Április elsején a tó vízszintjére vonatkozó szabályozási sáv alsó értéke 85 centiméter, miközben tegnap 82 centis vízállást mértek, tehát az elmúlt csapadékszegény napokban bekövetkezett párolgásveszteség miatt szabályozási minimumszint alá került a vízszint.
A hivatalos szabályozási minimumszint alá került a Balaton vízszintje, a vízgyűjtő területekről évek óta kevesebb víz folyik a tóba, mint korábban, szükség van komoly kutatásokra a témában – erre kívánja felhívni a figyelmet a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a jövő hónapban induló, neves kutatókat felvonultató konferenciasorozatával.
Csonki István, az igazgatóság vezetője szerint április elsején a tó vízszintjére vonatkozó szabályozási sáv alsó értéke 85 centiméter, miközben tegnap 82 centiméteres vízállást mértek, tehát az elmúlt csapadékszegény napokban bekövetkezett párolgásveszteség miatt szabályozási minimumszint alá került a vízszint. Az év első hónapjaiban mintegy 100 milliméternyi csapadékkal kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál a tó vízgyűjtő területén, amelynek pótlódására egyenlőre nincs sok esély. Ez előrevetíti, hogy a szezonban alacsony vízállásra kell számítani, ami nyár végére 50-60 centiméter körül is alakulhat.
Csonki István hangsúlyozta: az igazi probléma nem is a mostani alacsony vízszint, vagy a csapadékszegény időjárás, hiszen ilyenre volt már példa, hanem az, hogy az 1970-es évek óta a csapadékhiány mértékét lényegesen meghaladó arányban csökkent a vízgyűjtő területről befolyó víz mennyisége, azaz a korábbiaknál jóval kevesebb víz érkezik a Balatonba. Ennek egyelőre a szakemberek sem tudják az okát. Példaként említette, hogy a Balaton legfőbb befolyójának számító Zala folyó vízhozamának korábban 70 százaléka, az utóbbi években már csak 50 százaléka kerül mérhetően a tóba. (Erre nem ad magyarázatot, hogy a Kis-Balaton jó tíz évvel ezelőtt megnövelt területe miatt megnőtt a párolgási veszteség is, éves szinten 3-4 centiméternyi vízszintet elvéve a Balatontól.) Mielőbb komoly kutatásokat kellene végezni az okok kiderítésére, hiszen csak az objektív tények ismeretében lehet bármilyen intézkedést hozni, illetve a folyamatokat lassító, vagy megfordító beruházásokról dönteni – figyelmeztetett a szakember.
A vízügy nem titkolt célja a konferenciasorozattal, hogy az önjelölt Balaton-tudósok nyilatkozataival szemben hiteles adatokkal, és neves szakemberek véleményével ismertesse meg az érdeklődőket, döntéshozókat a tó múltjával, jelenével, várható jövőjével kapcsolatban, továbbá felhívja a figyelmet, hogy szükség van komoly kutatásokra a témában. (MTI)
Zöld vélemény a vízpótlásról
Komoly kutatásra – úgy általában – mindig nagy szükség van. Ezzel egyet lehet érteni, ám a többivel nem, mert vannak kérdések, amikre válasz kutatás nélkül is adható. Ilyen dolog a Balaton vízszintjének úgymond csökkenése (ld. ábra). Ha tavaly, mikor extremálisan kevés volt a csapadék (országos átlagban csak 404 mm!), nem engedtek volna le annyi vizet a Sión, mint amennyit leengedtek, akkor ma nem kellene föltenni a kérdést, hogy "Honnan pótoljuk?". "
Balaton vízszint változás
A 2003-as minimumkor folytak komoly kutatások a vízpótlásról, eredményüket a Vízügyi Közlemények különszámában tették közzé (Vízügyi Közlemények, különszám: "A Balaton", szerk.: Dr. Szlávik Lajos, Budapest, 2005, 480 oldal).
Összegző megállapítása: "A 2003-ban elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy a Balaton alacsony vízállása meghatározóan a természeti tényezők következménye, ezért a tó vízmennyiségének műszaki beavatkozásokkal történő pótlását környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontok nem indokolják."
Kapcsolódó anyagok:
