Nem látszik, miként kerülhet kazah keszeg helyett ismét balatoni hal a balatoni turisták tányérjára. Néhány neves halászcsárda tiltakozásul ma már „tiszai jellegű” vagy „bajai, paksi jellegű” halászléként szerepelteti a legismertebb magyar halételt az étlapján. Így jelzik a fogyasztónak azt a törvénnyel előidézett lehetetlen helyzetet, hogy az ételhez felhasznált hal nem helyi.
Hiába háborodott fel a minap Orbán Viktor miniszterelnök is a Magyar Rádió élő adásában azon, hogy a Balatonnál nem lehet balatoni halat kapni, az illetékesek nem sietnek a józan ésszel felfoghatatlan helyzetet megoldó jogszabály-módosítással. Így akinek a magyar tenger partján járva sült halra támadna kedve, kénytelen atlanti-óceáni hekket vagy orosz, cseh, esetleg azerbajdzsáni vagy kazah keszeget kérni.
Lázár János kancelláriaminiszter jó ötletnek nevezte nemrégiben a Kormányinfón a kereskedelmi halászat megtiltását a természetes vizeken. Az biztos, hogy üzletnek jó volt – némelyeknek legalábbis.
A balatoni hal fogyasztása jelenleg csak a horgászok kiváltsága, a vendéglátósok pedig a halastavakból vagy külföldről tudják beszerezni az alapanyagot. A Balatoni Szövetség (BSZ) elnöksége, amely az üdülőrégió önkormányzatait tömöríti, a héten közzétett egy állásfoglalást, amelyben két dolgot javasol: az úsztatott halak értékesítését vagy egy halfelvásárlói hálózat létrehozását. Előbbi lényege, hogy a környező halastavakból származó halakat a Balaton elkülönített részén tartanák egy meghatározott ideig, amíg ízük hasonlóvá nem válik a Balatonban élőkéhez. A felvásárlói hálózat ötletének lényege pedig, hogy az engedéllyel rendelkező horgászok leadhatnák, illetve értékesíthetnék a Balatonból kifogott halakat. A szövetség törvénymódosítást, illetve a jogszabály kiegészítését tartja szükségesnek. A javaslatokat hamarosan szakértőkkel egyeztetik, és az érintett tárcák elé tárják – közölte Balassa Balázs, a BSZ elnöke az MTI-vel.
Halászok háló nélkül
Tavaly áprilisban a parlament 85 százalékos szavazattöbbséggel módosította a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényt, ennek értelmében 2016-ra már nem lehetett kiadni a folyókra, természetes tavakra kereskedelmi célú halászati engedélyt. Hálót használni ilyen vizeken csakis rekreációs vagy ökológiai céllal lehet, a zsákmányt eladni pedig tilos. Így országosan mintegy 300 folyami és balatoni halász vált egy csapásra munkanélkülivé. Tapsolt viszont a döntésnek körülbelül 350 ezer horgász: ők a halfogást nagyban végző konkurencia felszámolásától azt remélték, több és szebb hal akad majd a horgaikra ezután.
Bár Magyarországon európai összevetésben is igen alacsony a halfogyasztás, nem kevesen vannak, akiknek nem mindegy, hogy tenyésztett, vagy a folyóból kifogott halból készül az étteremben feltálalt halászlé. Eddig sok halkereskedő és étterem részben vagy egészben a dunai, tiszai, balatoni halászoktól szerezte be az áruját, most már ők is kénytelenek beérni a halgazdaságok előbbiekénél jóval szerényebb választékával – és persze elfogadni az ő magasabb áraikat is. Következésképpen természetesen elkezdett felfutni az import is.
A Népszabadság megkereste a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségét (Mahal). Szathmári László, a szervezet igazgatója elmondta: ők nem értenek egyet a BSZ megoldási javaslataival, szakmailag nem tartják megalapozottnak. – A halak áttelepítése a Balatonba és úsztatása egyrészt felvet környezetvédelmi és állategészségügyi aggályokat, másrészt néhány nap alatt a halastavakban nevelt, esetleg elhízott, a balatonitól merőben különböző ízű halak húsa nem változna érdemben – véli Szathmári László. A felvásárlói hálózat létrehozásának egyelőre nincsenek meg a jogszabályi alapjai, és a Mahal nem is támogatná a sporthorgászat húshorgászat irányába tolását. – Akkor már inkább maradjon az import – tette hozzá Szathmári László.
A jelenleg munkát kereső dunai, tiszai és balatoni halászok még bíznak abban, hogy a kormány előbb-utóbb rádöbben: egy kétszáz fős esküvő vendégeinek ellátásához szükséges mennyiségű halat nem lehet csak úgy összepecáztatni a környék horgászaival – ha csak nem rendeznek ez alkalomból horgászversenyt, vagy nem állnak össze a pecások, és nem kezdenek napi nyolc órában horgászni eladásra. Igaz, akkor a tevékenységük alig különbözne a halászokétól. Nekik viszont már nem lenne hálóval dolgozó konkurenciájuk.
Varga Mihály azonban – aki Orbán rádiónyilatkozata után úgy tájékoztatta a kormányt, hogy a halfronton minden rendben van – egyelőre csak átképzést és kárpótlást ígért a megélhetés nélkül maradt halászoknak.
Kapcsolódó anyagok:
Csődközelben a Balatoni Limnológiai Intézet
Mégsem kap 300 milliárdot a balatoni fejlesztés
