Hirdetés

Minden (bőségesen) fennmaradt tárgyalási témakörben egész nap folytatódtak az egyezkedések számos ország esetében már a minisztereik által vezetett kormányzati delegációk között. dr. Faragó Tibor jelentése a párizsi klímacsúcsról.

Eközben rengeteg kísérő eseményre is sor került, amelyeken szakértők, kutató intézetek, civil szervezetek, nemzetközi üzleti körök képviselői ismertették eredményeiket, javaslataikat, álláspontjukat. Az ülésszaknak helyt adó könnyűszerkezetes és részben sátorszerű építményekből álló helyszín óriási területet, nagyon sok termet, kiállítási pavilont, delegációs helységet foglal magában, ahol rengeteg kormányzati delegációtag és megfigyelői státusszal rendelkező résztvevő, valamint újságíró mozog, tárgyal, előad, információt cserél, nyilatkozik, internetezik stb., s akik biztonságára is láthatóan sokan vigyáznak.

A kormányzati delegációk közötti zártkörű formális és informális munkabizottságok és csoportok száma megszaporodott összhangban azzal, hogy végül a tervezett Megállapodás és a kapcsolódó Határozat minden részéről elő kell majd állni valamilyen elfogadásra ajánlható szövegváltozattal. Ennek megfelelően részben párhuzamosan, részben egymást követően a következő témakörökben folyik az egyezkedés: a fejlődő országok támogatása (pénz, technológia, kapacitások), különbségtétel (elsősorban a fejlettek és a fejlődők között a kibocsátás-szabályozásra, a finanszírozásra, a beszámolási teendőkre vonatkozóan), a hosszútávú célok és azokkal összhangban a teendők rendszeres felülvizsgálata; a 2020-ig esedékes célok (hiszen az új Megállapodás 2020 utánra szólna); alkalmazkodás és veszteségek-károk; a Megállapodás preambuluma (általános célja, fogalmai, alapelvei stb.); az erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos célok, teendők, együttműködés; a speciális együttműködési mechanizmusok (nemzetközi „piaci” és „nem-piaci” eszközök, az előbbi alatt értve, de nem néven-nevezve az „emisszió-kereskedelmet” is); a kibocsátás-csökkentési beavatkozások negatív hatásainak kezelése; a megfelelési eljárások (amikor valamely ország nem teljesíti a vállalt feladatait).

Mindezen témakörökben az egyeztetések, kompromisszumkeresések fejleményeiről a késő esti órákban kaphatott csak minden résztvevő tájékoztatást a „Párizsi Bizottság” nyilvános ülésének keretében. Ezek alapján számos témakörben valamelyest közeledni látszanak a felek álláspontjai, avagy talán helyesebben fogalmazva kezd kialakulni, hogy meddig, milyen mértékben hajlandóak engedni saját eredeti álláspontjaikból. Továbbra is a legnehezebben áthidalhatónak a fejlett és fejlődők számára a leendő Megállapodásban rögzíthető kötelezettségek, feladatok megkülönböztetése látszik, azaz elsősorban annak valamilyen formában, módon való megjelenítése, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen elkezdett megváltozni a globális környezetterhelésben egyes országok, országcsoportok részesedése. Minden más ügyben erősödik annak lehetősége, hogy valamilyen kompromisszumok kialakuljanak, így pl. a +2°C „küszöbérték” mellett a nagyon sok sérülékeny fejlődő ország által elvárt +1,5°C érték említése is a leendő szövegben és ennek figyelembevétele pl. a globális szintű kibocsátás-csökkentés majdani ütemezésében és az alkalmazkodási felkészülésben; az éghajlatváltozásnak tulajdonított „veszteségek és károk” ügyének hangsúlyosabb megjelenítése stb.

A korábban említett kritikus témák mellett ezúttal néhány további sajátos témát célszerű még kiemelni.

A felek nemcsak a 2030-ra vonatkozó köztes közös számszerűsített cél megfogalmazását adták fel, hanem általában is az ún. még kibocsátható karbonmennyiségre való utalást („carbon budget”), amiből valamiképpen levezethető lenne – az eddigi történelmi kibocsátások számításba vételével – az, hogy kinek mennyit lehetne még kibocsátania. Ehelyett alakult ki a felek által majd önkéntesen meghatározható vállalások megtétele (Nationally Determined Commitments/Contributions, NDCs), amelyeket majd – feltételezhetően – először a leendő Megállapodáshoz való csatlakozáskor kell közzétenni. Egyelőre továbbra is vitatott az, hogy majd pl. ötévenként át kellene tekinteni a vállalások végrehajtását és elégségességét, s ennek alapján mindenkinek meg kellene újítania vállalásait a rákövetkező időszakra: e megközelítés általános „kötelezettségként” számos fejlődő ország számára nehezen elfogadhatónak látszik. Egyelőre alig esik szó arról, de rendkívül fontos lehet majd végül, hogy milyen feltételhez kötik az új Megállapodás hatálybalépését; emlékeztetőül: annak idején az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépése majdnem meghiúsult egy ilyen szigorú feltétel miatt, e Jegyzőkönyv 2012. évi módosítása, 2020-ig való „meghosszabbításának” hatályosulásához pedig 144 ország csatlakozása lenne szükséges, aminek teljesülése még felettébb kétséges. Tehát akármilyen jó vagy kevésbé jó lesz a Párizsi Megállapodás: ez csak egy „papír” marad, ha egy szigorú feltétel miatt nem vagy csak nagyon sokára tud hatályba lépni. Az ülésszakot vezető francia elnök bejelentése szerint ma éjfélig lehet még egyezkedni a fent említett zártkörű munkacsoportokban és azok eredményeinek figyelembevételével holnap du. 1-kor közzéteszik a Megállapodás és a kapcsolódó Határozat újabb tervezeteit. Nemcsak a sok megfigyelő státuszú részvevő, hanem maguk a kormánydelegációk is majd csak akkor fognak tisztábban látni abban, hogy az álláspontjaikat mennyire tükrözik a vitáikat e napokban vezető miniszterek, ill. a francia elnökség által „megajánlott” kompromisszumok. Egyúttal ekkor lesz látható az is, hogy összességében az újabb tervezet mennyire lehet valóban hatásos eszköz az adott globális probléma megoldásához vezető úton. 

dr. Faragó Tibor
Paris/Le Bourget, 2015 12 08 kedd

A szerzőt a párizsi ülésszakra a Magyar Természetvédők Szövetsége, a „Föld Barátai” nemzetközi civil szervezet tagja delegálta.

Kapcsolódó anyagok:

COP21 Climate Justice

COP21 – valami megmozdult

COP21 – Baljós árnyak

COP21 – karbonlufi

COP21 rágjuk a gittet

COP21 – a második nap

Terítéken a hús a klímacsúcson

Párizsi klímacsúcs: 20 milliárd dolláros megújulóenergiás alap

A párizsi klímatárgyalások magyar szemmel

COP21 – féltávnál Párizsban

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás