Vannak azonban örömhírek is, az egykor eltűnés közelben egyensúlyozó feketelábú albatrosz populációja szépen megerősödött.
A BirdLife idén is megjelentette Vörös Könyvét, amelybe védelemre szoruló madárfajok kerültek. Ilyen például a szub-szaharai területeken élő titokzatos fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár is, amely immáron a kihalás peremén egyensúlyoz. Az elmúlt években a magasan fekvő nedves füves rétek elpusztítása vezetett oda, hogy a bolyhosfarkú már csak egy lépésre van a kihalástól. A vizes területek nagy részét ugyanis lecsapolták, hogy a térségben nagyobb teret kaphasson a mezőgazdaság. A madár megmentése érdekében Etiópiának és Dél-Afrikának is sürgősen meg kell értenie azt, hogy a madárnak a végleges kihalás érdekében élőhelyre van szüksége.
„Csaknem 200 madárfaj van a fokozottan veszélyeztetettek listáján” – mondja Dr. Leon Bennun, a BirdLife egyik igazgatója. „Ezeket a fajokat nemcsak egy irányból veszélyeztetik, hanem többől is. Életterük elvesztése, a mezőgazdaságban bekövetkező változások, a klímaváltozás a legfőbb problémák. Félő, hogy ezek miatt a problémák miatt a lista tovább bővül majd.”
Az aranyos sármányok száma is drasztikusan csökkent az utóbbi években, mivel a dél-kínai és a délkelet-ázsiai térségekben a vadászok tömegesen raktak ki csapdákat a téli időszakban, mindenféle kontroll nélkül. Néhány évvel ezelőtt ez a madárfaj még nem is volt védett, nagyon sok élt a területeken, azonban most már csak egy lépésre van attól, hogy a rendkívül veszélyeztetett fajok közé sorolják.
„Vannak azonban jó hírek is. Két olyan albatrosz faj is akad, amelyek immáron többen vannak és a populációjuk is jobb állapotban van. A feketelábú albatrosz, amelyik a kihalás szélén tengődött sokáig, átkerült egy biztatóbb kategóriába, ahogy az eddig csak fokozottan védett feketehomlokú albatroszok is eggyel lejjebb kerültek” – közölte Andy Symes, a BirdLife munkatársa. „Bár még sok a teendő, azonban ezek az eredmények nagy reménnyel töltenek el bennünket, hogy más albatroszokat is meg tudunk menteni.”
Az albatroszoknál a hosszú zsinóron húzott hálóval való halászat volt a legfőbb probléma, amelyet járulékos halászatnak neveznek. A hálókba ugyanis tömegével akadnak bele a halak, madarak. A járulékos halászatot azonban sikerült az utóbbi időkben visszaszorítani, és hogy ha ez továbbra is így marad, akkor komoly túlélési eséllyel nézhetnek a jövőbe az albatroszok.
Az Indiai-óceán Rodriguez-szigetén két olyan faj is él, a rodriguezi fodi és a rodriguezi poszáta, amelyek a sikeres természetvédelmi munkálatoknak köszönhetően ugyancsak lekerültek a védett madarak listájáról. Gondos madarászok ugyanis megőrizték még megmaradt élőhelyeiket, a területen újraerdősítettek, vizes területeket alakítottak ki, valamint védelem alá helyezték ezeket. Mindezen munkálatok legfontosabb gyümölcse, hogy az egykor nagyon kevés madár ismét szaporodni kezdett és ma már bíztató a létszámuk. Odafigyelésre és monitorozásra továbbra is szükség van, mivel a globális éghajlatváltozás miatt jelentkező katasztrofális ciklonok tönkre tehetik újra a madarak élőhelyeit. A szigeten az erdősítésnél odafigyeltek arra is, hogy őshonos növényeket ültessenek és a facsemetéket és apró bokrokat kerítéssel védjék a növényevő emlősöktől. Mindeközben széleskörűen tájékoztatták a sziget lakóit is a védelmi munkákról.
„Az idei Vörös Könyv jó és rossz híreket is hozott, azonban mindenképpen fontos kiemelni, hogy a világ minden részén dolgozó gondos természetvédők nélkül nem lennének sikertörténetek” – összegezte Dr. Bennun.
A témáról itt olvashat bővebben, angol nyelven.
