2010. szeptember 3., péntek, Hilda
Utolsó frissítés: 2010. szeptember 3. 7:47
Eddigi látogatóink száma: 41457614

A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
Vissza a nyitóoldalra!
Természet- és környezetvédelmi hírek
Környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisok
Programajánló
Sajtótájékoztatók, környezetvédelmi témájú sajtófigyelő
Természetvédelemmel kapcsolatos hírek, cikkek
Álláshirdetések
Környezetvédelmi témájú kiadványok ismertetői
Zöld szervezetek adatbázisa
Vélemény
Környezetvédelmi témájú tematizált linkgyűjtemény
Környezetvédők bemutatása
Környezetvédelmi jog
Küldje be fotóit jó és rossz példákról!
Az Európai Unióval kapcsolatos anyagaink
Apróhirdetés, csere-bere
Zöld mozgalmak anyagai
Kérdezzen Ön is
Regisztrált felhasználóink által használható fórumaink
Regisztráció
Képeslap küldés
Galériák
Galériák
In english
In english

Fidesz-KDNP
Jobbik
Lehet Más a Politika
Magyar Demokrata Fórum
Magyar Szocialista Párt

Nő a nagydorogi cikta juh állomány
[2008. márc. 2. 21:39]

Folyamatosan bővül az ország második legnagyobb cikta juh állománya a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. A cikta az egyik őshonos juhfajtánk, amelyet mindenképpen fenn kell tartani, mivel a legnagyobb és legtisztább állomány Magyarországon található ebből a fajtából.

 
 
Cél az őshonos fajta genetikai képességének megőrzése, eredeti genetikai varianciájuk fenntartása. A fajtának jelenleg gazdasági haszna nincs, kizárólag génmegőrzési célból tartjuk fenn. Az országban kb. 300 anyajuh van, fokozottan veszélyeztetett fajta. Az állomány a Dél-Mezeőföldi Tájvédelmi Körzetben fekvő a Tolna megyei Nagydorog község határában, a Szenes-legelőn él, ahol a védett gyepterületen legeltetik a juhokat.

cikta juhA január végi állomány 170 egyedből állt (közülük 85 anya, 3 tenyészkos), a juhok 2004. májusában érkeztek Tisch József vértestolnai tenyszetéből. Januárban Dr. Magyar Gábor, tahitótfalui tenyésztőtől 48 egyed érkezett. Február elején megkezdődtek az ellések, így a legelőterületen jelenleg több mint 80 idei bárány is látható.

A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakossággal került be. Magyarországon elsősorban Tolnában és Baranyában tenyésztették. A dél-dunántúli svábajkú falvak jellegzetes fajtája. Innen ered a fajta másik neve: tolna-baranyai sváb juh. Minden sváb portán megtalálható volt egykoron. A ciktát eredetileg kétszer nyírták, és háziipari termékek készültek gyapjából. A gyapjából készítették az asszonyok a vastag zoknit a „fuszeklit”, az ujjasokat, a kesztyűket, valamint a sváb kézművesek jellegzetes papucsát a „pacskert”.

A fej aránylag kicsi, a homlok lapos és keskeny, az orrhát az anyáknál egyenes, a kosoknál domború. A fülek tölcsérszerűen sodrottak, keskeny, hegyes, vízszintesen álló kagylót viselnek. Az anyák mindig szarvatlanok, de a kosok egy része is. A szarvakkal rendelkező egyedek a merino fajtához hasonlító csigás szarvakkal bírnak. A csontozat túl finom, a lábszárak feltűnően vékonyak. A farok (kurtítás nélkül) a csánkig ér. Marmagasságuk 58-60 cm átlagosan. Az anyák testtömege 25-45 kg, a kosoké 45-55 kg között változik. Méreteit tekintve kisebb juhfajták közé sorolható. Évente szigorúan egyszer ellik, szaporasága 110-120 %-os.
Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság