Feljelentés ismeretlen tettes ellen – Eladó a gödör
Bonyolult jogi, mondhatni, patthelyzet állt elő a XVII. kerületi Naplás-bányák ügyében. Mint korábban beszámoltunk róla, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség változtatási tilalmat rendelt el a 70 hektáros területen. Ez azt jelenti, hogy nem lehet folytatni a szeméttel teli bányagödrök tömedékelését, illetve a terület rekultivációját.
A XVII. kerületi önkormányzat fellebbezett a döntés ellen, a másodfokon eljáró környezetvédelmi főfelügyelőség azonban nem foglalt állást, hanem a bírósághoz továbbította az iratot. Mivel államigazgatási eljárásról van szó, a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem tartotta illetékesnek magát, és visszaküldte az anyagot a főfelügyelőséghez. A XVII. kerületi önkormányzat most a döntésre vár: a főfelügyelőség vagy jóváhagyja, vagy megszünteti az első fokon eljáró hivatal határozatát, és új eljárásra kötelezi. Az önkormányzat vezetői azonban leszögezték: ha harminc napon belül nem kapják meg az erről szóló iratot, beperelik a főfelügyelőséget. A Naplás-bányák ügye ugyanis ez idő alatt tapodtat sem haladhat előre, holott az önkormányzat már szerződést kötött a tömedékelésre és az azt követő rekultivációra a Kordély Bt.-vel, amely azonban így nem kezdheti el a munkát.
A XVII. kerületi, lakott terület közelében lévő, bizonytalan eredetű hulladékkal telített Naplás-bányák rengeteg bosszúságot okoznak a helyieknek. A nyolcvanas-kilencvenes években a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. elődje használta szemétlerakónak a bányagödröket, a kerület akkori vezetői egyezkedtek is a rekultivációról, 1994-ben azonban megszakadtak a tárgyalások. 1996 és 1998 között – állítja Kiss Lajos alpolgármester – további 20-25 ezer köbméter szemetet helyeztek el a területen engedély nélkül. Az illegális lerakás bevételtől fosztotta meg az önkormányzatot, emellett fogalmuk sincs róla, mi mindenféle található ott. Márpedig a szakvélemények szerint, ha van veszélyes hulladék a gödrökben, az időzített bombaként veszélyezteti a Rákos-patak vízgyűjtő területét, és a közeli védett természeti értékeket. Az önkormányzat – Kiss Lajos állítása szerint – megbízottja tanácsára 1996-ban belement egy kétes kimenetelű üzletbe: megvásárolta az egyik 4,7 hektáros gödröt, valamint vállalta a teljes terület – 70 hektár – rekultivációját. Erre a célra alapították a tiszavirág-életű Naplás Kht.-t, amely harminckétmillió forintot kapott volna a rekultivációért, és keresett volna a feltöltéssel is – fejtegeti Kiss Lajos –, ami meglehetősen előnytelen üzlet az önkormányzat számára.
Mivel a rekultiváció nem történt meg, a Naplás Kht.-t megszüntették az önkormányzat új vezetői. Saját gödrét a kht. 1999-ben végre körbekerítette, addig ugyanis ott bárki lerakhatott szemetet.
A feltöltés jogát megpályáztatták: az első pályázat nyertese, a Saho Kft. visszalépett. A második pályázat nyertese, a Kordély Bt. viszont a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határozata miatt nem kezdheti el a munkát, mert a hulladéklerakó tevékenységet folytatóknak jelenleg nincs engedélyük, és a megfelelő védelemről sem gondoskodtak.
Emellett a környezetvédelmi felügyelőség egyetemlegesen kötelezte a gödrök tulajdonosait a terület részleges környezetvédelmi felülvizsgálatára, azaz – egyebek között – hatástanulmányt kell készíteniük arról, milyen szemetet raktak le a helyszínen. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint ugyanis az illegális tevékenyégért való felelősség – amíg a vétlenség nem bizonyított – az ingatlanok összes tulajdonosát és használóját egyaránt terheli. Kiss Lajos úgy véli: egyértelmű, hogy az önkormányzatnak annak idején nem lett volna szabad megvásárolnia a 4,7 hektáros gödröt. A Naplás-bányák ügyét tárgyaló testületi ülésen – az utóbbi öt-hat év vaskos dokumentációját átnézve – a képviselő-testület elfogadta az előterjesztést, mely szerint az önkormányzat feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az őt ért anyagi kár, például az illegális feltöltés folytán elmaradt haszon miatt. Kiss Lajos alpolgármester hozzátette: a Kordély Bt. 2002. január 31-ig tartó szerződése lejár, ezért az “átkos gödröt” pályázat útján, a terhekkel együtt, minél hamarabb értékesíteni szándékoznak.
Ty. K.
