A rovat kizárólagos támogatója

A valós állattartóknak kellett volna földet adni, olyannak, aki korábban is állattartással foglalkozott. A korábbi tartóktól a pályázaton elvárták az állatállományt, az újaknak elég volt, ha csak megígérték azt – panaszolta egy vesztes gazda. Akad olyan is, aki több száz birkáját nem tudja hol legeltetni. Pár nap múlva ki kell hajtani az állatokat, fogalma sincs, mi lesz. Gyújtsam rá az állatokra a hodályt?

Fojtogatás, fenyegetés a Hortobágyon. Jön a legeltetési szezon, de a földpályázat-vesztesek több ezer birkájának nincs hol ennie, míg a nyertesek egy része nem is nyúl a területéhez. Ahol a fideszes politikus udvarára akarják behajtani az állatokat, ahol a gyakornok több pontot kap a szakmai tapasztalatra, mint a mester, és ahol az avas szalonna lenyomja a müzlit.
 

A KEHI-nek gyanús, az agrártárcának nem

A Hortobágyi Nemzeti Parkban legalább 14 földbérleti szerződést fel kell bontani – mondta március elején Nagy István államtitkár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata után. Az államtitkár azt emelte ki, a pályázatok 80 százalékánál nem volt semmi probléma, büntetőfeljelentést nem tettek, polgári per sem indult, mivel „nem merült fel korrupció gyanúja”. Az MSZP egészen mást olvasott ki a titkos jelentésből: az azt olvasó képviselők szerint a jelentésből arra lehet következtetni, hogy előre lezsírozták a végeredményt.

Bár a miniszterelnök korábban azt ígérte, a Kehi vizsgálat végéig nem kötnek szerződést a nyertesekkel, ez mégis megtörtént. Méghozzá a jelentéstervezet ismeretében engedélyezte ezt a minisztérium. Ezt maga az államtitkár ismerte el. Az nem derült ki, mikor köthettek szerződést, de a földpályázatokat vizsgáló Ángyán József volt államtitkár nemhivatalos jelentése szerint a 2014-es választások után történt ez. (A helyi gazdák beszámolója szerint sms-ben, e-mailben értesítették a nyerteseket, hogy menjenek be szerződést kötni.) Az idő a földtámogatás miatt sürgetett: május 15-ig lehetett igényelni azokat. Ángyán jelentése szerint egyébként Hortobágyon is az országos tendencia érvényesült: kevesen nyertek sokat.

A minisztérium nemrég a hortobágyi gazdákkal kapcsolatban azt írta, „ahol föld van, ott vita is van. Minden pályázati rendszernek vannak nyertesei és vesztesei, nem nyerhet minden igénylő, hiszen a magyar termőterületek mintegy tíz százaléka állami tulajdon.” Minden földterületre 3-4-szeres volt a túljelentkezés. A minisztériumhoz a korábbinál sokkal több gazda jutott földhöz. A földpályázatok miatt hat per indult, a vesztesek a Hortobágyi Nemzeti Parkot és a nyerteseket is beperelték. Rezes Gábor is a bíróság előtt áll, őt rágalmazás miatt jelentette fel a Nemzeti Park vezetője, mert Rezes bűnszövetkezetben elkövetett csalást emlegetett a pályázatoknál.

Czeglédi Zsolt MTI

Nyertes és vesztes

Munkácsy Márton és Windisch Judit a VS.HU munkatársai jártak a Hortobágyon. Részlet a teljes cikkből:

Buj Gyula 1973 óta foglalkozik birkákkal. A tsz-ben kezdte alkalmazottként, néhány állattal, a rendszerváltás után már bérelt földekre hajtotta az időközben több százasra duzzadt állományt. Egészen tavalyig 52 hektárnyi legelő jutott a kérődzésre, de hiába pályázott 80 hektárra, végül semmit sem nyert, mindössze 13 saját hektárja van, az pedig 30-40 birkánál többet nem tud ellátni. Most itt a tél vége, a takarmány elfogyott, április elsejétől hajtani kéne az állatokat a rétekre, de nincs hova.

„Hétvégén kiengedtem a birkákat a hodályból, az új tulajdonos pedig rendőrt hívott rám. A közeg felszólított, hogy tereljem vissza az állatokat, azt mondta, legközelebb megbüntet” – meséli a gazda, mikor egy rozzant, öreg autó fékez mellettünk porfelhőt kavarva. A munkásnadrágos sofőr nem köszön, csak közli, hogy mi épp olyan jogosulatlanul állunk juhhodály előtt, mint Buj Gyula, akinek félezer birkája békésen rohangál a hodályban. Nem mozdulunk, mire rendőrrel fenyeget, de a hatóság helyett egy terepjáró érkezik, amiből egy fiatalember száll ki. Ő köszön és be is mutatkozik: Kiss Albertnek hívják, 25 éves és ő nyerte el a többi közt Buj Gyula korábbi legelőit….

Szabó László, aki 110 birkájával társult egy pályázatba, sikertelenül, gazemberségről beszél a „földmutyi” kapcsán. Most hatvanévesen nézhet munka után, kell a pénz, segíteni az unokát. „Nem hagyom éhenveszni az állataimat, kihajtom őket. Ha megbüntetnek, hát megbüntetnek. Börtönbe csak nem kerülök, hogy etetem a juhaimat” – mondja elszántan a gazda. Ő még a szerencsésebbek közé tartozik, az egyik friss földtulajdonos megengedte, hogy a földjére hajthassa a birkáit, más amúgy sem legelne ott….

A takarmány elfogyott, a birka éhen nem dögölhet – indokolta Mavranyi Zsigmond egy portával arrébb, hogy miért hajtja más földjére a jószágot. 52 hektárra pályázott, nem nyert egyet sem. 300 birkája, 150 fiatal báránya és 30 kecskéje van. Legelője viszont nincs. Mellette van egy, immár osztatlan közös tulajdonban. Bár a tulajdonosok egy része megengedte, hogy odahajtsa az állatokat, amíg nem rendeződik a helyzete, volt egy, akinek ez nem tetszett. Az ingerült tulaj odahajtott a terepjárójával, elütött egy birkát, őt csak kicsit meglökte az autóval – mesélte Mavranyi. A szóváltás tettlegességig fajult:  Meg akart ütni. De az avas szalonna győzött, a müzli gyenge – foglalta össze a küzdelmet. „A végén már ő rimánkodott, hogy engedjem el. Lenyomtam és fojtogattam kicsit, hogy térjen észhez.”

Év végéig van tartalék – mondja Jéger Rudolf, a Rákóczi Gazdaszövetkezet vezetője, a település agrárbizottságának elnöke. Egy 160 tehénből álló tehenészetben vagyunk, ahol húsz ember dolgozik. Jéger Rudolf 3 diplomával és 50 éves tapasztalattal nem nyert a pályázaton, szakmai tapasztalatára kevesebb pontszámot kapott, mint az, akinek ő igazolta a gyakorlatát.  Alig maradt földjük legeltetésre. Ha a szövetkezetben elfogy a takarmány és a pénz, el kell adni az állatok jelentős részét. 30-40 tehén és legfeljebb 6 ember maradhat. Többen a nyugdíj előtt állnak vagy 45 évnél idősebbek. Nem tudni, mihez kezdenek, ha munkanélkülivé válnak. Illetve egy válasz van: mennek közmunkára, 167 ezer helyett 45 ezerért.

Arról, hogy hány állatot érint a földpályázat, elindult egy számháború a gazdák és a Földművelésügyi Minisztérium között. Rezes Gábor agrármérnök, a károsult gazdák képviselőjének korábbi nyilatkozatára reagálva a tárca azt írta, a „híresztelésekkel ellentétben Hajdú-Bihar- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nagyjából 30 ezer birka van. Aki tehát 40 ezer hortobágyi birka legelőhiány miatti pusztulásáról beszél, az valótlanságot állít. Ahogy az sem igaz, hogy ezzel együtt 5000 szarvasmarha elpusztulhat, mikor e téren korlátlan kereslet jellemzi a piacot.” Rezes Gábor szerint viszont a minisztérium tudja rosszul – a megyében tavaly év végén 193 ezer anyajuh volt, országosan nagyjából 800 ezer.

Azt a Fehérkereszt Állatvédő Liga is figyeli, mi lesz az állatokkal. Szilágyi István, a liga munkatársa a helyszínen is járt, de azt ő is csak a gazdák elmondásából tudja, hány birkáról, illetve szarvasmarháról lehet szó. A gazdák elmondásából Szilágyi is hallott arról, olyanok is nyertek földet, akiknek nem volt állatuk, adott esetben egy csordát (nyájat) több helyre is beírtak. Hiába az állatnyilvántartás, akkor lehetne pontosan látni, ha a hatóság kihajtáskor egyszerre ellenőrizne mindenhol.
RÉSZLETEK A TELJES CIKKBEN >>>

 

Tömeges éhhalál jöhet a hortobágyi földmutyi miatt

Tömeges éhhalál jöhet a hortobágyi földmutyi miatt

40 000 anyajuh és mintegy 4000-5000 szarvasmarha halhat éhen a Hortobágyi Nemzeti Park legelő pályázatainak elmutyizása miatt, írta levelében Rezes Gábor károsult gazda. Szétverik Magyarország nemzeti parkjait és a hazai természetvédelmet. A minisztérium szerint hamisak a híresztelések.

Rezes szerint a nagy létszámú állatállomány pusztulása biológiai katasztrófát eredményezhet.

 

Kapcsolódó anyagok:

Így lesz a kormányé minden állami föld

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás