A rovat kizárólagos támogatója

November 1-jétől 11,1 százalékkal csökken a lakossági gáz, az áram és a távhő ára az Országgyűlés döntése értelmében. Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára tavaly decemberhez képest összesen 20 százalékkal mérséklődik. A Levegő Munkacsoport szerint a rezsicsökkentés nem megoldás.

A parlament két héttel ezelőtt, október 14-én döntött az újabb rezsicsökkentésről. A törvényjavaslatot a fideszes Németh Szilárd nyújtotta be a parlamentnek. Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára arról is határozott, hogy az egyetemes földgázszolgáltatókra terhelik a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedések múlt év decemberében kezdődtek.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2012. december 6-án bejelentette: 2013. január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára. A politikus közölte: a gáz- és áramár csökkentéséről a kormány végleges döntést hozott. Jelezte, hogy mindez 3,8 millió családi otthont érint, a családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet. Hozzátette: az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni.
Lázár János arról is beszélt, hogy az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés, amely a távfűtés árára is kedvező hatással lesz.

A rezsicsökkentés következő lépésében, 2013. július 1-én csökkentek a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak, emellett olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is.
Az Országgyűlés 2013. április 29-én döntött a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentéséről július 1-jével. A jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest csökkentek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért – 2014. december 31-éig – a 2012. áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.
A fideszes Németh Szilárd és Ékes József javaslatára elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha ez elmarad – és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.
A szennyvízszippantás árának 10 százalékos csökkentéséről június 21-én döntött a parlament Németh Szilárd javaslatára. A döntés értelmében július 1-jétől a szennyvízszippantásért mindenütt tíz százalékkal kevesebbet kell fizetni a január 31-i árakhoz képest. A díjcsökkentésről a szolgáltatóknak részletes tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleknek, és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is igazolniuk kell az előírtak teljesítését.

Az Országgyűlés június 3-án fogadta el a földgáztörvény módosítását, amelynek értelmében július 1-jétől a vezetékes, a tartályos és a palackos propán-bután- (PB-) gáz is hatósági áras és 10 százalékkal olcsóbb lesz. Szintén július 1-jével feleződött a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 1 egységnyi munkaráfordításának az ára. A kémények ellenőrzésekor az egységnyi ráfordítás eddig 4 ezer forint volt, a módosítás után 2 ezer forint lett. A kéményseprés árát kormányrendelet határozza meg. A kéményellenőrzés tartalma nem változik: az műszaki felülvizsgálatból és az összekötő elemek ellenőrzéséből, tisztításából áll.
További lépésként a 2013. október 30-án Németh Szilárd bejelentette: a közműszámlák egységesítését javasolja a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja. A kormánypárt szakpolitikusa elmondta: a szabályokat törvény rögzíti majd. A várhatóan 2014. január 1-jétől hatályos új rendszerben egységesek, egyszerűek, átláthatóak, mindenki számára megérthetőek lesznek a számlaképek – közölte Németh Szilárd.
"Meg fogjuk határozni színekkel az egyes szolgáltatások területét, hogy még könnyebb legyen az eligazodás, és meg fogjuk határozni még a betűméretet is" – mondta az országgyűlési képviselő, jelezve, hogy a jogszabály vonatkozik majd a gáz-, a villany-, a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási és a kéményseprési számlákra is. Hozzátette: lesz egy úgynevezett elsődleges számla, de emellett a szolgáltatók a továbbiakban is kötelesek lesznek kibocsátani a részletes számlát. (MTI)
 


A rezsicsökkentés nem megoldás

A Levegő Munkacsoport tudatában van annak, hogy a közüzemi díjak (energia, víz- és csatornaszolgáltatás, hulladék-elszállítás, kéményseprés) súlyos terhet jelentenek a háztartások nagy részének, és ezért elkötelezett ezen terhek csökkentése mellett. Ugyanakkor meggyőződése, hogy a mostani rezsicsökkentés szépségtapasz, amely a krónikus szerkezeti hibák elkendőzését szolgálja, és így nem is lehet tartós. Az elmúlt 20 év során bőségesen volt alkalmunk tapasztalni, hogy az országgyűlési választások előtt fél évvel a kormány (függetlenül attól, hogy éppen melyik párt volt hatalmon) elkezdi „megajándékozni” a választópolgárokat, akiknek aztán a választásokat követő három, három és fél évben annál súlyosabb megszorításokat kellett elszenvedniük. Most sem lesz másképp. Ezt mindenki beláthatja, ha végiggondolja a következőket.

A kormány által 2013 januárjában végrehajtott 10 százalékos, majd az újabb, novemberi 11,1 százalékos „rezsicsökkentés” nem az energia- és egyéb szolgáltatások költségeit csökkenti, hanem csupán ezek fogyasztói árait. A költségeket nem tükröző árakra viszont a jövőben többszörösen is ráfizet majd a lakosság. Minden voluntarista beavatkozás az árak alakulásába ugyanis ellentmond a gazdaság törvényeinek, és olyan káoszhoz vezet, amely miatt a jövőben növekednek a háztartások terhei is. A kormány által végrehajtott „rezsicsökkentés” sokkal több pénzt hagy a jómódú háztartásoknál, mint a szegényebbeknél. Ez – hozzáadódva a kormány egyéb, hasonló következménnyel járó intézkedéseihez – tovább súlyosbítja a rendszerváltás óta erősödő társadalmi feszültségeket, amelyek akár robbanáshoz, illetve (amit már most is tapasztalhatunk) tömeges kivándorláshoz vezethetnek. Igaz ez akkor is, ha sok alacsony jövedelmű családban a sárga csekkek havi összegének néhány ezer forintos csökkenése átmenetileg könnyít a mindennapok terhein.

A kormány a „rezsicsökkentését” részben azzal indokolja, hogy ezzel szünteti meg a külföldi cégek extraprofitját, amit kivisznek az országból. A jövedelemkiáramlás visszaszorításának szükségességét a Levegő Munkacsoport már régóta hangsúlyozza (annak idején éppen ezen veszély miatt ellenezte az energia- és egyéb közszolgáltatások külföldi kézbe adását), igencsak vitatható azonban, hogy ehhez érdemben hozzájárul-e a rezsicsökkentés. Külföldi tulajdonú közüzemi cégek elsősorban az áram- és gázszolgáltatás terén vannak. Ezek a cégek a korábbi években valóban jelentős összeget vittek ki az országból. Azonban a 2008-ban, majd 2010-ben rájuk kivetett és azóta is fennálló különadó korlátozta ezt a lehetőségüket. Ha azonban ennek ellenére mégis létezne ilyen jelenség, akkor azt további adókkal és egyéb szabályozással (például megfelelő karbantartási és költségcsökkentő korszerűsítési kötelezettségekkel) kell kordában tartani.

Összehasonlítva a villamosenergia és a földgáz árát az Európai Unió különböző országaiban, azt láthatjuk, hogy nálunk ezek az árak alacsonyabbak, mint a legtöbb uniós tagországban. (Különösen így van ez ha nem számoljuk az árba az áfát, amely viszont nálunk a legmagasabb.) Tehát kiemelkedő extraprofitról nem beszélhetünk, 20 százalékosról pedig, amennyivel a kormány összességében csökkenti a fogyasztói árakat, messze nem.

A „rezsicsökkentéssel” érintett egyéb közüzemi szolgáltatások (vízközmű-szolgáltatások, hulladékszolgáltatások) nagyrészt nem is külföldi kézben vannak, így esetükben nem lehet külföldre vitt extraprofitról beszélni. A nemegyszer többségi köztulajdonú cégek veszteségeit sok esetben az önkormányzatoknak kell fedezniük, így kevesebb pénz jut a lakosság érdekében végzett egyéb tevékenységeikre.
Úgy tűnik, leggyorsabban a szemétszállítás fog ellehetetlenülni a költségeket nem fedező hatósági árak miatt, amint azt mutatja, hogy több önkormányzatnál már megszűnőben van a szolgáltatás.

A „rezsicsökkentés” hatására lassul az energiahatékonysági beruházások megtérülése, és romlik a megújuló energiaforrások versenyképessége. A „rezsicsökkentés” tehát rendkívül méltánytalan mindazokkal szemben, akik az elmúlt években ilyen célokra fordították a pénzüket. Ugyancsak méltánytalan azokkal az innovatív vállalkozásokkal szemben, amelyek az energiahatékonyságot növelő vagy a megújuló energiatermelést elősegítő tevékenységek végzésére készültek fel. A jövőben kevésbé éri majd meg például felszerelni egy napelemet, mert hozzá viszonyítva ismét olcsóbb lett a vezetéken érkező áram. Kitolódik a megtérülési ideje az épületek felújításának vagy az áttérésnek korszerűbb fűtőberendezésekre. Így az eddiginél is kevesebben fognak majd ilyen beruházásokba belefogni.
Az alacsonyabb árak az energiafelhasználás növelésére ösztönöznek. Mivel Magyarország energiaellátása döntően importból történik, a „rezsicsökkentés” fokozza a jövedelmek kiáramlását az országból. Tehát éppen arra nem jó, amit a rezsicsökkentéssel állítólag meg akar akadályozni a kormány.

A rezsi tartós csökkentését nem az energiaárak és egyéb közüzemi díjak mesterséges leszállításával, hanem a hatékonyság javításával, illetve a takarékosság fokozásával, a pazarló fogyasztások megszüntetésével lehet elérni. (A pazarlás sokszor a pénzhiányból, kényszerűségből adódik, például többet kell fűteni, mert nincs pénz az épület szigetelésére.) Nagyrészt erre kellene fordítani az uniós és hazai támogatásokat. A gazdasági és egyéb szabályozókat pedig úgy kellene átalakítani, hogy azok minél hatékonyabb használatra, környezettudatos magatartásra és a hazai erőforrások alkalmazására ösztönözzenek. A korszerű, helyi erőforrásokra támaszkodó közszolgáltatásokkal a vásárlóerő helyben maradna, több munkahely jönne létre, és egyúttal a bérek jobban tudnák fedezni a megélhetési költségeket – áll a Levegő Munkacsoport közleményében.

Kapcsolódó anyagok:

Így döntené be az atom a rezsicsökkentést

Rezsicsökkentés zöld módon

Valódi rezsicsökkentés jól megválasztott készülékekkel

Az újabb rezsicsökkentésre is ráfizetünk

Rezsicsökkentés: 22 településen vége a szemétszállításnak?

Lehet-e nyerő a rezsiharc?

Fellebbent a fátyol Pakson-drága lesz és orosz

A közműszektor nyereségérdekeltség nélküli magyar modellje

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás