A hulladékégetés elleni országos akcióhétre immáron harmadik alkalommal kerül sor Magyarországon. Az eseményhez számos vidéki település civil szervezete csatlakozott. A Hulladék Munkaszövetség tegnap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előtt szervezett látványos kötélhúzást, ahol az NFÜ képviselője a hasznosítók csapatát erősítette.
Az izgalmas mérkőzés részletei >>>
Az elmúlt években készült stratégiai anyagok, operatív programok, fejlesztési tervek mind a munkahelyteremtés, a versenyképesség és – elvi szinten – a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozzák.
– Az újrahasznosítás több munkahelyet teremt, mint a hulladékégetés, hosszú távon versenyképesebb és fenntarthatóbb rendszer is, hiszen az anyagokat ismét nyersanyagként használja fel, így több energiát nyer vissza, mint amennyit a hulladékégetők produkálni tudnak.
– A hasznosítás olcsóbb, mint az égetés – a beruházás és az üzemeltetés tekintetében is. A lakosságnak nem mindegy, hogy mennyi szemétdíjat kell majd fizetni a hulladékkezelés költségeinek fedezésére!
A gyakorlatban mégis inkább a hulladékégetők terveiről hallunk, és nem az újrahasznosítás erőteljes állami segítését, támogatását tapasztaljuk. Az uniós hulladékgazdálkodási támogatások jelentős részét akarják égetők építésére fordítani, és ez nem szolgálja az ország érdekeit. Ha az állam megújuló energiaforrásként tekint a szemétre, és kedvező áron veszi át az égetők által termelt áramot, gomba módra fognak szaporodni az égetők (az államilag támogatottak mellett a magánépítésűek is). A csatlakozó szervezetek szerint a hulladékgazdálkodásra fordítható uniós forrásokat nem hulladékégetőkre, hanem újrahasznosításra és más hulladékcsökkentő programokra kell fordítani.
Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégető üzemel. Ám minden jel arra mutat, hogy az uniós forrásokból több új kommunális égető is épül majd, miközben az újrahasznosító háttéripar kialakulását nem segíti kiemelten a szaktárca, a Kormány. A hulladékcsökkentő beruházásokat is kiemelt állami támogatásban, ösztönzésben kellene részesíteni – a piaci feltételek között maguktól kezdetben nem lesznek versenyképesek, de még életképesek sem. A kommunális hulladékégetők megépítése viszont hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére.
A HuMuSz szerint az égetés helyett a megelőzésre, az újrahasználatra, az anyaghasznosításra és a komposztálásra kell alapozni hulladékgazdálkodásunkat.
A hulladékégetés társadalmi-gazdasági hatásáról:
A hulladékégetők rendkívül tőkeintenzív beruházások. Egy 100 ezer tonna kapacitású égető költsége elérheti a 30 milliárd forintot. Egy ilyen létesítmény összesen 120 főt alkalmaz, azaz egy munkahely bekerülési költsége eléri a 250 millió forintot. Ugyanezen összegből és ugyanekkora hulladékmennyiséggel számolva a hasznosítás tízszer annyi munkahelyet teremt.
A hulladék NEM megújuló energiaforrás, az elégetésével termelt energia tehát nem minősülhet megújuló energiának, az égetésben érdekeltek minden ellenkező állítása ellenére sem. Ha az állam megújuló energiaforrásként tekint a szemétre, és kedvező áron veszi át az égetők által termelt áramot (ahogy ezt most teszi), nem csoda, ha több cég is üzletet lát ebben, és hulladékégető építését tervezi.
A hulladékok újrahasznosításával nem csak azok energia/hőtartalma hasznosul, hanem a termékek előállításába, az alapanyag kibányászásába, feldolgozásába belefektetett energia is. Az újrafeldolgozás során is használunk energiát, többnyire fosszilis tüzelésű erőművekből. Egy anyag újrafeldolgozása során azonban sokkal kevesebb energiát kell felhasználni, mint a nyersanyag bányászata és feldolgozása során. Számos tanulmány mutatta ki, hogy az újrafeldolgozással több energiát takarítunk meg, mint amennyit égetés során vissza tudunk nyerni. Egy kanadai tanulmány például az alábbi adatokat tartalmazza az újrafeldolgozás energiamegtakarításáról (az égetéshez képest – ld. 1. táblázat).1 A megtakarítások akkor is érvényesek, ha beszámítjuk az újrafeldolgozás során szükséges szállítás energiaigényét is, ez utóbbi ugyanis összességében elhanyagolható.
Az újrafeldolgozás energiamegtakarítása az égetéshez képest
Anyagfajta Megtakarított energia
Papír 3-szoros
Műanyag 5- szörös
Textil 6-szoros
Étel és kerti hulladék Nincs
Az egyes anyagfajtákra készült tanulmányok szintén hasonló eredményeket mutatnak. Tizenegy, papírhulladékok kezeléséről szóló tanulmány közül 10 azt állítja, hogy az újrafeldolgozás összességében kevesebb energiát igényel, mint az égetés. Bizonyos papírok (pl. újságpapír) és a műanyagok esetén a lerakás is jobb megoldás mint az égetés, mert így az anyagban levő szén a lerakón marad, és égetés során nem jut a légkörbe.2 A Brit Műanyag Szövetség tanulmánya is arra a következtetésre jut, hogy a műanyag poharak újrafeldolgozása energiagazdálkodás szempontjából jobb megoldás az égetésnél. 3
Az éghajlatváltozás szempontjából az újrafeldolgozás jobb megoldás, mert kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár. Az Európai Bizottság megbízásából az AEA Technology 2001-ben egy jelentést készített azzal a céllal, hogy a klímaváltozás hatásairól tájékoztassa az EU-szintű hulladékpolitika illetékeseit. A jelentés készítői a különböző hulladékkezelési módokat összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a szilárd települési hulladékok (papír, fém, textil, műanyag, szerves anyag) esetében a forrásnál történő különválogatás, és az azt követő újrafeldolgozás vagy a komposztálás okozza a legkevesebb nettó üvegházgáz kibocsátást.
A Föld Barátai szervezet megbízta az Eunomia Kutató és Tanácsadó céget azzal, hogy vizsgálja meg a különféle hulladékkezelési módokat a klímaváltozás szempontjából. Az elkészült tanulmány egyik fő következtetése, hogy az újrafeldolgozás ebből a szempontból is kedvezőbb hulladékkezelési eljárás, mint az égetés. Az angol nyelvű tanulmány elérhető a www.humusz.hu/klima oldalról is (Hulladékégetés és klímaváltozás). Az újrafeldolgozás további előnye, hogy nem igényel feltétlenül nagy központosított rendszereket, hanem helyi szinten is megvalósítható, ami csökkenti a szállítás okozta környezeti terhelést. A fenntarthatóság szempontjából a hulladék újrafeldolgozása a kedvezőbb megoldás, mert az anyagáramot körforgásban tartja, és így nem igényel újabb és újabb nyersanyagot és energiahordozókat.
Az égetés a hulladékokat nem tünteti el teljesen, hanem átalakítja légszennyező anyagokká, és toxikus salakká, ezáltal az anyagok körforgását megakadályozza.
Több szakmai szervezet (Francia Közegészségügyi Intézet, Brit Környezet-egészségügyi Orvosok Társasága) tanulmánya kimutatta, hogy az égetők környékén élők körében gyakoribbá válnak a daganatos megbetegedések. Ld pl.:
http://www.humusz.hu/hirek/1835
http://piromania.info/letoltheto
Állásfoglalás a hulladékégetés alternatíváinak támogatásáról
Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégető üzemel. Minden jel arra mutat azonban, hogy az uniós forrásokból több új kommunális égető is épül majd, miközben a hazai újrahasznosító háttéripar kiépülését nem segíti kiemelten a szaktárca, a Kormány.
A hulladékcsökkentő beruházásokat kiemelten kellene ösztönözni, hiszen enélkül – a piaci feltételek mellett – nem lesznek versenyképesek (a kezdeti fázisban). A kommunális hulladékégetők megépítése viszont hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére.
Éppen ezért hulladékgazdálkodásunkat a hulladékégetés helyett a megelőzésre, az újrahasználatra, az anyaghasznosításra és a keletkezés helyén való komposztálásra kell alapozni.
Az újrahasznosítás több munkahelyet teremt, mint a hulladékégetés. Emellett hosszú távon versenyképesebb és fenntarthatóbb rendszer is, hiszen az anyagokat ismét nyersanyagként használja fel, így több energiát nyer vissza, mint amennyit a hulladékégetők produkálni tudnak. A hasznosítás olcsóbb, mint az égetés, mind a beruházás, mind az üzemeltetés tekintetében. Az újrafeldolgozás további előnye, hogy helyi szinten is megvalósítható, nem igényel nagy, központosított rendszereket, így csökkenthető a szállítás okozta környezeti terhelés. A klímaváltozás szempontjából az újrafeldolgozás jobb megoldás az égetésnél, mert összességében kevesebb üvegházgáz kibocsátással jár.
Több szakmai szervezet, közegészségügyi intézetben dolgozó orvoscsoport hívta fel a figyelmet az égetők káros egészségügyi hatására és az égetők környékén élő emberek körében gyakoribbá váló daganatos megbetegedésekre.
Az állam jelenleg kedvező áron veszi át az égetők által termelt áramot, noha a hulladékok NEM tekinthetők megújuló energiaforrásnak. Égetésük energetikai mérlege a legtöbb esetben negatív vagy igen csekély hozadékkal jár. Az ilyen alkalmazások és technológiák a fenti logika alapján a hazai szabályozás szerint nem részesülhetnek a megújuló energiatechnológiák preferált átvételi áras támogatásban. Annál is inkább, mert ez a hulladékgazdálkodási irányelvekkel, prioritással sem összeegyeztethető.
Az uniós hulladékgazdálkodási támogatások jelentős részét akarják égetők építésére fordítani. Ez nem szolgálja az ország érdekeit. Szentgotthárdon, Hajdúböszörményben, Várpalotán és más érintett településeken a tervezett hulladékégetők elleni tiltakozásban már eddig is több ezer ember vett részt.
Mindezeket figyelembe véve a csatlakozó szervezetek azt várják az illetékes állami szervektől, hogy a hulladékgazdálkodásra fordítható uniós források megpályáztatása során az újrahasznosításról, újrahasználatról, megelőzésről és komposztálásról szóló programok megszületését erőteljesen ösztönözzék.
2007. szeptember 11. Hulladék Munakszövetség
Csatlakozó szervezetek:
Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport
Békés Megyei Zöld Kör
Bodrog Egyesület
Csalán Környezetvédő Egyesület
Domberdő Természetvédelmi Egyesület
Dorogi Környezetvédelmi Egyesület
Dráva Szövetség
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Esztergomi Környezetkultúra Egyesület
Fauna Alapítvány
GATE Zöld Klub Egyesület
GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Miskolc
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózat
Középkertért Egyesület
Lanius Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
Messzelátó Egyesület
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
Ökológia Studió Alapítvány
Pannon Szövetség
Pécsi Zöld Kör
Pipacs Egyesüset
Polaris Egyesület
Programváltozatok a Vidékfejlesztésért Civil Szövetség
Reflex Környezetvédelmi Egyesület
Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
Tisza Klub
Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány
Védegylet
Zöld Akció Egyesület
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Kör
Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédő Egyesület
