2014. október 23–24-én az EU vezetői Brüsszelben találkoznak, hogy megállapodjanak az EU 2030-ig szóló klíma- és energiacéljairól. A megújulók – véget ér Európa sikertörténete?
Európa szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 80 százalékáért az energiaszektor felelős, így konkrét energiastratégiákra van szükség, amelyek segítségével áttérhetünk a szennyező fosszilis energiaforrásokról és atomenergiáról a tiszta, megújuló energiaforrásokra. Csupán az ambiciózus, kötelező érvényű célok segíthetnek abban, hogy legyőzzük a klímaváltozást, és hogy növeljük az innovációt, a foglalkoztatást, valamint az energiafüggetlenséget.
A megújulók – véget ér Európa sikertörténete?
Amennyiben a Bizottság által javasolt 27 százalékos 2030-as megújulós célt fogadják el a csúcstalálkozón, úgy a megújuló energiaforrások növekedési üteme drámaian lecsökken: a 2010–2020-as időszakra vonatkozó 64 százalékos arányról 14 százalékra a 2020–2030-as időszakban. A megújuló energiaforrások Európa energiaellátását nem csupán tisztábbá, biztonságosabbá és az importoktól kevésbé függővé tették: az ágazat több mint egymillió új munkahelyet is teremtett, és erősíti Európa technológiai vezető szerepét is. Egy friss tanulmány szerint a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó célok csökkentenék az energiaátállás költségeit, azáltal hogy a beruházási kockázatokat, valamint a finanszírozási költségeket is mérséklik.
Energiahatékonyság – a kihasználatlan titkos fegyver
Idén az ukrán válság rávilágított az ellátásbiztonság fontosságára. A Financial Times úgy fogalmazott, a tetőszigetelés és más energiahatékonysági intézkedések „Európa kihasználatlan titkos fegyverei Oroszország ellen.” [2014. május 8.: New EU emissions targets put wind up green sector.] A Bizottság 40 százalékos hatékonysági céllal számolt, amellyel az EU gázimportja 40 százalékkal, olajimportja 19 százalékkal csökkenne 2010-hez képest. A 30 százalékos cél Európa gázimportját csupán 22 százalékkal, olajimportját pedig 16 százalékkal csökkentené.
Az EU kormányai – kialakultak az arcvonalak
A Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia és Bulgária kormányai által kiadott nyilatkozat szerint a megállapodást ezek az országok csak akkor tartják elfogadhatónak, ha az erőfeszítéseken az Unió tagországai méltányosan osztoznak, továbbá ha olyan pénzügyi mechanizmusok lépnek életbe, amelyek támogatják a klíma- és energetikai célú beruházásokat. A lengyel politikusok nemrégi médianyilatkozatai ellenére egyre inkább úgy tűnik, hogy Lengyelországot is sikerül meggyőzni a csatlakozás szükségességéről.
A megújulókat illetően Németország, Dánia, Görögország és Luxemburg 30 százalékos vagy még magasabb, kötelező érvényű célt támogat 2030-ra. Portugália és Svédország 40 százalékos cél mellett áll ki. A hatékonyság tekintetében számos EU-ország, például Németország, Franciaország, Dánia, Ausztria, Belgium, Portugália, Írország, Görögország és Svédország is támogatja a 30 százalékos vagy még magasabb energiacélt 2030-ra. A cseh, és újabban a holland kormány is jelezte a megújulós és energiahatékonysági célok támogatását. Ezzel szemben Nagy-Britannia keményen lobbizik a megújulókra és az energiahatékonyságra vonatkozó kötelező érvényű célok ellen. Úgy érvelnek, hogy ezek megdrágítanák az energiarendszer dekarbonizációját. Csakhogy ugyanők eközben megállapodást kötöttek a francia EDF energiavállalattal egy atomerőmű finanszírozásáról, amelyet elemzők „a világ legdrágább erőművének” neveznek.
Ipar – törésvonalak formálódnak
Egyes energiavállalatok, például a GDF-Suez, az RWE és az E.ON mindenfajta megújulóra és energiahatékonyságra vonatkozó célt elutasít. Továbbra is hatalmas pénzeket fektetnek be a szén- és gázerőművekbe, és profitjuk keményen függ az Oroszországból és máshonnan importált üzemanyagoktól. A megújulók közelmúltbeli növekedése leverte a nagybani energiaárakat, ami erősen csökkenti a vállalatok nyereségét. A Business Europe nevű ipari lobbista hálózat a fosszilis energia- és atomenergia-vállalatok mögé állva ellenzi az ambiciózus klímacélokat. Ugyanakkor Európa legnagyobb vállalatai közül 12-en – többek közt az Unilever, az IKEA, a Philips [9], valamint a DSM vegyipari vállalat – felszólították az EU vezetőit, hogy azok kötelező érvényű, a 40 százalékot bőven meghaladó megújulós, és legalább 40 százalékos energiahatékonysági célt tűzzenek ki. Néhány nagy energiavállalat nemrégiben szintén támogatásukat jelezte egy kötelező érvényű, 30 százalékos megújuló energiás célra vonatkozóan.
Mi várható, és vajon mit jelent ez?
Az EU vezetői várhatóan három célt tűznek ki 2030-ra: a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékos csökkentését belföldön (azaz ellentételezések, más néven „offsetting” nélkül); a megújulók 27 vagy 30 százalékos arányát; valamint az energiafelhasználás 30 százalékos csökkentését (a 2030-ra vetített felhasználáshoz képest). Az energiacélok szintje, hogy kötelező érvényűek lesznek-e, illetve hogy a kibocsátási cél elé odakerül-e a „legalább” szó, várhatóan csak a csúcstalálkozón dől majd el.
Az EU 40 százalékos belföldi kibocsátáscsökkentési célja alig nagyratörőbb, mint az a 32 százalékos csökkenés, amely a Bizottság szerint 2030-ra ígyis-úgyis be fog következni, további intézkedések bevezetése nélkül. Emellett ez nincs összhangban a globális kibocsátáscsökkentés Unióra vonatkozó méltányos részesedésével sem. A 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél azt is megnehezíti, hogy az EU elérje hosszú távú célját, a 80-95 százalékos csökkentést 2050-ig. A tervekben további gyengeségek találhatók az EU szén-dioxid-piaca kapcsán is. A kibocsátási egységek ingyenes kiosztása a különböző iparágakban nem teszi érdekeltté ezen szektorokat a tisztább technológiákba történő beruházásokban. A szegényebb EU-tagországok kibocsátásainak csökkentésére elkülönített forrásokat továbbá a szennyező szénerőművek támogatására is el lehet költeni. 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél mellett a megújuló energiaforrások várhatóan a 2030-ban felhasznált energia 27 százalékát teszik majd ki. Ez azt jelenti, hogy a megújulókra javasolt 27 százalékos cél túl alacsony ahhoz, hogy ösztönözze a beruházásokat, és növelje a megújulóenergia-szektort. Egy 30 százalékos energiahatékonysági cél valójában nem eredményezne 12 százaléknál nagyobb arányú megtakarítást, ha összehasonlítjuk a legfrissebb energiakeresletre vonatkozó becslésekkel.
Háttér
A Greenpeace három kötelező érvényű célt támogat 2030-ra: a szén-dioxid-kibocsátás 55 százalékos csökkentését az EU-n belül (az 1990-es szinthez képest), a megújuló energia részarányának 45 százalékra növelését, valamint az energiamegtakarítás 40 százalékos szintjét (a 2005-ös európai energiaigényhez képest).
A felmérések szerint az európaiak elsöprő többsége támogatja nemzeti célok felállítását a megújuló energiára vonatkozóan, valamint szigorú stratégiákat az energiahatékonyság terén. Szeptemberben több száz klímafelvonulásra került sor szerte a világon, amelyek sürgős lépések megtételére szólították fel a politikai döntéshozókat.
Következő lépések
A 2030-as klíma- és energiacélokról szóló megállapodást követően decemberben az EU részt vesz a limai globális klíma-csúcstalálkozón. Ezt követően az új Európai Bizottság Jean-Claude Juncker vezetésével jogszabályjavaslatokat dolgoz majd ki a 2030-as célok bevezetésére, még a 2015 végi kulcsfontosságú párizsi klímacsúcs előtt.
A cikkel kapcsolatban a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. Kommunikációs Igazgatósága az alábbi helyreigazítást küldte el szerkesztőségünknek:
A cikkben a következő állítás hangzott el: "Egyes energiavállalatok, például a GDF-Suez, az RWE és az E.ON mindenfajta megújulóra és energiahatékonyságra vonatkozó célt elutasít.”
Ezzel az állítással az Önök lapja megsértette vállaltunk jó hírnevét, és a súlyos tévedés közlésével félre is vezette saját olvasóit.
Hiszen az Önök állításával szemben a GDF SUEZ Csoport kifejezetten nagy hangsúlyt fektet világszerte, így Európában is a megújulókra és az energiahatékonyságra.
Csak néhány példa:
1. A GDF SUEZ Csoportnál jelenleg 7,5 GW kapacitás kiépítése van folyamatban, amelynek legnagyobb hányadát, 49%-át (3,7 GW) a megújuló energiaforrások teszik ki.
2. A GDF SUEZ Csoport 11 868 MW energiát termel víz felhasználásával Franciaországban és Brazíliában, amivel mindkét helyen a vízenergia-piac első számú független szereplője.
3. A Csoport 1 903 MW biomassza- és biogáz kapacitással rendelkezik Európában (ahol két világszínvonalú létesítményével piacvezető), illetve az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában.
4. A csoport 3 788 MW szélenergia-összkapacitást működtet, amelyet egy brazíliai beruházásnak köszönhetően a következő hat év során további 750 MW-al tervez bővíteni.
5. 2014. október 2-án a társaság egyik leányvállalata 12 megawattos hatékonyságú naperőművet avatott fel Franciaországban, amely a Csoport európai napenergia-portfólióját 147 megawattra növeli.
6. A GDF SUEZ 2015-ig 50%-kal tervezi növelni megújuló energia-kapacitását világszerte.
7. Gérard Mestrallet, a GDF SUEZ elnök-vezérigazgatója az ENSZ szeptember 23. és 24. között New Yorkban megrendezett Klíma Csúcstalálkozóján bejelentette: bár a Csoport szén-dioxid-kibocsátása így is 20%-kal kevesebb az átlagnál, a GDF SUEZ azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig további 10%-kal csökkenti ennek mértékét.
Üdvözlettel:
Pánczél Andrea
Kommunikációs Igazgató
GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt.
