Amilyen sokat lehet olvasni, hallani manapság a Városliget beépítéséről, olyan nagy csönd övezi az úgynevezett LigetBudapest projekt legnagyobb épületének építését. Igen, a BIODÓMról van szó, ami nem más, mint 4 hatalmas félgömb formájú üvegház, a Vidámpark helyén. NEM, nem megnövelik ezzel a fogságban tartott állatok mozgásterét, hanem örök időkre megakadályozza, hogy valóban, egyszer majd bővüljön az Állatkert.
Szegény, szegény, baánlászló! Panaszkodik szegény, hogy bezzeg a Biodóm építése ellen senki nem tiltakozik. Nincsen egészen igaza, mert rajtam kívül is jó páran tiltakoznak, hiszen ugyanolyan törvénysértő az eljárás, mint a többi épület esetében. Ugyanúgy félre rúgja a főváros hosszú távú település fejlesztési terveit, mint a többi. Tönkreteszi a vidámparki terület teljes vegetációját, fákkal, bokrokkal, egynyáriakkal, műemlékekkel… Ráadásul csak a magasságos jó isten a tudója, hogy mi lesz azzal, hogy a zöld felület nélküli BIODOM területe vajon megszünteti-e az Állatkert védettségét? Pedig valóban: a Biodóm a Városliget beépítési tervének legsátánibb eleme. Nem kevésbé kártékony, mintha egy irodaházat vagy plázát építenének. Csak jobb a marketingje.
Igen sok ember (a téma iránt érdeklődők nagy része is), készségesen elfoglalta azt a széket, amit Persányi igazgató úr tolt alájuk. Rálépett a lakosság számára ostyába csomagolt tervek, illúziók, féligazságok elfogadásának kényelmes, tévútjára.
A miniszteri biztos úrtól jól ismert séma szerint hosszan kell ecsetelni az állatkertek történetét, Európa és a világ nagyvárosaiban zajló hasonló „városfejlesztéseket”, majd megcsillantani a „mienk nagyobb lesz” varázsgömbjét és pár mondatban bemutatni, hogy máshol, másképpen nem is lehetne. Kis fricska a „bírálóknak”, majd a fényes jövő kilátásba helyezése. Így készülnek az egész oldalas PR cikkek, mióta felröppent a múzeum negyed gondolata.
A félreértés kiinduló pontja, hogy mit is értünk Városliget alatt.
1. Mi, a Liget-használók, ma, a Liget alatt az Állatkerti körútig tartó zöld területet értjük.
- De a VÉSZ (és a földhivatali helyrajzi számok) a Városliget alatt a Hermina-Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sortól az Állatkert mögötti vasúti sínekig tartó NAGY Városligetet értik. ( Vágány utcáig.)
Így Persányi állatkert igazgató úr abból a kényelmes kommunikációs blöffből él, hogy miközben baánlászló a gonosz beépíti a Városligetet, addig ő „fejleszti” az Állatkertet. Ami nem is a Liget-projekt része…pedig az. Így sétált bele a lakosság, a tiltakozók és minden jó érzésű városlakó, hogy nem kár a Vidámparkért, fejlesszen csak persányi oda egy 4 buborékból álló üvegházat! Legyen ott parkolóház, meg pannon tenger, meg pálmaház….meg családi élménypark..
Vannak alapigazságok, melyek Persányi szájából gyöngyként hullanak alá: „Az állatkertek nem az állatokért vannak” és „ A biodómok a plázáknak egyfajta versenytársai, hiszen itt is eladnak valamit, csak ez a valami tudás és értelmes családi időtöltés” Tudtuk, hogy ez is üzlet, mint a Liget projektben minden. Akkor is, ha sokan nem anyagi haszon, hanem a dicsőség és világhír oltárán áldozzák fel a Ligetet ( Állatkertet), a maguk dicsőségére. Akkor is, ha a haszon a befektetőé, a kár a lakosságé.
Akkor is, ha jó lett volna az M3 túloldalán felépíteni őket, és ezen a Vidámparki részen valóban tágas kifutókat kaphattak volna az állatok! Na de a Rákosrendezőn csak szeméttelepet kellett volna felszámolni, nem zöld területet. Rengeteg fát kellett volna kivágni, de azok 99%-ban invazívok, tehát nincs benne semmi kihívás.
Következik a számbűvészkedés:
A 10,8 hektáros régi állatkerthez csatlakozik a 6,5 hektáros Vidámparki terület, de ez így is csak egy közepes állatkert területe lett. Szomorú. De ha ezt is beépítik, attól nagyobb lesz? Mert 2 hektárt építenek be (csaknem a harmadát!!!!, ha hinni lehet nekik?), 36 méter magas épületekkel (+ közműfektetés) és „a mostanihoz képest radikálisan nőni fog a zöld felület”.
Sajnálom, hogy a köz ügyei iránt érdeklődő emberek ébersége elaludt, és nem nézett utána ennek a bűvészmutatványnak a VÉSZ-ben. (Városligeti Építési Szabályzat) Ott olvasható, hogy a kötelező 45% helyett csak 20% zöld felület számára marad hely! Némi kutató munkával megtalálhatta volna Persányi úr levelét Szeneczey Balázs alpolgármesterhez, melyben kéri, hogy legyen beszámítható a zöld felületbe a Biodóm műanyag buborékja alá ültetett növényzet és facsemete. Talán azért, mert kívül meglesz a jogszabályokban előírt zöld felület?! Nem. A hiányának leplezésére.
Zúdulnak ránk a csodák: lesz a biodómban belső hegy, barlang, 5-10 fős elefánt csorda, hatalmas kifutóval, ősvadon, ezer négyzetméteres látogatóközpont. Csak a szánkat táthatjuk ennyi csoda láttán. És hírtelen, a korábban még közepes méretű állatkert hatalmasra duzzad. Pláne, amikor Persányi felsorolja, hányféle egzotikus állatot akar bezsúfolni a biodómjába, ahol majd elmesélheti a biológiai sokféleséget.
Ismert fordulat: Minél több az épület, annál zöldebb lesz a lepukkant, dicstelen véget ért Vidámpark területe.
A következő felvonásokban Baán kommunikációs ösvényén sétálgatunk: a bírálókat kell tájékozatlan kötözködőknek feltüntetni.
„Volt, aki bírálta az épülettömb nagyságát, pedig egyharmada épül csak annak, amit a bírálatban megfogalmaztak.” Hogy? Akkor most mi van? Minek épül az egyharmada? A tavalyi tervekben még csak 3 buborék épül, a januáriban már 4! Ez lenne a kevesebb? ( A Vidámpark bejáratánál lévő tájékoztató molinó még a 3 buborékot reklámozza, most pedig 4 van!!!) Vagy? Akkor erről a „bíráló” lakosság, a civilek, az Urbanisztikai Társaság, a tájépítészek miért is nem tudnak? Megy a sumákolás, az eltitkolás, a mellébeszélés. Az előbbi számzuhatag után hírtelen váltunk ködös megfogalmazásokra: „A környezetébe beleolvadó biodóm átlagmagassága mintegy fele lesz a Nagyszikla tetejének, legmagasabb pontja pedig alig két méterrel múlja felül annak csúcsát.” Tegyük ezt át számokba! A Nagyszikla 34 méter magas. Egy 3 db félgömbből álló óriás hernyónak a legmagasabb pontja 36 méter lesz. Ez egy 10 emeletes ház magassága. Ez lesz a legnagyobb buborék. + 3 kisebb. Nincs neki átlagmagassága. Csak magassága van, amiről eddig büszkén hirdették, hogy kilátónak lehet majd használni. És igen, van neki hatalmas tömege! Egyenként 80 méteres átmérővel!
És igen! Télen fűtik, nyáron hűtik, hogy kiegyenlített hőmérsékletet biztosítsanak….Na, kinek? Hát persze, hogy az özönlő + 500 ezer látogatónak! Tudjuk, hogy az efféle mesterséges életterek elsősorban a jól fizető látogatók komfortját szolgálják. Hogy mi lesz a 4. buborékban? Ki tudja….?
Nincs kérdés? Hol fognak ezek parkolni? Igen! A megnövekedett látogatószámhoz 50%-kal csökkentett parkoló számot építenek! Parkolóházba, fölötte zöldül majd a gyeptégla rács, a szellőzői ontják a friss levegőt, az M3, a vasút és a légifolyosó zajára ráerősítenek.
Ennyire nem kellene respektálnunk a biodóm felépítésében egyedül érdekelt Persányi úr szavait! Vagy a BIO előtagtól esetünk hasra? Nem tudhatom. Felfoghatatlan, hogy senkinek nem jut eszébe felvetni, hogy egy ekkora beruházásnak miért nem nyilvánosak az adatai? Ha a nyilvánosakat cáfolják, de azok nem az igaziak, akkor miért tévesztik meg a lakosságot is, és az építészeket is? Nem sérti ez esetleg az információhoz fűződő jogunkat?
Hogy fog belesimulni tájba a 3 üveg és műanyag buborék 36 méteres magassága 80 méter átmérővel? A legöregebb, legmagasabb fák 30 méteresek maximum.
Folytatódik a hazugság -gála: „A Városligetben és környékén tucatnyi, ennél magasabb épület áll jelenleg is.” 10 emelet magasságú házból sincs sok a környéken, de a Ligetben biztosan nincs… ma még. Csak lesz, ha beleépítik a 65 méteres Közlekedési Múzeumot és a 40 méter magas új Nemzeti Galériát. Igaz, hogy az már nem Városliget lesz, hanem múzeum negyed.
Megcsillantja még a megmaradó hullámvasutat, és észrevétlenül megtudjuk, hogy lebontják, de újjáépítik a barlangvasutat, az elvarázsolt kastélyt. Rákérdezhetnénk, hogy mi lesz a sorsa a lézer dodzsemnek, amelynek tetőszerkezetét Pajtaszínházként akarták újjáépíteni a Ligetben.
Nem ismeri, nem kérdezi senki, hiszen „úgyis azt csinálnak, amit akarnak”.
A Kis vidámpark helyén lesz az állatsimogató…. érdemes volt egy évre a túloldalra telepíteni a játszótérrel együtt. Nincs kérdés, nincs kétely, csak örvendezés. De a fent felsoroltak apróságok, ahhoz képest, amit a biodóm felépítése melletti logikus indokként sorol fel.
„… a 6,5 hektáros új rész a Hungária körúti felüljáró mellett Budapest környezetvédelmi térképén az egyik legzajosabb, intenzív légszennyezettségű terület. A hullámvasút alig véd meg ettől, így az értékes állatok szabadban való tartásához egy hatalmas védőfalra volna szükség. A biodóm azonban nem csak a benne lévő állatokat óvja, de a kert többi része felé is csillapítja a káros hatásokat.”
Na, itt áll meg a józan ész!
Tudja, hogy éppen a fenti terület minden képzeletet felülmúló szennyezettsége miatt Budapest hosszú távú település fejlesztési terveiben rögzítették, hogy tilos ebbe a zónába új beruházásokat telepíteni? Tudja, hogy ezt a tervet kellett félre söpörni, hogy beépíthessék a Ligetet és a Vidámparkot, Tudja, hogy a környéken- mivel műemléki környezet- nem lenne szabad ekkora épületeket emelni?
Tudja, hogy mindezek nem a biodóm építése mellett szóló érvek, hanem amellett szólnak, hogy MÁSHOL kell felépíteni a biodómot…ha kell egyáltalán.
Persányi biztosan tudja, hogy egy 3 szintes ( fa-cserje, gyep) FASOR, ERDŐSÁV), SOKKAL JOBB HANGELNYELŐ, MINT EGY TÉGLAFAL? Biztosan tudja, de ha az ész útjában áll a dicsőségnek, hát félredobjuk! (az észt, mi mást?)
Tudja, hogy az értékes állatokon kívül az értékes lakosság is álmatlanul forgolódik éjjel a repülők, a vonatok és az M3 zaja miatt? Tudja, hogy az ő szenvedéseiket a biodóm és a mélygarázs nem csökkenti, hanem fokozza?
A cinizmus, az arcátlanság teteje a biodómot úgy beállítani, mint ami az állatok védelmét szolgálja.
Jókora tévedés volt a történelmi állatkertnek a Bp-Vác vasútvonal mellé telepítése. Azóta kiderült, hogy az egzotikus állatoknak nem elegendő, hogy enni-inni kapnak, hanem, mozgástér és nyugalom is kell a boldogságukhoz, a szaporodásukhoz, az egészségükhöz. Hasonlóan a szintén értékes, adófizetőkhöz.
Akkor még erre nem gondoltak! Ma már tudjuk, és mégis fokozzuk a bajt?!
És ennek a szörnyszülött építménynek az lesz a feladata, hogy télen, nyáron, szünet nélkül teljesítse a tőle elvárt árbevételt. Télen valószínű, hogy ugrásszerűen nőni fog a látogatottság, a kellemes klíma miatt. De nyáron? Nyáron, az emberek a természet-élményért, a levegőért, friss szellőért, a fák árnyékáért, a madárcsicsergésért mennek az állatkertbe. Nem azért, hogy lakásuk klímáját meghazudtoló üvegházban sétáljanak. (ráadásul egy üvegházban már márciusi napsütésben olyan hőség van, hogy nem győzik majd a szellőztetést)
Nagyon örülnék, ha nagyobb nyilvánosságot kapna, ennek az agyatlan gigaberuházásnak a minden képzeletet felülmúló kártékony volta. Ha lehetőséget adnánk a lakosságnak a tájékozódásra. Ha olyan környezetvédelmi szakújságírókat kérnének fel cikkírásra, aki tudja, miről ír, és kritikával fogadja a nyilatkozó érdekelteket, akik ellenőrzött forrásokat használnak, aki nem a tekintély előtt hason csúszva megy interjút készíteni az igazgató úrral.
Rengeteg a ha…rengeteg az ismeretlen….és közben a Vidámpark épületeit letarolták, rakáson a sok rom és a jövendő térkő is felsorakozott a régi parkoló helyén. A hazug molinót nem cserélik igazra, mert a lakosság megtévesztése nemzeti sport. A talajmunkálatokkal elindul a fák pusztítása, már levették a platánokról a védettséget jelző csillagokat….a végkifejlet nem kétséges.
…és baánlászló, a nemzet Liget-pusztítója, joggal irigyli persányi igazgató urat, aki halad, miközben a kutya sem ugatja meg – írta Garay Klára blogjában >>>
A vélemény rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.
Kapcsolódó anyagok:
Ligetprojekt: mire megy ki a játék?
