A rovat kizárólagos támogatója

A városi fák levelén megtapadó por megmutatja, hogy mennyire szennyezett a levegő.

 Az infrastrukturális és technikai fejlődésnek köszönhetően az emberi népesség nagy része városokban és városi zöld övezetben él. Számos tanulmány elemezte a városiasodásnak a talaj-, víz- és levegőminőségre kifejtett hatását. Ezen tanulmányok alapját az urbanizációs hatására kialakult gradiensek képezik: a gradienseknek egyik végpontján az emberi tevékenység által terhelt élőhelyek, míg másik végpontján természetes, közvetlen emberi tevékenységektől mentes élőhelyek találhatóak. A megfelelően kiválasztott indikátor szervezetek használatával lehetőség nyílik a városaink levegőminőségének tanulmányozására. Erre a célra tökéletesen alkalmasak a vegetációs periódusban gyűjtött falevelek. A falevelek felületén különböző méretű szőröket és a levél fonákon különböző méretű és sűrűségű gázcserenyílásokat találunk. A levélfelületen található szőrök képesek összegyűjteni a levegőben szálló apró porszemcséket, míg a gázcserenyílások a levegőben található szennyezőanyagokat képesek abszorbeálni. A levélfelületen megülepedett pormennyiség mellett lehetőségünk van a megülepedett por, valamint a levélszövetben felhalmozódott toxikus elemek mennyiségi meghatározására is. A városiasodás légszennyezettségre kifejtett hatását tanulmányoztuk egy urbanizációs gradiens mentén Debrecen városában 5 fafaj (kései meggy, Padus serotina, mezei juhar, Acer campestre, kőrislevelű juhar, Acer negundo és nyugati ostorfa, Celtis occidentalis) leveleinek vizsgálatával.

Acer campestre levélfelszínének scanning elektonmikroszkópos felvétele.Acer campestre levélfelszínének scanning elektonmikroszkópos felvétele.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eredményeink azt mutatják, hogy a levélfelületen megülepedett por mennyisége nem változott az urbanizációs gradiens mentén. A vizsgált fafajok levele eltérő pormennyiséget kötnek meg. Azon fajok esetében nagyobb pormegkötő képességgel lehet számolni, melyek levélfelületén nagy számban találhatók szőrök. Ilyen faj a Celtis occidentalis és az Acer negundo. A gázcserenyílások szerepe a légkörben található szennyezőanyagok megkötésében fontos. Az apró gázcserenyílások a legnagyobb számban az Acer negundo, míg a legkisebb számban a Padus serotina levélfonákán voltak jelen.

Celtis occidentalis levélfelszínének scanning elektonmikroszkópos felvétele.Celtis occidentalis levélfelszínének scanning elektonmikroszkópos felvétele.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Padus serotina levélfonákának scanning elektonmikroszkópos felvétele.Padus serotina levélfonákának scanning elektonmikroszkópos felvétele.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A levelek anatómiai és morfológiai sajátosságai fontos szempontok annak meghatározásában, hogy mely fajok használhatók hatékonyan a levegőminőség vizsgálatára. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált fajok közül a Celtis occidentalis és az Acer negundo a legalkalmasabb a légszennyezettség tanulmányozására városi környezetben.

Simon Edina kutatása az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program-Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg. A mérésekhez szükséges műszereket a NOVO-Lab KFt. (Agilent Technologies) bocsátotta rendelkezésünkre.
Ez a tudománynépszerűsító cikk a következő tudományos közleményen alapul: Simon et al. (2014). Elemental concentrations in deposited dust on leaves along an urbanization gradient. Science of the Total Environment.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás