A nemrég alakult Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet „Országomat euróért” címmel elemzést készített a magyar termőföld kapcsán kialakult helyzetről. 2014-ben lejár az európai uniós polgárok földvásárlására vonatkozó magyar moratórium, melyet az EU engedélyezett számunkra 7+3 évre, ám a jogi és szabályozási lépéseket most kell megtennünk.
Termőföldünk védelme szempontjából a 24. órában vagyunk, egyrészt 2014. május 1-e közeledése miatt, másrészt, mert a tiltás ellenére az elmúlt húsz év során már egymillió hektárnyi, két megyényi (!) föld kerülhetett zömmel zsebszerződések útján idegen tulajdonba. A külföldiek további térnyerése már nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, foglalkoztatási és szociális válsághoz, erősödő pénzkiáramláshoz vezet a magyar vidéken. A helyzet azért is tragikus, mert megfelelő birtokszerkezettel, kellő termelési színvonallal a magyar mezőgazdaság 17 millió ember ellátására lenne képes, a válságban lévő gazdaságunk kitörési pontja lehetne.
Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az uniós polgárok földvásárlása teljesen nem zárható ki, csak az unióból való kilépésünk árán. Azonban lehetőségünk van a nyugat-európai, földvédelem terén sikeres szabályozások tapasztalatai alapján egy olyan hazai rendszert kialakítani, ami nagyrészt kizárhatja a spekulatív tőkét a magyar mezőgazdaságból. Sorra veszi a nyugat-európai mezőgazdasági jogi, piaci szabályozások főbb vonalait, különös tekintettel a tulajdonlásra, földbérletre, gazdálkodási formára, illetve az üzemméretre vonatkozókat. Politikusaink gyakran példálóznak a dán modellel, mint követendő példával, azonban egyik fontos elemét, a helybenlakás intézményét komoly támadások érték. A rendkívül központosított francia agrárszabályozás jó alap lehet, de anyagból nem hagyták ki az osztrák, olasz és német példákat sem. A kutatás itt megtekinthető.
Vagy letölthető: Helyzetkép a magyar termőföld védelméért (2,8 MB pdf)
