A rovat kizárólagos támogatója

Közepes körülmények között az atomerőmű tervezett két új blokkja a fél évszázad múlva várható lebontásig sem hozza vissza az árát – állítja legújabb tanulmányában a Regionális Energiagazdasági Központ. Nem is olyan rossz második Lukasenkának lenni. Az atomhivatal véleményét nem kérték ki Paksról

A reális forgatókönyvet figyelembe véve 50 éves üzemidő alatt sem térülne meg a paksi bővítési beruházás – állítja korábban készült, most közzétett tanulmányában a Budapesti Corvinus Egyetemen működő REKK. Ez ugyanaz a terv, amit Lázár János miniszterelnökségi államtitkár az utóbbi 40 év legjobb üzleteként mutatott be.

Az Orbán-kabinet által is rendszeresen idézett, színvonalas energiagazdasági kutatásairól ismert intézet – amelyet az első Orbán-kormány energiahivatalát elnöklő Kaderják Péter vezet – 56 oldalas, rendkívül alapos elemzésében megállapítja: ha a kormány által tervezett erőmű optimális körülmények között működhet, kilowattonként 5,75 ezer dolláros (összesen 3,3 milliárd forintos) tényleges beruházási és lebontási költség mellett az üzem a lebontásáig sem termeli ki bekerülési, termelési, üzemeltetési és lebontási költségeit. Mai áron számolva körülbelül százmilliárd forint veszteség marad utána. A működtetéshez szükséges, különböző forrásokból felvett hitelekre összesen 10 százalékos kamatot számítanak. (Az orosz állami hitel kamata a hírek szerint 4 százalék körül alakulhat, de az erőműnek is szüksége lesz hitelre, és egyéb pluszköltségek is felmerülhetnek.) Ebben az esetben 8,7 százalékos össz-kamatszint, illetve a jelenlegi kétszeresére rúgó áramárak mellett válna csak nullszaldóssá az egész erőmű-beruházás.

Ha viszont a körülmények minden szempontból kedvezően alakulnak – nincs csúszás a beruházás idejében és költségében, az erőmű szinte százszázalékos kihasználtság mellett, problémamentesen üzemel 60 évig, és a világpiaci árak emelkednek –, az egész tevékenység összesen mai áron 400 milliárd forint pluszt hozhat az államháztartás konyhájára. Ha azonban a gazdálkodásra ható körülmények kifejezetten rosszra fordulnak, az erőmű a lebontása után is 400-500 milliárd forintos hiányt hagyhat maga után.

A REKK felhívja a figyelmet, hogy a fejlett országokban az utóbbi évek során mind az építési idő, mind a költségek az eredeti megállapodásban szereplőhöz képest nagyjából megkétszereződtek. (Igaz, a kevésbé fejlett államok, illetve elsősorban a paksi kivitelezést elnyerő orosz Roszatom ebbéli számait külön nem idézik.) Hozzáteszik viszont: ugyan a megújuló technológia még mindig igen drága, ám ebben az iparágban folyamatos és jelentős az árcsökkenés.

Egy általuk közölt másik ábra szerint a jelenlegi áramárak alapján atomerőmű-beruházásra mindössze egyszázalékos összesített kamatig érné meg hitelt felvenni. Igaz, a nap- és szélerőművek még a nullaszázalékos kamatot sem termelik ki a mai piaci áramárak mellett. Magasabb áramárak esetén azonban lassan megfordul a sorrend. A jelenlegi (kilowattóránként körülbelül 12 forintos) áramárat mintegy 50 százalékkal meghaladó piaci tarifák esetén már az 5,5 százalékos kamat is megéri. Ebben az esetben mindegy, hogy atom-, szél- vagy naperőművet építünk, mindenképp számíthatunk haszonra. Még magasabb áramárak esetén viszont már jóval alacsonyabb kamattal telepíthetünk megtérülő szél- vagy naperőművet, mint atomerőművet. Vagyis minél magasabbak az áramárak, annál inkább érdemes megújulókba fektetni.

A tanulmány nem pontosan a kormány által felvázolt pénzügyi terven alapul. A kabinet határozott közlése szerint ugyanis az erőműnek nem kell kitermelnie bekerülési költségeit, hisz arra a magyar állam veszi fel és fizeti majd vissza a hitelt. Ugyanakkor egyes szakértők szerint a megtérülési számításokat nem befolyásolja, hogy a beruházásra felvett hitelt nem magának a cégnek, hanem az adófizetőknek kell majd visszafizetniük. Az atomerőmű-kaland okozta veszteség legfeljebb nagyobb államháztartási hiányban vagy magasabb államadósságban ölthet testet- írta a nol.hu
 


A slon.ru című orosz portál Makszim Szamorukov cikkét közölte Miért ajándékozott Oroszország atomerőművet Magyarországnak címmel.

Részlet a cikkből:  Hogy jobban el tudjuk képzelni, mit jelent Magyarország számára tízmilliárd euró: ez több mint ezer euró minden egyes magyarra, beleértve az aggokat és a csecsemőket is. A lakosság száma ott nem éri el a 10 milliót. Vagy egy praktikusabb összehasonlítás: az összeg kis híján a magyar állami költségvetés negyedét teszi ki. Vagy a teljes államadósság 13,5 százalékát. Vagy két és félszer annyi, mint amennyi támogatást évente kap az Európai Unió költségvetéséből.  Hát ilyen összeget kap a tervek szerint Magyarország az orosz állami költségvetésből hosszú lejáratú hitel formájában, hogy elköltse a Roszatomnál vásárolandó, két, egyenként 1,2 gigawattos reaktorra az egyetlen Paksi Atomerőműve számára. Ez az atomerőmű, amelyet az internacionalista kötelesség keretében szovjet szakemberek építettek a nyolcvanas években, jelenleg mintegy 2 gigawattot termel, és az ország teljes energiafelhasználásának 40 százalékát adja. Ám tekintettel arra, hogy Magyarországon a közeli jövőre nem látható előre különösebb gazdasági növekedés, nem nehéz kiszámolni, hogy 2023-ra, amikorra a tervek szerint megvalósul a projekt, a Paksi Atomerőmű gyakorlatilag teljes egészében tudja majd fedezni a magyarok áramszükségletét. 
Természetesen Orbán Viktor magyar kormányfő új külpolitikájának csodálatra méltó sikere: válság idején megkaparintani egy hosszú lejáratú hitelt, amely az ország GDP-jének 11 százalékát teszi ki. Azt követően, hogy Nyugaton összeveszett mindenkivel, akivel csak lehetett a külföldi konszernekre kivetett rendkívüli adók és a nyugdíj-megtakarítások államosítása miatt, egy második Lukasenka sorsát jósolták neki. Az mondták, egy pária-állam populista diktátora lesz, akivel senki nem akar kezet fogni.
Teljes cikk:  Nem is olyan rossz második Lukasenkának lenni


Nem kérték ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) véleményét a paksi bővítésre vonatkozó megállapodás előtt. Nem kérdezték, hogy legyen-e atomerőmű, s ha lesz, milyen típusú. 

Persze egyetlen országban sem kötelező az ilyen előzetes engedélyezés, ám néhány helyen erre azért van lehetőség. Az „politikai, gazdaságpolitikai” kérdés, hogy miben állapodnak meg a felek. A hatóság akkor jut szerephez, amikor az alaptípust a hazai követelményekhez, sajátosságokhoz igazítják – ekként foglalható össze Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatójának a paksi bővítéssel kapcsolatban tegnap sajtótájékoztatón elmondott véleménye.  A hivatalban tartott tegnapi sajtótájékoztatón kiderült: 2009-ben nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország atomerőmű-építést tervez, az OAH azóta foglalkozik az erre való felkészüléssel. Ez a jogszabályi környezet, a biztonsági követelményrendszer és a hatósági munka létszám-, illetve költségigényeire is kiterjed, illetve magába foglalja a lehetséges blokktípusok műszaki paramétereinek megismerését.

A felkészülés során öt erőműtípust néztek meg, közte a befutónak tűnő orosz konstrukciót is. Mindegyik az úgynevezett 3 plusz generációba tartozik, rendelkezik a megfelelő biztonsági rendszerekkel. Az engedélyezés éveket vehet igénybe, és legalább hetven magasan képzett szakembert kell felvenni – nekik kell azt a legalább százezer oldalnyi dokumentációt kivesézni, amely az új reaktorokkal kapcsolatban várható. Pontos időpontot az engedélyezés végére lehetetlen mondani, hiszen mintegy féltucatnyi „nagy” telephelyengedélyről és körülbelül hatezer kisebb engedélyről van szó.

Az OAH idei legfontosabb feladatai között van a paksi erőmű kettes blokkjának üzemidő-hosszabbítására vonatkozó engedélykérelem elbírálása – számoltak be. A kettes blokk üzemidő-hosszabbítási kérelmét az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az elmúlt év végén benyújtotta, az elemzések felülvizsgálatával, helyszíni ellenőrzéssel hoz határozatot 2014 végéig az OAH arról, hogy a blokk milyen további üzemidőre alkalmas. A főigazgató szerint az első blokk húszéves üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséből nem következik automatikusan, hogy a kettes blokk is megkapja azt.

Az OAH főigazgatója elmondta: a csillebérci kutatóreaktorban használt nagydúsítású fűtőelemeket (291 kilónyi anyagról van szó) a hatóság engedélyével és folyamatos ellenőrzése mellett visszaszállították Oroszországba. Szintén Oroszországba viszik majd 2015-ig a 2003-ban megsérült, hermetikus tokokban tárolt paksi fűtőelemeket. A 2014-es feladatok között a paksi bővítéssel és üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos hatósági munka mellett a legjelentősebb az, hogy a radioaktívhulladék-tárolók biztonságának hatósági felügyelete július 1-jétől a hivatal hatáskörébe kerül. Elvesztették viszont a központi nukleáris pénzügyi alap feletti rendelkezés jogát – utóbbi a nemzeti fejlesztési minisztériumhoz került- írta a nol.hu.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás