Hirdetés

Az utóbbi 4 nyári olimpia valós költségei átlagban 19 milliárd dollár (5 460 milliárd forint) körül voltak. Ez alapján mi azt gondoljunk, hogy a minimum a 2024-es játékokra reálisabb valahova 10 és 20 milliárd közé saccolni. A magyar kormány jelenleg 774 milliárd forintról (kevesebb, mint 3 milliárd dollárról) beszél. A költségek nyilván az égbe fognak szökkenni, amiből nagyot lehet kaszálni. Orbánék rettegnek a népszavazástól.

  •  
  • A 2024-es olimpiát már csak négy város szeretné megrendezni. Budapest mellett Los Angeles, Párizs és Róma vannak versenyben. 
  •  
  •  
  • Abban, hogy a mezőny így alakult, a legnagyobb szerepe a No Boston nevű szervezetnek van.
  •  
  • Az ő kampányuknak volt köszönhető, hogy az Amerikai Olimpiai Bizottság által kiválasztott Boston visszalépett a pályázattól, és tanácsaikkal segítették annak a hamburgi népszavazásnak a megszervezését, amelyen 2015 november 29-én a német város leszavazta az olimpiát
  •  
  • A No Boston három társelnöke közül Chris Dempsey válaszolt a 444 kérdéseire.
  •  

Mennyibe fog kerülni a 2024-es nyári olimpia megrendezése?

Az utóbbi négy nyári olimpia valós költségei átlagban 19 milliárd dollár (5 460 milliárd forint) körül voltak. Ez alapján mi azt gondoljunk, hogy a minimum a 2024-es játékokra 10 milliárd dollár, de reálisabb valahova 10 és 20 milliárd közé saccolni. A magyar kormány jelenleg 774 milliárd forintról (kevesebb, mint 3 milliárd dollárról) beszél.

A londoni szervezők az elején 4 milliárd dollárt becsültek, aztán a végén 14 milliárdot költöttek. Budapest jelenleg a pályázatnak abban a szakaszában van, amikor a politikusok még könnyen mondhatják, hogy olcsó lesz, de közben olyan ígéreteket tesznek a NOB-nak, amiket nem lehet ennyi pénzből teljesíteni.

És mennyi pénzt fognak veszíteni a 2024-es olimpián a rendező város vagy ország adófizetői?

A NOB kevesebb, mint 2 milliárd dollárt áll a költségekből, a többi a rendezőket terheli. Úgyhogy ha csak 10 milliárdba kerülne, a magyar adófizetőknek akkor is 8 milliárd dollárt (2 300 milliárd forintot) kellene fizetniük. Ebből lejönnek a jegybevételek és még néhány kisebb összeg, de az egészen biztos, hogy több milliárd dollárnyi költséget kell állniuk a helyi adófizetőknek. Amiből aztán stadionok, kerékpárpályák és hasonlók épülnek, nem pedig iskolák vagy hidak.

 Hamburgi olimpiaellenes tüntetők. Bodo Marks/dpa 

Meg fogják bánni a rióiak a 2016-os nyári olimpia megrendezését?

Én nem beszélhetek a rióiak nevében, de Bostonban azt láttuk, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alapvetően azon dolgozik, hogy az olimpiákkal maga a NOB járjon jól, ne pedig a rendező város. Az alapján, amit most Rióról olvasok és ott dolgozóktól hallok, úgy érzem, ott is pontosan erről van szó.

És a londoniak már bánják, hogy 2012-ben olimpiát rendeztek?

Úgy tudom a közvélemény-kutatások szerint Londonban az emberek alapvetően elégedettek voltak a dolgok alakulásával. Mi, a No Boston mindig azt mondtuk, hogy a játékok 16 napja nagy élmény lenne, de érdemes a megelőző és rákövetkező évekkel is foglalkozni. Londonban pedig mintha utólag kevesen beszélnének arról, hogy lépték túl az olimpia költségei az eredeti tervet több mint háromszorosával, miért került a rendezés 10 milliárd dollárral (2900 milliárd forinttal) többe az első becsléseknél. Azt hiszem ha többet beszélnének erről, valószínűleg mást mutatnának a közvélemény-kutatások.

A No Boston azt mondta, hogy Bostonnak soha nem kellene olimpiát rendezni, vagy csak azt, hogy a NOB jelenlegi szabályozása mellett ne rendezzen a város olimpiát?

Boston csodálatos, jómódú, folyamatosan fejlődő város, a világon kevés helyen jobb élni. Ettől még vannak megoldandó problémáink. A tömegközlekedési rendszert ideje lenne felújítani, az iskoláink pedig hiába teljesítenek jól az amerikai felméréseken, sok diákra így sem jut elég forrás. A közterületeinken, parkjainkon is lenne mit javítani. A bostoniak pedig azt gondolják, hogy ezek fontosabb dolgok, mint megrendezni egy olimpiát, vagy egyáltalán pályázni rá. Szerintünk hiba lenne arra a néhány napra koncentrálni a sokkal fontosabb dolgok helyett. Nem arról van szó, hogy Boston úgy általában az olimpiai játékok ellen lenne, csak inkább másra szeretnénk költeni a pénzünket.

A NOB jelenlegi szabályozásával tud a világ bármely városa úgy olimpiát rendezni, hogy ne veszítsen közben borzalmasan sok pénzt?

Szerintünk az olimpiai pályázat ma egy árverés. A NOB pedig, mint ennek az árverésnek a szervezője, abban érdekelt, hogy minél többen induljanak rajta, hogy így minél feljebb lehessen srófolni az olimpia árát. Az árba itt nemcsak a kifizetendő pénzt kell beleérteni, hanem a NOB legkülönbözőbb igényeinek kielégítését is. És ezeknek az igényeknek általában semmi köze nincs ahhoz, amire az adott városoknak valójában szüksége van.

Papíron nem törvényszerű, hogy minden nyári olimpia költségei túllépjék az eredeti terveket, de az adatok azt mutatják, hogy 1960 óta minden esetben így történt. Azt gondoljuk, hogy ez éppen ez az árverés-jellegű pályázat miatt történik. A 1984-es Los Angeles-i olimpia az egyetlen az utóbbi évtizedekben, ami nyereséges tudott lenni, éppen azért, mert arra az évre csak ők pályáztak, és ha nincs többszereplős árverés, akkor lehetetlen felverni az árakat. Úgyhogy a kérdésre válaszolva azt mondjuk, hogy amíg ilyen árverés van, a rendezésre pályázó városok nagyon nehezen tudnak jól járni.

Az olimpiapártiak nagyon szeretnek az 1992-es barcelonai játékokra hivatkozni jó példáként. Elismerik, hogy bár maga az olimpia veszteséges volt, azt állítják, hogy hosszú távon Barcelona annyit profitált a játékokból, hogy összességében nagyon is megérte megendezni a játékokat. Elképzelhető, hogy ügyes városvezetők a városuk javára tudják fordítani az olimpiai rendezést, az annak köszönhetően otthonukra irányított figyelmet? Elfogadható ez az érv az olimpiai pályázat és rendezés mellett?

Nem mondom, hogy ez lehetetlen, de nagyon rizikós stratégia. Vannak, akik azt is vitatják, hogy a barcelonai játékoknak hosszú távon pozitív lett volna a mérlege, a No Boston honlapján külön kitértünk erre. De még ha el is fogadjuk, hogy a barcelonai a nagyon-nagyon kevés pozitív hozadékú olimpia egyike, akkor is ott van az a sok olimpia, ami sem anyagi, sem másfajta hasznot nem hozott a rendező városnak.

Ráadásul Barcelonával kapcsolatban azt is érdemes tudni, hogy a város 1992 előtt nagyon speciális helyzetben volt, mivel a Franco-diktatúra folyományaként évtizedeken át a súlyához képest nagyon kevés forrást és figyelmet kapott. Onnan valóban előre lehetett lépni egy nagyot, de kérdés, hogy hány mai olimpiai pályázó város van hasonló helyzetben.

A sikeres bostoni kampány után a No Boston tanácsait kikérték a hamburgi népszavazás előkészítői, és most a Rómában hasonló pályán mozgók is. Beszélhetünk valamiféle globális olimpiaellenes mozgalomról?

A világon sokfelé már a mi megjelenésünk előtt is dolgoztak azon, hogy minél többen legyenek tisztában az olimpiai játékok megrendezése körüli dolgokkal. A közelmúltban pedig, köszönhetően a mi sikeres bostoni kampányunkra irányuló médiafigyelemnek, a világon egyre többen ébredtek rá arra, hogy elég komoly érvek szólnak az olimpia megrendezése ellen. Mi nagyon örültünk annak, hogy Hamburgban végül az olimpia megrendezése ellen szavaztak, de ez egy folyamat része, amely már Krakkón, Davoson és Münchenen is végigvonult, ahol szintén nemet mondtak az olimpiára. Nem célunk, hogy valamiféle globális mozgalmat indítsunk, de nagyon örülünk, ha valakivel megoszthatjuk a bostoni kampány tapasztalatait.

 Olimpia ellen tüntető tokióiak. Alessandro Di Ciommo/NurPhoto 

Budapestről megkereste bárki a No Bostont?

Nem, pedig szívesen beszélnénk velük.

A bostoni és hamburgi tapasztalatok alapján hogy lehet egy város lakóinak a legegyszerűbben elmagyarázni, hogy nem jó ötlet olimpiát rendezni? Mi az üzenet, amivel az olimpia ellen kampányolók nyerhetnek?

Először is már az is nagyon jó, ha megindul a beszélgetés az olimpiáról. A városi szervezőbizottságok általában azt szeretnék, ha csak arról lenne szó, hogy mekkora lehetőség egy olimpia megrendezése, és mennyi pozitív hozadéka lenne. Onnantól kezdve, hogy ezt valaki elkezdi megkérdőjelezni, gyorsan nagyon nyilvánvalóvá válnak az olimpiai rendezés visszásságai. Ha valahol sikerül népszavazást kezdeményezni, ez szinte magától megy, szóval ez még csak nem is olyan nagy munka.

Azt mindenesetre Bostonban és Hamburgban is hangsúlyoztuk, hogy a NOB megköveteli a rendezőktől, hogy az adott ország kormánya vállalja, a költségvetés minden esetleges túllépésének finanszírozását. Erről valahogy az olimpia mellett kampányolók nem szeretnek beszélni, mi pedig azt láttuk, hogy amint erről értesülnek az emberek, nagyon nem örülnek neki.

FOLYTATÁS A  444.hu-n:       Hogy indult el a No Boston kampány?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás