A rovat kizárólagos támogatója

Malajzia gyors ütemben irtja az erdeit, hogy helyet csináljon az olajpálma-ültetvényeknek. Malajzia a világ második legnagyobb pálmaolaj-termelő országa. A erdőpusztítás különösen Borneó szigetén kiterjedt.

Rohamtempóban irtja a tőzegmocsár-erdőket, hogy bővítse a pálmaolaj-termelést – mondja a Wetlands International (a vizes élőhelyeket védő nemzetközi szervezet) és a holland Sarvision Intézet. “Ha nem állítjuk le ezt a trendet, az évtized végére egyetlen erdő sem marad a szigetnek ezen a vidékén” (Malajzia Sarawak államában) – állítja jelentésében a természetvédő szervezet. A jelentésben kifejtik, hogy 2005 és 2010 között csaknem 353 000 hektárnyi, kivételes fajgazdagságú tőzegmocsár-erdőt vágtak ki Malajziában, hogy olajpálmát ültessenek a helyén.

“Mindössze öt év alatt, Sarawak állam erdeinek 10 százalékát, és a tőzegmocsár-erdők 33 százalékát számolták fel. A teljes erdőirtás 65 százalékának helyén ma olajpálma nő”- áll a jelentésben. Megállapítják, hogy a kormányzat nem rendelkezik megbízható adatokkal sem a földhasználat mikéntjéről, sem a talaj típusáról, sem az erdőirtásokról.

A pálmaolajat gyártó cégek Malajziában is, Indonéziában is, egyre erősebb nyomás alatt vannak a nyugati óriásvállalatok részéről, hogy terjeszkedjenek és növeljék a termelést. De a legnagyobb vásárlóik nem ők, hanem India és Kína, akik a pálmaolajat (inkább pálmazsírt, mert nem folyós, olaj-állagú, hanem szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradék) főzésre, sütésre, sütemények, kozmetikumok készítésére használják – és, természetesen, bioüzemanyagot (biodízelt) gyártanak belőle. Malajzia a világ pálmaolaj-termelésének 45 százalékát adja.

A malajziai kormányzat hivatalos adatai nem megbízhatóak – állítja a természetvédő szervezet, a Sarvision intézet távérzékeléssel (műholdas rendszer segítségével) begyűjtött adataira támaszkodva. A hivatalos adatok szerint Malajzia olajpálma-ültetvényei közül mindössze 8 – 13 százalék keletkezett tőzegláp-erdő helyén (aminek a kiirtása rendkívül nagy CO2 kibocsátást eredményez), ez az érték – ugyancsak a hivatalos adatok szerint – Sarawak államban 20 százalék. A Wetlands International vizsgálatai és a Sarvision Intézet műhold-felvételei, a meglevő adatokkal és helyszíni szemlékkel kombinálva mást mutatnak.

“Vizsgálataink szerint a malajziai olajpálma-ültetvények 20 százaléka lecsapolt tőzegmocsár erdők helyén létesült. Sarawak államban ez eléri a 44 százalékot. Ha csak az új ültetvényeket nézzük, melyik létesült tőzegmocsár-erdő helyén, az arány még ennél is nagyobb.”
A jelentés figyelmeztet, hogy az erdőirtás olyan ritka, bennszülött fajok létét veszélyezteti, mint a borneói törpe elefánt, a szumátrai orrszarvú és a borneói felhős leopárd (közepes méretű macskaféle, hossza kb. 55-110 cm, súlya 15 és 23 kg között, nevét a sötét peremű, tojásdad ‘felhőfoltokról’ kapta, amelyek a bundáját díszítik).

Az erdők kivágása, főként a tarra vágás, a mély tőzegmocsarak lecsapolása és kiégetése a felelős az összes, emberi tevékenységből a légkörbe jutó üvegházgáz-kibocsátás 10 százalékáért. Malajzia pálmaolaja, amit a lecsapolt mocsarak helyén – 510 000 hektáron – termel, 20 millió tonna CO2 kibocsátást okoz évente.

A természetvédő csoport figyelmeztetett, hogy azonnal fel kell hagyni a tőzegmocsár-erdők kiirtásával, és az Európai Unió véget kell, hogy vessen a bioüzemanyagok anyagi támogatásának.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás