Németország a palagáz-kitermeléssel is csökkenthetné függőségét az orosz földgáztól – mondta Günther Oettinger energiapolitikai uniós biztos. Németországban jelenleg tilos a palagáz-kitermelés, és egyetértés van abban, hogy az alkalmazott technológia, a kőzetrepesztés (fracking) súlyos környezetszennyező hatásai miatt nem is szabad feloldani a tiltást.
Ugyanakkor az Európai Bizottság német tagja, Günther Oettinger szerint az ukrajnai válság miatt át kell gondolni ezt az álláspontot.
Az energiapolitikai biztos szerint a német kormánynak el kellene indítania egy "referencia projektet", amelyben az első módszerekhez képest kevésbé ártalmas, újgenerációs kitermelési technológiát alkalmaznak. Ennek révén "a legjobb mérnökök és geológusok bevonásával meg lehet mutatni, hogy a vegyi anyagokat minimális mértékben felhasználó, és a környezet-, ivóvíz- és talajvízvédelem szempontjainak a lehető legnagyobb mértékben megfelelő eljárással rendkívül értékes energiaforrást lehet megnyitni" – mondta az uniós biztos a Rheinische Post című lapnak.
Nem szabad hagyni, hogy a palagáz ügye "az előítéleteink áldozatává legyen", hanem a legmodernebb eljárásokkal helyben, Németországban szerzett tapasztalatok alapján kell véleményt alkotni – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a palagáz "évtizedekre csökkentheti a függőséget az orosz földgáztól".
Az energia ára a gazdasági válságok hatására csökken, a politikai válságok viszont ellenkező, áremelő hatást fejtenek ki, ezért az ukrajnai válságban Oroszországgal kialakult konfliktus kőolaj-, földgáz- és üzemanyag-drágulást hozhat – fejtette ki Günther Oettinger.
Németországban a kőolaj- és földgázimport 31 százaléka származik orosz forrásból. Az ország energetikai rendszerét 2022-ig gyökeresen átalakítják, végrehajtják a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után elhatározott energiapolitikai fordulatot, ami az atomerőművek leállítását és a kieső termelés megújuló energiaforrásokra alapozó pótlását jelenti. Fukusima előtt a felhasznált energia 23 százalékát termelték atomerőművek.
