A közösség kertek olyan városi területek, amelyet több ember (városi kertészek) közösségben művelnek. Sokféle növény termeszthető a közösségi kertekben: virág, fűszernövények vagy haszonnövények, élelmiszerek. Közösségi kertben azok kertészkednek, akiknek nincs saját kertjük, telkük, viszont igénylik a növényekkel való foglalkozást, a zöld felületek nyugalmát, mindezt lehetőleg közel a lakóhelyükhöz.
Mások a testmozgás, a rekreáció miatt vágnak bele a kertészkedésbe, van akiket a közösségi élet vonz, vagy az élelmiszer-önellátás elérése a céljuk. A közösségi kerteket a városok elhagyott telkein, üres grundjain alapíthatunk. A föld lehet bérelt vagy ingyenesen juttatott, vagy magántulajdon. A közösségi kertekben művelhetik a földet egyéni parcellákon vagy közösen, kommunában. A közösségi kertekben az élelmiszernövényeket általában saját használatra termesztik az eladás helyett. A közösségi kertekben érdemes közösen használni a kertészeti eszközöket, illetve közösen használni a vizet, a komposztálót.
A közösségi kertek önszerveződő civil kezdeményezések, de sok példa van egyházi kertekre, szociális kertekre, iskolai kertekre, nonprofit szervezetek által működtetett kertekre, vagy csak egyszerűen a szomszédság által működtetett kertekre is. A kertészek a legtöbb esetben vezetőt választanak, aki szervezi, irányítja a kert közös munkálatait, intézi ügyeiket, elsimítja az esetleges súrlódásokat, betartatja a közösen hozott szabályokat.
A kezdeményezés nyugaton és a tengerentúlon évtizedes hagyományokra vezethető vissza, itthon viszont újdonság.
"2009-ben jelent meg A városi tanya című könyvem, amely szakmai körökben is kiváló kritikákat kapott, és összesen közel 2000 példány fogyott el belőle. A városi tanya egy válasz a válságra, alapvetően az egyéni lehetőségekről, a városi ökotudatos élet megteremtéséről, az önellátásról szól. Már ebben a könyvben is írtam a városi mezőgazdaság (urban agriculture) nyugati példáiról, a közösségi kertekről, a háborús és válságkertekről. Már 2009-ben elhatároztam, hogy megvalósítom Budapesten a közösségikert-mozgalmat, és elindítom a város első közösségi kertjeit, így megalapítottam a Városi Kertek Egyesületet, és 2012-ben megnyitottuk Budapest első olyan városi-közösségi kertjét, mely az önkormányzat telkén és támogatásával jött létre. Ez lett az Első Kis-Pesti Kert.
A városi-közösségi kertek azóta felkapott sajtótéma lett, egyre inkább része kezd lenni a közbeszédnek, kifejezetten nagy a publicitása.
Új könyvem, a Közösségi kertek, az elmúlt négy év tapasztalatait foglalja össze. Hasznos módszerek gyűjteménye, mely a városi kertek alapításához, működtetéséhez és a közösségépítéshez nyújt segítséget. A Közösségi kertek egyfajta útmutató a szomszédsági közösségek fejlesztéséhez. A könyv legfontosabb részei a közösségépítés folyamatának bemutatása és a kertészeti alapismeretek (a külföldi szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával).
Ajánlom a könyvet azoknak, akik alapítóként vagy tagként szeretnének részesei lenni egy városi-közösségi kertnek, és így szeretnének közösséget építeni, illetve azoknak, akik mernek változtatni."
Rosta Gábor
Tartalom:
Bevezetés
A válság alakulása
A városi mezőgazdaság története
A városi kertek fajtái
A városi kertek haszna
A kerület és a kert viszonya
A kert helyének meghatározása
A tervezés
A városi kertünk növényei
Városi kertek és közösségépítés
Kertdemokrácia
A kertalapítás elindítása
Kertesemények, aktivitások
lehetséges konfliktusok és azok kezelése
Terménylopás, vandalizmus, kertbiztonság
Befejezés
Utószó
Irodalomjegyzék
