2010. szeptember 3., péntek, Hilda
Utolsó frissítés: 2010. szeptember 3. 7:47
Eddigi látogatóink száma: 41457763

A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
Vissza a nyitóoldalra!
Természet- és környezetvédelmi hírek
Környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisok
Programajánló
Sajtótájékoztatók, környezetvédelmi témájú sajtófigyelő
Természetvédelemmel kapcsolatos hírek, cikkek
Álláshirdetések
Környezetvédelmi témájú kiadványok ismertetői
Zöld szervezetek adatbázisa
Vélemény
Környezetvédelmi témájú tematizált linkgyűjtemény
Környezetvédők bemutatása
Környezetvédelmi jog
Küldje be fotóit jó és rossz példákról!
Az Európai Unióval kapcsolatos anyagaink
Apróhirdetés, csere-bere
Zöld mozgalmak anyagai
Kérdezzen Ön is
Regisztrált felhasználóink által használható fórumaink
Regisztráció
Képeslap küldés
Galériák
Galériák
In english
In english

Fidesz-KDNP
Jobbik
Lehet Más a Politika
Magyar Demokrata Fórum
Magyar Szocialista Párt

100 éve tárták fel a Pál-völgyi barlangot

Budapest mindmáig a világ egyetlen olyan fővárosa, amelynek a lakóterülete alatt jelentős kiterjedésű barlangok találhatók. Fővárosunk eddig ismert mintegy 200 barlangját azoknak a mélyből feltörő hévforrásoknak az ősei alakították ki, amelyek ma a Duna mentén fakadva Budapest híres gyógyfürdőit táplálják. A Budai Termálkarszt – azaz az aktív melegforrások, a forrásmészkő-lerakódások és a barlangok együttese – e jelenségcsoport nemzetközileg elismert típusterületének számít; amely remélhetőleg sikerrel pályázik a Világörökség címre is. A budai barlangok leglátványosabb képviselői a főváros II. és III. kerületében, Szépvölgy-Rózsadomb felszíne alatt rejtőznek. Ennek a különleges felszín alatti birodalomnak a megismerése csupán 100 éves múltra tekint vissza.
2004. június 23-án volt pontosan száz esztendeje annak, hogy a rózsadombi nagy barlangrendszerek első képviselője, a Pál-völgyi-barlang feltárult az akkor még igencsak a város peremén elhelyezkedő kőfejtőben. Ám a Pál-völgyi-barlang nemcsak felfedezésének elsőségével emelkedik ki a térség barlangrendszerei közül: Budapest e kedvelt idegenforgalmi látványossága az utóbbi 25 év sikeres feltárásainak eredményeként közel 19 km hosszúságú barlangóriássá, a Baradla-barlang után Magyarország második leghosszabb barlangjává lépett elő. A Pál-völgyi-barlang járatrendszerének zöme, a mintegy 40 millió évvel ezelőtt képződött mészkőben alakult ki.
A barlang falaiban helyenként tömegesen látható ősmaradványok: mészvázú egysejtűek, fésűskagylók, mohaállatok, tengeri sünök és tengeri liliomok az egykor itt hullámzott trópusi sekélytenger gazdag élővilágáról tanúskodnak. A barlang leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. 500 méter hosszú, megújított túraútvonala sok izgalmat tartogat: meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el, ahol még a hőmérséklet is állandó, egész évben 11 C körül alakul. A kiépített túraútvonal a legjellegzetesebb szakaszokon vezeti végig a látogatót. A barlangtúra során változatos cseppköveket, csillogó kalcitkristályokat, és ősi kagylólenyomatokat csodálhatunk meg. A kőfejtő egésze természetvédelmi terület, melynek impozáns, 20-30 m magasságú sziklafalaiban tucatnyi kisebb barlang nyílása árulkodik a Pál-völgyi-barlang felfedezése előtt megsemmisült barlangszakaszokról.

Fotós: Bohus Anita - Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság