás. Részletek itt >>>>


Kérdéses építési szabályzat

2006 januárjában a város képviselőtestülete módosította egy korábbi rendeletét a Dunakeszi déli részén elterülő gazdasági terület bővítése érdekében; a telkeket – amelyekről a vita folyik - hozzácsatolták a gazdasági-ipari övezethez. A Zöld Ombudsman hivatalának főosztályvezetője felhívja rá a figyelmet, hogy a területek a Nemzeti Ökológiai Hálózat részei, ez pedig korlátozza a helyi építési szabályzat mozgásterét a beépíthetőséget illetően. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerint ugyanis „az Országos Ökológiai Hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.”

Kecskeméthy Géza, Dunakeszi polgármestere az Ökológiai Hálózattal kapcsolatos kérdésünkre visszautasította a kritikát. „A területnek, amit rendezési tervvel szabályoztunk, van egy erdő része, amit mi is úgy ítéltünk meg, hogy ahhoz hozzányúlni nem ildomos, tehát az zöldfelületként, erdőként van bejelölve” – mondta a polgármester. „Arra a területre pedig, ami korábban a régi parasztok elmondása szerint kaszáló volt, és én nem neveznék lápnak, vizenyős területnek, arra engedélyezte az önkormányzat elviekben, hogy az Auchan bővítést végrehajthasson. Ez az egyik része a dolognak, az emocionális része. A másik pedig az, hogy Dunakeszi város önkormányzata betartotta a rendelet elfogadásának szabályait, tehát minden illetékes szakhatóság, nyilatkozhatott, és nyilatkozott is ebben a kérdésben. Ebben az időszakban senki meg nem említette, hogy az Ökológiai Hálózattal, vagy bármivel kapcsolatban problémája lenne. Tehát mi úgy érezzük, hogy nem minálunk a labda, hanem azoknál a hatóságoknál, akik nem vették észre az Ön által említett problémát. De én egyébként sommázatként azt tudom mondani, hogy mi az Agglomerációs Törvénynek megfelelő – mert itt ez a lényeg – rendeletet fogadtunk el.”


Csereakció

A polgármester elmondása szerint az Auchan mintegy tíz éve támogat különböző fejlesztéseket Dunakeszin. A cég először a vitás terület mellett haladó 322-es utat építette meg saját költségén – ezáltal nyílt lehetőség az Auchant is magába foglaló mintegy 100 hektáros ipari park megépítésére. A Greenfo birtokába került ítélet szerint 2004-ben a Pest Megyei Bíróság az út lezárására kötelezte az önkormányzatot, mivel az veszélyezteti a szomszédos természeti értékeket. Végül a felperes Levegő Munkacsoport megegyezett a várossal abban, hogy nem zárják le az utat, de különböző kárenyhítő beruházásokat építenek.

2008. júniusában az áruházlánc megállapodást kötött a város önkormányzatával, hogy a városhatáron, a Shell benzinkútnál található lámpás kereszteződést a cég körforgalommá alakítja. Sarkadi Márton, a lápvédők egyik vezéralakja szerint valójában ez a körforgalom a leendő áruház jobb megközelítéséhez kell. A körforgalomért cserébe az önkormányzat az Auchan elképzeléseinek megfelelően módosította a bővítési területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzatot. A tervezett bővítés helyszíne tehát jelenleg „kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület” besorolású. Az itt elérhető rendelet ugyanakkor környezetvédelmi szabályokat is hozott a vizek védelmére (pl. a burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába vezetés előtt.).


Az Óceán-árok elterelése

Az építési szabályzat a beruházás feltételéül szabja a jelenlegi áruház és a tervezett beruházás helyszíne között húzódó Óceán-árok elterelését is. A környezetvédők véleménye szerint nemcsak az új patakmeder kiépítése okozna sok kárt a védett növényekben, hanem a "tápanyagban" dús víz bejutása lassanként felborítaná a láp megmaradó részének élővilágát is. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség január 4-én kiadott határozatában elutasította a vízjogi engedély kiadását. Az indoklásban a hatóság tételesen felsorolta a területen élő, lápokra jellemző védett növényeket, és úgy nyilatkozott, hogy a tervezett építkezés súlyosan károsítaná a természeti értékeket. Mindez éles ellentétben áll a Felügyelőség felettes szerve, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban Országos Zöldhatóság) 2009 júniusában hozott döntésével, amely – Dr. S. Nagy László szakértői véleményére támaszkodva – megállapította, hogy a területen nincsen ex lege védendő láp. Sztipán Orsolya, az Országos Zöldhatóság szóvivője e-mailes megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „az Óceán-árokra vonatkozó első fokú határozatot és eljárási iratait nem ismerjük, nem tudjuk összehasonlítani. A határozat felülvizsgálatára csak másodfokú eljárás keretében lesz lehetőség, ha jogorvoslatra sor kerül.”

Az Óceán-árok az elterelendő szakaszon

Az Auchan szűken méri szavait

Az Auchan illetékesei többszöri megkeresésünkre sem nyilatkoztak. Január 19-e környékére ígértek egy sajtótájékoztatót, de erre egyelőre még nem került sor; a legutóbbi ígéret szerint február harmadik hetében válaszolnak a média kérdéseire. Decemberi közleményük szerint az áruházláncnak „nincs szándékában és érdekében felszámolni vagy beépíteni egy hatóságilag védetté nyilvánított területet. Az Auchan a mindenkor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően jár el, s a dunakeszi kereskedelmi park bővítésével kapcsolatos elképzelések is illeszkednek a törvényi lehetőségekhez, a szakhatósági elvárásokhoz.” Jean-Paul Filliat, az Auchan vezérigazgatója ezt az elkötelezettséget a következő szavakkal jellemezte: „Az Auchan társadalmi szerepvállalása összeférhetetlen azzal, hogy tudatosan tönkretegyen vagy megkárosítson egy védett területet”.

A közlemény szerint a cég prioritásként kezeli a magyar munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás bővítését, a hazai fogyasztók vásárlóerejének növelését. „Ezeket a társadalmilag fontos gazdasági prioritásokat, a vállalat sem korábban, sem a jövőben nem óhajtja a természeti örökségünk kárára érvényesíteni” - mondta Jean-Paul Filliat.

Gillemot Katalin ehhez e-mailében annyit tett hozzá, hogy „pillanatnyilag semmilyen építési-fejlesztési munka nem folyik a területen. Egyúttal jelezni szeretném, hogy az Óceán-árok esetleges elterelése nem a mi kezdeményezésünk volt, azt a Dunakeszi részletes rendezési terv írta elő.”


A meccsnek még nincs vége

„Az Ombudsman megállapította azt is, hogy egyelőre senkinek sincs hatályos építési engedélye a területre. (…) A beruházót pedig felszólítja, hogy az ombudsmani ajánlás kiadásáig a láp területén és annak védőzónájában tartózkodjék az építkezést előkészítő vagy azt megkezdő mindenfajta tevékenységtől” – áll a JNOB civileknek címzett levelében. Utóbbiak bojkottot hirdettek az Auchan ellen a Facebook közösségi portálon – a csoporthoz eddig majdnem ezren csatlakoztak. Vasárnap újabb tiltakozó demonstrációt tartottak a civilek a polgármesteri hivatal előtt, ezúttal nem csak a láppal, hanem más környékbeli visszásságokkal kapcsolatban. Ma, a vizes élőhelyek világnapján pedig átadják az összegyűlt aláírásokat és a tiltakozó levelet a környezetvédelmi miniszternek.

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a tiltakozók egy részének a szomszédban hétvégi horgászháza van - ezeket szintén a tőzeglápon alakították ki. A tőzegtó mellett pedig ottjártunkkor halmokban állt az építési hulladék és egyéb szemét, amit valószínűleg nem az Auchan hordott oda.

Hulladék a tőzegtó partján