A Fejér megyei elemzés után immár nyilvános Ángyán József tanulmánya a dél-borsodi mezőségi földbérleti pályázatok vizsgálatáról is. A rendszer működésének újabb állatorvosi lova.
Ángyán József levele és elemzése a Borsodi Mezőség állami földbérleti pályázatairól és azok eredményeiről megjelent a a "Kié legyen a föld?" honlapon.
A volt államtitkár így kezdi levelét: A Fejér megyei elemzés és annak nyilvánosságra kerülése a közvéleményben nagy visszhangot keltett. Hatására élénk társadalmi vita alakult ki arról, hogy kihez is kerül és kihez kellene, hogy kerüljön az állami földek tartós bérleti joga. A kormányzat – az elemzés tényeinek ellenére is – váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben. A kritikákkal kapcsolatban visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz, mondván: „A kutya ugat, a karaván halad!” Ám egyre több -a hivatalos nyilatkozatokat cáfoló – elemzés, tény lát napvilágot. Mindezektől indíttatva elkészítettem az állami földbérleti rendszer értékelésének tényeken alapuló, második esettanulmányát.
Választásom azért esett a Borsodi Mezőségre, mert az ott lezajlott földbérleti pályázati folyamat több szempontból is „példa értékű”, a rendszer működésének újabb állatorvosi lova, amely a Fejér megyei elemzésen túlmutató, további szempontokra is rávilágít, fontos tanulságokkal szolgál.
Az összeállítást az Országgyűlés és a FIDESZ-KDNP frakciószövetség vezetéséhez, illetékes kabinetjéhez továbbá képviselőtársaimhoz is eljuttattam. Nos, ezt a második elemzést is szeretném most Veletek és a nyilvánossággal is ugyanazon a "Kié legyen a föld?" honlapon keresztül megosztani, szíves tájékoztatásul ezúton közreadni, amely mindig következetesen, megalkuvást nem tűrő módon kiállt a magyar föld védelme és a magyar gazdatársadalom, a gazdálkodó családok és a vidéki közösségek értékei és érdekei mellett.
A jelen elemzés tovább erősítette a korábbi, Fejér megyei vizsgálat alapján kialakuló – számomra már akkor is döbbenetes – képet, és azt az elkeserítő következtetést, hogy a földbérleti pályáztatás bevezetett rendszere elfogadhatatlan, védhetetlen, az általunk hirdetett birtokpolitikai elvekkel teljességgel ellentétes eredményekre vezet! A helyben lakó gazdálkodó családoknak, a fiataloknak illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak esélyt sem ad a rendszer a földhöz jutásra.
A tanulmány itt is olvasható: Ángyán József esettanulmánya Borsodi Mezőség (373 KB pdf)
Kérdések a tanulmány végén:
1. A fenti eredmények, tények hogyan egyeztethetők össze azzal az NFA-törvényben is rögzített és hirdetett birtokpolitikai alapvetéssel, hogy a helyben lakó gazdálkodó családokat akarjuk állami földbérlethez juttatni?
2. Miért nem beszél a VM vezetése a helyi gazdaközösséggel együtt, példa értékűen kialakított, első fordulós földbérleti pályázatról, és visszavonásának tényleges okairól?
3. Hogyan kommunikálhatja a VM és az NFA vezetése, hogy az állam egy-egy nyertes pályázónak 15 -20 ha földbérletet juttat, miközben ez az érték a valóságban a Borsodi Mezőség példája szerint a 100 ha fölötti területhez jutott 7 érdekeltség esetében 330! ha, az összes 20 nyertes érdekeltségnél közel 139! ha, de a 100 ha alatti területhez jutott 13 érdekeltég esetében is átlagosan 36 ha?
4. Hogyan hallgathatja el a VM és az NFA vezetése, hogy egy érdekeltség nem csak egy, hanem akárhány blokk bérleti jogát is elnyerheti, így arról, hogy egy-egy pályázónak mennyi földterület bérleti jogát sikerül megszereznie, arról a meghirdetett blokkok mérete nem mond semmit?
5. Miért hallgatja el a VM vezetése, hogy az eddig bérbe adott területek messze túlnyomó többségét – Fejér megyében 87! %-át 8, a Borsodi Mezőségben 83! %-át 7 – összesen 15 nagy érdekeltség szerezte meg? Ezekről az érdekeltségekről miért nem esik szó?
6. Miért nem lehet megismerni az adott bérleti egységre beadott pályázatokat, az azokban szereplő üzleti terveket, (amelyek önmagukban az adható pontok több mint 40!! %-át adják), a pontozás eredményét, és a pályázók ez alapján kialakuló rangsorát?
7. Hogyan lehetséges az, hogy a problémákra vonatkozó – tömegesen és több körből érkező – jelzések ellenére sem változtat a vidékfejlesztési kormányzat a földbérleti pályáztatás rendszerén, és a napvilágra kerülő tények megalapozott cáfolása helyett „a kutya ugat, a karaván halad” típusú, arrogáns nyilatkozatokat tesz?
8. Hogyan juthatnak egyes érdekeltségek több száz hektáros bérleti területhez, amely már önmagában is többszörösen meghaladja a családi gazdálkodás (átlagosan 40-50! hektáros méretű gazdaságokra és persze szövetkezésükre épülő) európai modelljének megfelelő gazdaságméretet, miközben a helyben lakó, gazdálkodó családok tömegei alig vagy egyáltalán nem jutnak földbérleti lehetőséghez?
9. Miért nem lehet sehol és semmilyen formában kifogást emelni, fellebbezni az eredmény ellen? Miért nincs az eljárásban semmiféle jogorvoslati lehetőség?
10. Miért nem lépett fel az NFA azokkal a megbízási szerződéses földhasználókkal szemben, akik – figyelmen kívül hagyva a szerződés azon kikötéseit, hogy „a következő gazdasági évet és növénytermesztési ciklust nem készíthetik elő, és mezei leltár megtérítésére nem tarthatnak igényt” – a szerződés lejárta előtt néhány héttel a területeket őszi kultúrákkal vetették be?
11. Teljesítették-e az előző pontban nevezett megbízottak azt a szerződésben rögzített követelményt, hogy „a megbízási szerződés megszűnésekor kötelesek az érintett földrészleteket a megbízó (NFA) birtokába visszaadni”? Ennek kapcsán az NFA végzett-e az eljárásrendnek megfelelő helyszíni szemlét, és állított-e ki a területek visszaadásáról igazolást?
12. Mikor, hol és milyen formában hozza az NFA tételesen, földrészletenként nyilvánosságra, hogy miért nem került pályázati kiírásra az a több mint 30 ezer hektár, amelynek már 2010 októberében lejárt a bérleti szerződése?
13. Mikor, hol és milyen formában hozza az NFA nyilvánosságra, hogy e lejárt bérleti szerződésű területeket kinek és milyen feltételekkel adta 2011-ben, majd 2012-ben is megbízási szerződés keretében használatra?
14. Mikor hirdet nyilvános pályázatot az NFA a most ismét „termőföld hasznosításra irányuló megbízási szerződéssel” – zömében a régi használóknak és már sokadszor – ismét bérbe adott mintegy 34 ezer hektár állami földterületre?
Kép forrása: varanus.blog.hu
Kapcsolódó anyagok:
LMP: tegyék nyilvánossá az állami földbérleti pályázatokat
Budai szerint nincsenek föld-oligarchák
Helyzetkép a magyar termőföld védelméért
Zárójelentés a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet új honfoglalásáról
