A Népszabadság információi szerint a Norvég Civil Támogatási Alap támogatási programjának felfüggesztését javasolta a Vidar Helgesen norvég EU-ügyi miniszternek küldött levelében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, „az ügy mindkét fél számára megnyugtató rendezéséig”.
A május 6-i keltezésű levélben Lázár leszögezi: továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy az alap kezelésére kijelölt szervezet (az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium) függetlensége és szakmai működése megkérdőjelezhető. Az államtitkár már áprilisban kétségbe vonta a Norvég Civil Alap pártoktól független működését, a pénzosztást koordináló konzorciumot pedig LMP-közeli szervezetnek titulálta. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár pedig „pártfüggő, szélhámos gittegyletnek” nevezte a pályázati rendszer működtetőit.
Az érintettek a napokban a tevékenységüket és a kormánnyal folytatott sokrétű együttműködésüket részletező nyílt levélben kérték ki Csepreghy szavait, korábban pedig Vidar Helgesen már közölte: Norvégia nem támogatja semmilyen párt politikai tevékenységét Magyarországon, 2011-ben a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján, nyílt pályázaton választották ki az alap kezelőjét.
Lapunk úgy tudja, a norvég miniszterhez már eljutott Lázár levele, hivatalos álláspontot még nem alakítottak ki róla. Az esetre rálátó szakértők lapunknak azt mondták: az alap működésének felfüggesztésére nincs precedens, és a pénzosztó mechanizmushoz a magyar kormánynak jogi értelemben nincs is köze. A Norvég Civil Támogatási Alap működését egy olyan szerződés szabályozza, amely Norvégia, Izland és Liechtenstein, illetve az EU között született (a felzárkóztatási alap azokból a befizetésekből táplálkozik, amelyek fejében a három ország anélkül is az európai gazdasági térség tagja lehet, hogy belépne az EU-ba), itt tehát a magyar kormány nem számít szerződő félnek.
Lázár május 6-i levelében bízik abban: „a végrehajtási felelősök kiválasztásának újbóli megtárgyalása mindkettőnk számára eredményesen fog zárulni”, ami azt sugallja, hogy az Orbán-kabinet új pénzosztókat szeretne. Ennek kikényszerítésére azonban nincs jogszerű lehetősége. Az államtitkár szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a fejlesztéspolitikában csak kormányzati intézmények vagy állami nonprofit társaságok tevékenykedhessenek, ez azonban kifejezetten ellentétes a Norvég Civil Alap szándékaival, itt ugyanis minden támogatott országban a kormánytól független pénzosztó szervezet tevékenykedik.
A civilek által kezelt, társadalmi szervezetek programjait támogató Norvég Civil Alap rendeltetésszerűen és átláthatóan működik, 12 millió eurót kezel. Ezzel szemben a magyar kormány által menedzselt, főként a kulturális és a természeti örökség védelmével, energiahatékonysággal, népegészségügyi programokkal, veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal foglalkozó Norvég Alapról – 150 millió eurós pénzügyi kerettel – ugyanez nem mondható el. A fejlesztési ügynökség felszámolása óta itt gyakorlatilag leállt a pályáztatás, amit egyes értesülések szerint a norvég kormány szóvá is tett.
Az ügy előzménye Lázár mulasztott, majd bedühödött a norvégokra
A Fidesz legfontosabb háttérintézménye, a Századvég Alapítvány szerette volna osztani a norvég alap pénzeit, de már az első pályázati körből kiesett, tudta meg az Index. Az információ újabb réteggel gazdagítja Lázár János norvégok ellen indított magánháborújának történetét. A Századvég-csoport a kormány legfontosabb háttérintézménye, amely tanulmányokat ír, felméréseket és közvélemény-kutatásokat készít a kormánynak. Egyik alapítója, Giró-Szász András közben kormányszóvivő lett, továbbá munka- és baráti kapcsolatban áll Lázár Jánossal. A Századvég szoros munkakapcsolatot ápol Habony Árpáddal, Orbán Viktor tanácsadójával. A Századvég működését az állam fedezi, tavalyig közel 5 milliárd forintért számlázhattak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A Századvég lapokat, könyveket is kiad, hozzájuk köthető például a választások előtt megjelent, MSZP-lejárató könyv Zuschlag Jánostól.
Kapcsolódó anyagok:
