 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
| Szomszédok: zajok és jogok |
| [2007. ápr. 25. 6:57] |
|
| Ha társasházban élünk, otthonunk nyugalmának záloga a szomszédokkal való békés együttélés. Ezzel a követelménnyel talán a vonatkozó jogi szabályozás pontos ismerete nélkül is tisztában vagyunk, mindig akadnak azonban olyan lakók, akik életmódjukkal, különféle zajos tevékenységeikkel folyamatosan megsértik szomszédjaik azon alapvető jogát, hogy lakásukat zavartalanul használhassák. |
| |
Lakásunk használata során valamennyien köteles vagyunk tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjainkat szükségtelenül zavarnánk, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnénk. A Polgári Törvénykönyvnek ebből az általános szabályából kell kiindulni akkor is, amikor a szomszédból áthallatszó zajforrások, így különösen a kora reggeli falfúrások, vízcsobogás, gyerekordítás, szekrénytologatás és egyéb hangoskodások tolerálhatósága tárgyában kell döntenünk.
Talán nyilvánvaló, hogy valamilyen mértékben a normális életvitelünkkel (hazaérkezés, takarítás, zuhanyzás stb.) is zavarhatjuk szomszédjaink nyugalmát, a lényeg ezért mindig a szükséges és szükségtelen zavarás elhatárolásán van. Ha késő este érkezünk haza, a garázskapu becsukódása valószínűleg kellemetlenséget okoz az álmából erre felriadó földszinti lakónak, ezzel a zavarással azonban kénytelen lesz együtt élni. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett azonban a bíróság, amikor az egyik lakó az udvarában olyan szélrózsát szerelt fel, amely a szél hatására úgy lendült forgásba, hogy a szerkezethez erősített vaspálca egy fémgömbhöz ütődve csengő hangot adott. Azzal, hogy a szerkezet hangja a többi lakó lakásában is hallható volt, az "alkotó" nyilvánvalóan megsértette a szomszédjogi szabályokat. Napjaink gyakorlatából merítve természetesen életszerűbb példák a késő estébe nyúló mulatozások, a zajos barkácsolás, az éjszakai porszívózás, vagy a hangos zenehallgatás.
A fenti konfliktusforrások megelőzésének hatásos eszköze lehet a társasházi lakóépületek házirendje, amelynek részletes szabályait a társasházak szervezeti-működési szabályzatában kell rögzíteni. A házirendben a lakóközösségnek lehetősége van megállapítani a külön tulajdonban lévő lakásokon belüli építési-szerelési munka és más zajos tevékenység végzésének szabályait, aminek alapján a lakók érvényt tudnak szerezni a saját nyugalmuknak. Abban az esetben ugyanis, ha valamelyik tulajdonostársunk a házirendben foglaltakkal ellentétes tevékenységét felszólításunk ellenére sem szüntetné meg, a közös képviselő a hatóság eljárását is kezdeményezheti. A harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújtható csendháborítás megállapításának feltétele, hogy az indokolatlan és megengedettnél nagyobb zajt okozó magatartás alkalmas legyen arra, hogy a nyugalmunkat zavarja.
Abban az esetben, ha a lakásunk használatát zavaró szomszédokkal a hangoskodások megszüntetéséről nem sikerül békés úton megegyezni, lehetőségünk van a birtokvédelem eszközeinek az igénybevételére is. Az állami (közhatalmi) eszközökkel való birtokvédelem első útja a közigazgatási út, ami a bírói út igénybevételét nemcsak időben, de jogilag is megelőzi. Főszabály szerint tehát, ha a hangoskodás, vagy egyéb zaj a lakásunk használatát zavarja, úgy egy éven belül először a jegyzőhöz kell fordulnunk birtokvédelemért, és ennek keretében kérhetjük a zavarás, hangoskodás megszüntetését, illetve a birtoksértő eltiltását a további zavaró tevékenységtől. A jegyző az eljárás során jogkérdésben - így a szomszédjogi igényekről - nem dönthet.
A jegyző - határozatával - a birtoksértőt eltiltja a zavaró magatartásától, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a birtokos nem volt jogosult a birtoklásra, vagy a zavarást tűrni volt köteles. A határozatot annak meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani, még akkor is, ha bármely érdekelt fél a bíróság előtt keresetet indított. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de annak megváltoztatását bármelyik fél 15 napon belül kérheti a bíróságtól.
A birtokvita három esetben kerülhet bíróság elé. Egyrészt, ha a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél - a fentiek szerint - a határozat megváltoztatását kéri, másrészt a zavarás megszüntetése egy év eltelte után már csak közvetlenül a bíróságtól kérhető, illetve harmadik esetben, ha a konkrét ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, és ezért közvetlenül a bírósághoz kell fordulnunk. A birtokperekben a bíróság már nemcsak az eredeti birtokállapot tényei alapján dönt, hanem jogkérdést is vizsgál, és a szomszédjog szabályai szerint dönt arról, hogy a kifogásolt magatartásra szomszédunk jogosult volt-e, illetőleg, hogy azt kötelesek lettünk volna-e eltűrni. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
