Hirdetés

Megint barbár pusztítás zajlik Kishantoson: az egyik „új nyertesnek” ítélt földterületen ismét elindult a traktor. Illegális kitárcsázás, és jogtalan vetés. Gyomrost kapott az aktivista. A Greenpeace újabb nyílt levele Orbán Viktornak.

Kishantosi történések friss epizódja: Ma újabb kishantosi területre álltak be a traktorok… Simon-Hornok Réka is úgy döntött, hogy nem vacakol a törvényesség kérdésével – bizonyítva, hogy aki közel áll a hatalomhoz, az viccre veheti a bíróságot, a törvényeket. Semmi nem számít… Szétrugdoshatják, félrehajíthatják a törvényeket, ahogy tegnap Szabó Zsolt tette a törvényt jelképező transzparensekkel… Pontosan ez történik! Birtokháborítást, és önbíráskodást követnek el – de ez nem számít. Semmi sem számít, ha a hatalom mögöttük áll. Ezt szokták meg az előző rendszerben is… ahova lassan visszatérünk a diktatúra új, modern formáinak alkalmazásával.

A tegnap Szabó Zsolt földjein dolgozó gépet követve megbizonyosodtunk arról, hogy a telephely, ahova visszatért, a Simon Kft. telephelye volt, A Simon Kft, nem nyertes, mert nem is pályázhatott volna az 1200 hektáros korlát miatt a 2900 hektárjával. Ezért az egyik tulajdonos – Simon Károly felesége pályázott – és nyerte el a legnagyobb kishantosi területet – 87 hektárt, mert ugye neki semmi köze a 2900 hektárhoz… bár Márok Csaba bírósági tárgyalásán tanuként nem is titkolta, hogy a nyertesek között volt jelen november 4-én. Márok Csaba is elismerte a bíróságon, hogy feleségével együtt felügyelő bizottsági tag a Simon Kft-ben…

Kishantoson elszállt a jogKishantoson elszállt a jog
Tegnap a Simon Kft 3 gépe dolgozott Szabó Zsolt földjén is – aki önálló családi gazdaként pályázott… de földet művelni nem tud a Simon Kft. nélkül.  Az április 12-i brutális, több, mint 100 millió forint kárt okozó pusztításban is vezér szerepet játszottak a Simon Kft. gépei… pedig a Simon Kft. nem nyertes. Vagy mégis?  Éppen ez az egyik ok, amiért a miniszterhez írt panaszban megtámadtuk a pályázatok eredményét. A pályázati kiírás követelményeinek megkerülésével lett mégiscsak nyertes Simon László, a valamikori állami gazdaság, a Mezőfalvi Kombinát Ménesmajori kerületének egykori vezetője, aki 90-es évek elején úgy hagyta ott a céget, hogy az általa vezetett kerület eredménye az elvárhatónál 35 millió forinttal volt kevesebb.

Most láthatóan, már a látszatot sem kell fenntartania, hogy nem az ő és Oláh László, volt Nagykarácsonyi TSZ elnök családjának tulajdonában álló Simon kft. a nyertes.  A minisztérium által "kisebb helyi gazdaságok" által elnyert földeket központilag szervezett akcióval rohanták le. Az akció a Simon Kft telephelyéről indult.  Magyarország már nem a mi országunk. Magyarországot éppúgy elrabolták az ilyen, és ehhez hasonló gazemberek, mint Kishantost. A mai arcátlan lépés az abszolút bizonyíték minderre.

Megint barbár pusztítás zajlott Kishantoson: az egyik „új nyertesnek” ítélt földterületen ismét elindult a traktor, hogy a húsvét előtt már tönkretett területen az azóta újra kikelt és életet igenlő búzát újra halálra ítélje, kitárcsázza. Tették ezt mindannak ellenére, hogy bírósági döntés is kimondta: amíg a Nemzeti Földalapkezelő a korábbi bérlővel, a Kishantosi Nonprofit Kft.-vel nem rendezi a jogviszonyát, addig az új nyerteseknek az adott földterülettel kapcsolatban semmilyen joguk nincs – írta Ács Sándorné, a Kishantosi Nonprofit Kft ügyvezetője.

Kishantosi történések tegnapi epizódja:  Tegnap Szabó Zsolt, az egyik „új nyertes” kukoricát vetett a kishantosi területen.

Figyelmeztettük arra, hogy a bírósági ítéletek alapján ezekhez a területekhez az „új nyerteseknek” semmilyen közük nincs. Jogvita ugyanis jelenleg csak a Kishantosi Nonprofit Kft. és a Nemzeti Földalapkezelő között van. Ezt fogalmazta meg 2014. április 25-én a Székesfehérvári Járásbíróság két ítéletében is, ennek ellenére két további „új bérlő” is megkezdte a területek betárcsázását. A Greenpeace paragrafusjeles táblákkal hívta fel a figyelmet a törvénytelenségre, amelyeken Szabó Zsolt és az általa felbérelt traktorosok átgázoltak. Az „új nyertes” agresszív viselkedéséről készült képek önmagukért beszélnek. (Egészen konkrétan: Bolye Ferencre, a biogazdaság egyik vezetőjére rávágta a terepjáró ajtaját, egyik békés aktivistánkat pedig gyomron vágta.)

 

A törvényességet lábbal tiporják Kishantoson, az állami szervek háttértámogatásával. Ki fogja ezt barbárságot megállítani?

További képek >>>  

 Egy montáázs Orbán Viktor újbóli  miniszterelnökké kinevezése után:

 

A Greeenpeace Magyarország 2014. április 15-én fordult először kéréssel Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében. Levelükre választ nem kaptak. Tegnap újabb megdöbbentő esemény történt Kishantoson, amely miatt ismételten meg kell hogy kérjék, lépjen fel jogállamiságunk védelmében. Ezért a új levelet írtak és adtak át a Miniszterelnöki Titkárságnak, ahol Lődör Zoltán és Pethő Bence vették át a levelet.

Mivel tavaly október óta a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) az érvényes jogszabályokat sorozatosan semmibe vette, ezzel káosz keletkezett az amúgy egyszerűen átlátható, és tisztességes jogállamban megfelelően kezelhető helyzetben. A jelenlegi jogi helyzet megértése érdekében alább közöljük dr. Nyírán Gergely, a Greenpeace ügyvédjének állásfoglalását a perekről és az eddigi bírósági döntésekről.

Lődör Zoltán Pethő Bence  Szegfalvi Zsolt  és Rodics KatalinLődör Zoltán Pethő Bence Szegfalvi Zsolt és Rodics Katalin
2014. április 25. volt az első tárgyalási nap abban a birtokvédelmi persorozatban, amelyet a Kishantosi földek „új haszonbérlői” indítottak a Kishantosi Közhasznú Kft. ellen. Három per közül kettőt elvesztettek első fokon az „új haszonbérlők”, egy pedig halasztásra került. Várhatóan a további perek ugyanilyen megítélés alá fognak esni.  A Székesfehérvári Járásbíróság indoklásából egyértelműen kiderül, hogy az adott perekben nem is dönthetett másként: hiszen vannak jogszabályok, amelyeket nem lehet megkerülni akkor sem, ha a másik oldalon az állam igyekszik a jogtalanság irányába eltolni a kérdés rendezését.

Közismert, hogy az állami (azaz össztársadalmi) tulajdonú földek kezelőjeként az NFA 2013 nyarán jogvitába keveredett a Kishantosi Közhasznú Kft.-vel (a továbbiakban: Kishantos). Az NFA azonban a felmerült jogvitás helyzetben nem a jog rendes (alkotmányos) útját választotta, hanem fondorlatos módon igyekezett az „új haszonbérlők” segítéségre lenni, és a háttérből jogtalanságra buzdította őket. Ennek eredménye volt a területek tönkretétele, a tegnapi újabb betárcsázás és a két „új haszonbérlő” pervesztése, a székesfehérvári jegyzőnél történt korábbi közigazgatásiper-vesztésük után.

Mi is a jelenlegi joghelyzet?

Kishantos állami földek bérlőjeként folytat egyedülálló biogazdálkodást;

mikor lejár a szerződése, az NFA nem neki ítéli a földeket, hanem hagyományos gazdálkodást folytató „kisgazdáknak”;
Kishantos, jogtalanságot és törvénytelenséget észlelve, protestált a döntés ellen (időközben meg is indította az erre irányuló jogérvényesítési pert) és nem adta vissza az NFA-nak az általa birtokban tartott földeket;
a visszatartás jogát mint jogos önvédelmet gyakorolja Kishantos abban a reményben, hogy az NFA-val szembeni jogérvényesítési eljárása eredményre fog vezetni,
az NFA tehát a kérdéses állami földek birtokához nem jutott hozzá, mert Kishantos megakadályozta ebbéli törekvésében;
anélkül, hogy az NFA visszakapta volna az általa kezelt földek birtokát és azzal szabadon rendelkezhetett volna, azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy azokat ő – Kishantos megkerülésével – odaadta az „új haszonbérlőknek”;
az „új haszonbérlők” – az NFA biztatásával a hátuk mögött – kísérletet tettek a területek birtokba vételére, de ezt Kishantos a Greenpeace-szel együttműködve megakadályozta;
az NFA nem indított birtokpert Kishantossal szemben, viszont biztatta az „új haszonbérlőket”, hogy ők maguk pereljenek;
így indultak meg a birtokvédelmi eljárások az „új haszonbérlők” részéről Kishantossal szemben;
Kishantos ezekben a perekben védekezik, hiszen ő a birtokos, és ő senkinek nem sértette a birtokát.

A székesfehérvári jegyző határozatai – amelyekben elutasította az „új haszonbérlők” birtokvédelmi kérelmeit, ily módon érthetőek.

Az NFA továbbra sem változtatott magatartásán, és ragaszkodott az ideájához, hogy ő átadta a földeket az „új haszonbérlőknek”, ezért védjék meg a birtokukat. Ennek eredménye az a persorozat, amely az „új haszonbérlők” részéről indult Kishantos ellen, illetve a birtokvédelem iránt.

Kishantos pernyertességének világos és az általános bírói gyakorlathoz igazodó oka:

ha valaki birtokban tart egy ingatlant – mint pl. egy lakás korábbi bérlője – akkor azt az új bérlő – példánknál maradva: a lakás új bérlője – nem rakhatja ki;
az új bérlőnek semmilyen jogviszonya nincs a korábbi bérlővel;
amíg a korábbi bérlő az ingatlan tulajdonosával (jelen esetben az NFA) nem rendezi a jogviszonyát, addig az új bérlőnek nincs semmilyen joga.

Ezt mondta ki a Székesfehérvári Járásbíróság, helyrebillentve ezzel a jogállamba vetett hitét sok elfáradt és meggyötört embernek, akik az NFA mögött egy összállami összeesküvést véltek látni – reményeink szerint alaptalanul. Az új bérlő tehát nem jogosult birtokvédelemre a korábbi bérlővel szemben; és mindaddig, amíg a tulajdonos a korábbi bérlővel nem rendezi a jogviszonyát, addig neki semmilyen joga nincs.

Üröm az örömben, hogy közben az NFA biztatására sor kerülhetett arra az atrocitásra, amelynek során az „új haszonbérlők” kiszántották a Kishantosiak vetését. Mert ahogy az NFA jogásza (Gyöngyösi Zoltán) fogalmazott a székesfehérvári jegyző előtti birtokvitában: „Én nem pereskednék velük: fölrúgnám őket, mint a szemetet.”

Nem kaptak tehát birtokvédelmet az erőszakhoz folyamodók, helyette kaptak egy feddést, hogy birtokvitát nem lehet erőszakkal eldönteni, mert azzal sérül a társadalmi béke. Jogviták lehetnek – mindig is lesznek –, de az erőszak háborúhoz vezet. Erre pedig egy egyébként is zaklatott társadalomnak nincs szüksége, és ezt a megoldást kizárják az európai normák, márpedig a Kormány hitet tett Európa mellett, és a Krím elfoglalásának ügyében az Unió mellé állt.

Ugyanezt kértük volna és vártuk volna el az NFA-tól is. Azonban az NFA-nál nagyon nagy problémák lehetnek, ha ezt nem így látják, és gazdákat hajszolnak bele háborúba, gyűlölködésbe.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás