 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
| Újabb pofon a Monsantonak |
| [2010. febr. 10. 9:57] |
|
Megmenekült az indiai padlizsán. Nemes Noémi indiai beszámolója a génpiszkált padlizsán termesztésének indiai betiltásáról.
|
| |
Hónapok óta vártuk a mai napot. Hasonló nagyságú környezetvédelmi megmozdulás régen volt mint az előző hónapokban – talán mert most nem csak a környezetről, hanem sokkal többről volt szó: az első génmódosított zöldség, a padlizsán (vagy ahogy Indiában nevezik, brindzsal) engedélyezéséről. A padlizsán az egyik legfontosabb, és legközkedveltebb alapélelmiszere az indiai konyhának, nem véletlen, hisz a brindzsal Indiából ered, az itteniek mar 4000 éve termesztik és genetikai sokféleségét mi sem jelzi jobban, hogy több mint 2500 fajtáját vették nyilvántartásba.
2000-ben kezdték el a kutatást a génmódosított padlizsánnal Indiában (a bevitt Bt gén által olyan toxint termel a növény, ami megvédi őt bizonyos kártevőktől – innen a neve), öt évvel később a Mahyco indiai biotechnológiai cég (26%-ban Monsanto tulajdon) már szántóföldi kísérleteket végzett, majd 2009-ben a génmódosított élőlényeket engedélyező bizottság (GEAC), zöld utat adott a Bt-padlizsán termesztésére.
Óriási felháborodás követte a tavaly októberi döntést, nem csak környezet- és fogyasztóvédelmi szervetek részéről, de megannyi gazdaszervezet, magasrendű politikusok, tudósok, egyetemek, kutatóintézetek, sőt egész államok majdnem hogy egyként jelezték tiltakozásukat. Az indiai környezetvédelmi miniszter, Jairam Ramesh, kezébe vette az ügyet, és kijelentette hogy csak akkor engedélyezi a termesztést, ha a következő hónapok során rendezett közmeghallgatásokon bebizonyosodik, hogy valóban érett a társadalom és a tudomány a Bt-padlizsán engedélyezésére. Nagy megkönnyebbülés követte a bejelentést, hisz köztudott volt, a nép ellenzi, hogy rajta próbálják ki a világon először egy génmódosított zöldség nagybani fogyasztását.
A hat meghallgatást maga a miniszter vezette le, ami magában is történelmű jelentőségű Indiában – példa nincs is rá, ahogy arra sincs, hogy a világon bárhol közmeghallgatással döntsenek a génmódosított élelmiszerek engedélyezéséről. Az összes meghallgatás egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy sem a fogyasztók, sem a gazdatársadalom de még a tudósok sincsenek az engedélyezés mellett. Az utolsó, Bangalore-ban, február 6-án megrendezett közmeghallgatás más volt az előzökhöz képest: a Mahyco cég több száz gazdát fizetett, utaztatott azért, hogy hangoztassák “Bt-brindzsalt akarunk!” A sokszor majdnem összecsapásban végződő esemény elképesztő élmény volt, hisz az indiaiak közismertek békeszeretetükről, és nyugalmukról, ami abszolút ellentéte volt annak, amit a teremben lehetett tapasztalni: üvöltözés, kiabálás, tapsvihar követett minden pro es kontra felszólalást, és tucatnyi rendőr próbálta féken tartani a perzselő hangulatú gyűlést. A számomra, és talán a miniszter számára is az egyik legmeghökkentőbb pillanat az volt, amikor az indiai Monsanto volt vezetője, aki 18 évig dolgozott a cégnél, kijelentette, hogy semmi szüksége Indiának a génmódosított padlizsánra és jól ismert, hogy a cég sokszor “kozmetikázza az adatokat” saját érdekeinek megfelelően.
A döntést megelőzően, az indiai tudóstársadalom nagy része óvatosságra intette a minisztert, hisz semmiféle hosszútávú és független bizonyíték nincs arra, hogy egészséges lenne a Bt padlizsán fogyasztása. Tucatnyi külföldi tudós is hasonlóan vélekedett, ahogy a megkérdezett 10 indiai állam vezetője is: mindegyikük az engedélyezés ellen foglalt állást, sőt többek, mint például Kerala vagy Karnataka bejelentette: ha országosan engedélyt is kap, ők tiltani fogják állami szinten. Büszkén hallgattam számos alkalommal az itteni médiában, amint külföldi példaként állandóan a magyar moratóriumot (nem pedig a franciát, a németet, az osztrákot, görögöt) említették.
A döntést február 10-re ígérte a miniszter, de már előző nap sajtótájékoztatón jelentette be, amit a többség elvárt tőle: “kötelességem elrendelni a moratóriumot (…) addig amíg független, hosszútávú, az egészségügyi és környezeti hatásokat – beleértve, a padlizsán genetikai gazdagságát – vizsgáló kutatások nem bizonyítják egyértelműen a Bt padlizsán biztonságosságát.”
A Monsantonak és más, a géntechnológiában érdekelt cégnek, nagy pofon ez, ahogy a génmódosított élőlényeket engedélyező bizottságnak is – ez utóbbit le is minősítette a 19 oldalas miniszteri döntés és újabb nevet is kapott az eddig csak génmódosítás-párti döntést hozó testület (akárcsak az EFSA az Európai Unióban): génmódosított élőlényeket véleményező bizottság.
Remélem, hogy a génmódosított gyapot kora is hamarosan leáldoz az országban, mert bár maga a gyapot nem ehető, a gyapotmagból préselt olaj a legolcsóbb és ezáltal legelterjedtebb növényi olaj. Az indiai gyapot 90%-a génmódosított, de az élelmiszerláncba került Bt-gyapotolaj biztonságosságát senki a világon nem ellenőrizte. A tegnapi döntés analógiáját követve azonban a Bt-gyapot termesztését is fel kellene függeszteni.
Nemes Noémi
2010. február 10., Bangalore, India |
|
| Forrás: http://lmv.hu/ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
